Az év végére elkészült lakásépítési program – amint azt Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott hangsúlyozta – tartalmazza mindazokat az otthonteremtést ösztönző elemeket, például a kedvező kamatozású hiteleket, az adókedvezményt, amelyeket az előző kormány vezetett be, ám a jövőben elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket szeretné segíteni. A visszásságok megszüntetése nem érinti a jelenlegi 240 ezer forintos évenkénti adókedvezmény alapjait.

Mire, mennyi támogatás

A támogatás összege 2003-ban 139,7 milliárd forint, csaknem 12 milliárddal több, mint tavaly. Ezen felül a költségvetés mintegy 7 milliárd forintot különít el a pályázati rendszerben elérhető lakástámogatási keret esetleges túllépésére.

A szociálpolitikai támogatásra szánt összeg ez évben 20,9 milliárd forintra emelkedett a tavalyi 15,6 milliárdról, az új lakás építésére, vásárlására igényelhető kiegészítő kamattámogatás felhasználható kerete pedig 14-ről 20 milliárd forintra. A Honvédelmi Minisztérium lakásépítését 6,5 milliárddal, a rendőrségét pedig 876 millió forinttal támogatja idén a költségvetés, míg a lakáscélú pályázatokat összességében mintegy 21-22 milliárd forinttal.

Az új lakás vásárlásához, építéséhez kötött szociálpolitikai támogatás mértéke az elmúlt év december elsejétől növekedett. A kormány az NLP keretében ezt az elemet két lépcsőben át kívánja alakítani.

Most az egy gyermek után igényelhető összeg 500 ezer forintra, a két gyermek után járó 1,6 millió, a három utáni 2,7 millió, a négy utáni pedig 3,2 millió forintra emelkedett. A 35 év alatti házaspárok számára két gyermekig az állam megelőlegezi a vissza nem térítendő támogatást. Ha a gyermektelen házaspár hat éven belül vállal két gyermeket, illetve az egygyermekes három éven belül még egyet, akkor szintén idén decembertől új otthon vásárlásához, építéséhez úgynevezett megelőlegező kölcsönt vehet fel. Ennek az összege mindkét esetben maximum 1,6 millió forint lehet. Ha a gyermekvállalásra „megelőlegezett” idő alatt megszületik a gyermek(ek), a hitel teljes összegét, ami tulajdonképpen a szociálpolitikai támogatás összege – kamatokkal együtt – a fiatal család helyett az állam fizeti meg, akkor is, ha a vállalt gyermek(ek) örökbefogadás útján kerülnek a fiatal párhoz. Ha azonban a gyermek valamilyen oknál fogva nem születik meg, a hitel piaci építési kölcsönné alakul át, és kamatostól vissza kell fizetni. Kivétel ez alól, ha például valamelyik szülő halála, időközbeni 67 százalékos rokkantsága miatt nem születik meg a gyermek; ez esetekben nem kell visszafizetni a megelőlegezett támogatást.

A szociálpolitikai támogatás második lépcsője a tervek szerint 2004-től lép életbe, amikortól is 800 ezer, 2,2 millió, 3,4, illetve 4 millió forintra nőnek majd az egy, két, három és négy gyermek utáni támogatási összeghatárok.

Az ismert takarékpénztári konstrukció

Idén január elsejétől a korábbi évi 36 ezer forintról 72 ezerre emelkedik a lakás-takarékpénztárak állami támogatása, miközben nem csökken a hozzájárulás jelenlegi, 30 százalékos mértéke. Erre azért volt szükség, mert a lakás-takarékpénztárak az 1997-beli indulásuk óta sokat veszítettek vonzerejükből. A négyévnyi előtakarékoskodás után ugyanis – az optimális havi 10 ezer forintos befizetés mellett, a felvehető hitellel és az állam által nyújtott évi maximum 36 ezer forintnyi támogatással együtt – mindössze 1,3-1,4 millió forinthoz juthatott hozzá az ügyfél. Ez az összeg pedig a mai lakásárak mellett nemhogy új vagy használt otthon vásárlásához, de még egy lakás nívósabb felújításához sem elegendő.

A hitelrészre felszámított 6 százalékos kamat (plusz kezelési költség) a pénztárak indulásakor még szintén kecsegtető volt az akkori banki – 20-23 százalék körüli – kamatokhoz képest, ma azonban jelzáloghitelhez kezelési költséggel együtt maximum 6, kiegészítő kamattámogatású kölcsönhöz pedig már 3 százalék alatti kamattal bárki hozzájuthat, ha hitelképes. A lakáspénztári konstrukciók piaci versenyképességét csökkentette az állami támogatású lakáshitelek törlesztéséhez bevezetett adókedvezmény is, miszerint a támogatott banki lakáskölcsönök felvevői évente 40 százalékkal, legfeljebb 240 ezer forinttal csökkenthetik adójukat; ez a kedvezmény azonban a kölcsönt felvevő pénztári tagokra nem vonatkozik.

