Nyár közepi hangulatban telnek a napok a tőzsdén: az éppen nyaralók uborkaszezonról, a tőzsdét figyelők kisebbfajta unalomról beszélhetnek. A befektetők lanyhább érdeklődése és a gyorsjelentések előtti kisebb csend alkalmat ad, hogy röviden áttekintsük a BÉT "második vonalas" részvényeit.

A befektetők nagy része a jelenleg nem túlságosan optimista piaci hangulat közepette igyekszik a piacmeghatározó, nagy forgalmú, kisebb kockázatú részvények felé fordulni. Ez a kör, sajnos, elég szűk: az OTP és a Matáv mellett a Richter már csak fenntartásokkal sorolható ide a gyógyszerárakról folyó egyeztetések miatt, míg a MOL a gázárak és a várható veszteségek miatt - időlegesen? - kikerült az elitből. Bár a tőzsdei papírok választéka nem nagy, mégis akad olyan társaság, amelynek részvényei - nem sokkal magasabb kockázatot képviselve - még a spekulációtól idegenkedők számára is kedvező befektetési lehetőséget kínálnak.

A BorsodChemet a 30 százalékos TVK-rész megszerzése méreteiben is közelebb hozta az ország vezető társaságaihoz, hosszabb távon pedig a két társaság egyesülésének lehetősége és a régió vezető vegyipari társaságává válása a blue chipek közé emelheti a részvényeit. (Erre más részvénynek egyelőre nem sok esélye van.) A társaság beruházásai, a stratégia azt célozza, hogy a BorsodChem minél jobban függetleníthesse magát a vegyiparra jellemző ciklikuságtól, amely a nyersanyag- és termékárak hullámzó mozgása miatt a profit ingadozását eredményezi. A jobban előre jelezhető és stabilabb nyereség mérsékli a részvény kockázatát, és vonzóbbá teszi a befektetők számára, hasonlóan a tőkeemeléshez. Utóbbi miatt ugyan rövid távon "felhígulhat" az eredmény (azaz azonos nagyságú profit többfelé oszlik, egy részvényre ezért kevesebb jut), ám a tőkeemelésből befolyó összegekből megvásárolt TVK-részesedéssel együtt a társaság eredménye is nő, hosszabb távon tehát még nyereségesebb és méreteiben nagyobb cég lesz az eredmény, amely épp ez utóbbi miatt a nagyobb összegeket kezelő külföldi befektetőket is érdekelheti.

A NABI, a korábban csak az USA buszpiacán érdekelt társaság is terjeszkedésbe kezdett: angliai vásárlásával az európai kontinenst is megcélozta. Az amerikai városi buszok piacán meghatározó cég új terméke, a műanyagok felhasználása miatt alacsonyabb fogyasztású és a szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő autóbusz, a Compobus régóta foglalkoztatja a befektetőket. Tesztelése jelenleg is zajlik, és a fejlesztésére fordított jelentős összegek csak a termék sikere esetén térülhetnek meg. Utóbbi esetben azonban a NABI olyan versenyelőnyre tehet szert az USA buszpiacán, amely a társaság profitjának megsokszorozódását hozhatja, ugyanis amerikai nagyvárosok több évre előre leköthetik a cég gyártókapacitásait. A bizalmat az áralakulás alapján részben előlegezte meg a tőzsde, a busz sikere ezért jó eséllyel jelentékeny árfolyam-erősödést hozhat.

A Graphisoft, a tőzsde legújabb résztvevője (nem mellékesen az első valóban IT-társaság), a bevezetése óta sok örömöt nem okozott azoknak, akik kezdettől fogva bíztak a főként építészeti szoftvereiről ismert társaságban. Az elmúlt negyedévek stagnálása után viszont idén ismét dinamikus profitnövekedést várnak tőle, amit a Graphisoft szintén terjeszkedéssel, a stratégiai piacokon (USA, Japán) való szövetségek kötésével alapoz meg. Átlagosnál magasabb kockázatot eredményez, hogy árfolyamának mozgása erőteljes együttmozgásban van az USA technológiai papírjainak átlagával, így az ottani fejlemények igen erősen hathatnak rá.
A kicsivel magasabb kockázatot vállalni hajlandók számára e példák alapján tehát akadhat vonzó részvénybefektetési lehetőség a BÉT-en, és az érdeklődés újbóli növekedésében bízva akár éppen a nyári hónapok lehetnek alkalmasak a vásárlásra.
Török Bálint


A GYORSJELENTÉSEK ÉS SZÜKSÉGESSÉGÜK

A tőzsdén jegyzett társaságok - nemcsak Magyarországon, hanem minden fejlett országban - kötelesek a befektetőket rendszeresen tájékoztatni a társaság működéséről, eredményességéről. Az általában negyedévente nyilvánosságra hozott, az előző három hónapra vonatkozó információkat (időszaki mérleg, eredményesség, fontosabb hírek) a társaságok a negyedév lezárta után néhány héttel teszik közzé, ez az úgynevezett gyorsjelentés. A Budapesti Értéktőzsdén a legmagasabb, "A" kategóriás társaságok (idetartozik a 17 leglikvidebb és legnagyobb tőzsdei cég részvénye, például a Matáv, MOL, OTP, Richter, TVK stb.) a negyedév lezárta utáni 45 napon belül hozzák nyilvánosságra negyedéves gyorsjelentésüket - tehát az április 1-jétől június 30-ig tartó időszakra augusztus 15-ig -, melyekből a befektetők tájékozódhatnak az elmúlt negyedév gazdálkodásáról, és reagálhatnak is rá. A "B" kategóriás társaságok tájékoztatási kötelezettsége már sokkal enyhébb, ők csak félévente teszik közé gyorsjelentésüket, a "C" kategória tagjai pedig csak évente tájékoztatják a piacot.
A gyorsjelentések megjelenése egyértelműen pozitívan kezelendő, hiszen segíti a transzparenciát és így a befektetők tájékozódását a tőzsdei cégekről. Egy nem tőzsdei társaság csak évente egy alkalommal közli a tulajdonosokkal a gazdálkodási számokat, azt is az év zárása után öt hónappal. Ha a tőzsdei cégek esetében is így működne a tájékoztatás, akkor csak a nagy tulajdonosok jutnának információhoz a cégekről, ami lehetetlenné tenné a gyors reagálást. A kereskedés során a sötétben tapogatózás miatt mindenki sokkal óvatosabb lenne: lehet, hogy az adott vállalat nyereséges volt tavaly, de hogy most az-e, azt csak jövőre tudhatnánk meg. Ugyanakkor óvatosan kell kezelni a gyorsjelentések számait, mert a jelentések általában nem auditáltak, és még az "A" kategóriás papírok esetében is 45 napos, azaz másfél hónapos adatokat tükröznek.