Lassú, nehézkes ügyintézés?

Nem használt a lakástakarék-pénztárak népszerűségének az sem, hogy a tavaly elindult úgynevezett kiutalási időszak első hónapjaiban – ekkortól kezdődött meg a négyéves betéti időszak lejártával az első ügyfeleknek a megtakarítás, illetve a kölcsön kifizetése – számos panasz érkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) némely pénztár lassú, nehézkes, gyakran rugalmatlan hitel-ügyintézése miatt. Az azonban, hogy a kiutalás előtt alaposan „körbejárják” az ügyfelet, vizsgálják a hitelképességet és a kiutalt pénz lakáscélú felhasználását, Gergely Károly, a Lakáskassza elnök-vezérigazgatója szerint a pénztárakra vonatkozó szigorú jogszabályokból adódik. Előírás például, hogy a lakáscélt megfelelő dokumentumokkal kell igazolni. A lakóingatlan-vásárlást az eladó-vevő által aláírt, hiteles adásvételi szerződéssel, amely tartalmazza az önrész, a banki és a pénztári finanszírozás mértékét, a kifizetést követően pedig széljegyes, friss tulajdoni lappal és a vételárról szóló átvételi elismervénnyel. Az ügyfelek azt is kifogásolják, hogy – az állam által nyújtott, vissza nem térítendő támogatás miatt – felújításkor nemcsak a hitelrész, hanem a betét lakáscélú felhasználását is hiteles számlákkal kell igazolni.

Mindezeket a hátrányokat felismerve a pénztárak módosító javaslatcsomagot dolgoztak ki, amelyet a PM és a PSZÁF mellett eljuttattak a Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testülethez is. A grémium vezetője, Csabai Lászlóné elmondta: a kormány meg kívánja szüntetni azokat a hátrányokat, amelyek a lakás-takarékpénztárakban előtakarékoskodókat az állami támogatású hitelek felvevőihez képest jelenleg érik.

Az első konkrét lépés ez ügyben a már említett döntés, vagyis hogy az előtakarékoskodó pénztári tagok állami támogatása (a 30 százalékos mérték meghagyása mellett) 72 ezer forintra emelkedik. Így az ideális, a legtöbb ügyfél által választott konstrukció szerződéses összege 2,6 millió forintra növekszik, ami már jelentősebb tőkehányad egy lakás megvásárlásakor.

Ehhez azonban a jelenlegi 10 ezer forint helyett 20 ezret kell havonta előtakarékoskodni. Ugyancsak nő ekkortól az lakás-takarékpénztári szerződést kötött társasházak és lakásszövetkezetek felújítási támogatása: a 2–4 lakásos társasházak 108 ezer, míg a 61-nél több lakásból állók akár évi 216 ezer forint állami forráshoz is juthatnak, ha vállalják a vissza nem térítendő támogatás teljes kihasználásához az eddiginél nagyobb mértékű előtakarékosságot. Már idén januártól kibővült viszont a lakás-takarékpénztári megtakarítások és a melléjük felvehető hitelek felhasználási köre: a korábbi célok mellett ezentúl ezek tanyai lakóingatlan vásárlásához éppúgy felhasználhatók, mint munkáltatói vagy önkormányzati kölcsönök kiváltására, telefon, internet, kábeltévé bevezetésére vagy csatornázásra.

Bérlakásépítés, panelfelújítás

A NLP kiemelten kezeli a bérlakásépítést – ebbe a magántőkét is be szeretné vonni, és a konstrukción szakértők dolgoznak –, továbbá a már meglévő lakásállomány, közte a panelek felújítását. A cél ugyanis az, hogy az ország 4 milliós lakásállományának 20 százalékát kitevő panelotthonok mintegy 2,1 millió lakójának életminősége javuljon, egyrészt lakhatási költségeik ésszerű csökkentésével, másrészt az országosan is mérhető energiamegtakarítás elérésével.

A szakemberek számításai szerint a 750 ezer panellakás felújításának tervezett 15 éves programja mintegy 1500–2000 milliárd forintot igényel. A végrehajtása a kormány tervei szerint 2004-ben indulna, s 2006-tól évente mintegy 60 ezer lakást újítanának fel. Az évi szükséges 120 milliárd forintot állami és önkormányzati forrásokból, illetve a lakástulajdonosok saját tehervállalásából teremtenék elő. A program keretében a tervek szerint négyfokozatú állami támogatási rendszert dolgoznak ki a felújítások mértéke szerint, így a legnagyobb arányú állami szubvenciót azok a pályázatok kapják, amelyek magukban foglalják a panelházak közötti játszóterek, parkok, parkolók és utak rehabilitációját is.