A cafeteria – azaz a dolgozóknak adott béren kívüli juttatások rendszere – sokak felfogásában a kiváltságosok újabb kiváltsága. Pedig tévednek – derül ki az ISH Magyarország 2004 tavaszán készült felmérésből. Természetesen egyetlen vállalat sem adhat minden dolgozójának céges autót, mobiltelefont, egyebeket. De igenis érdemes étkezési hozzájárulással (ezt a 85 százalék adja), egészségügyi és sportolási támogatással (60 százalék él vele), önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulással (45 százalék), élet- és/vagy balesetbiztosítással (35 százalék), üdülési támogatással (28 százalék) kiegészíteni a fizetéseket. Egy tavalyi rendelet adómentessé teszi a dolgozók otthoni internetes támogatását is, s azóta ez is egyre inkább terjed (a megkérdezett cégek 8 százaléka biztosítja alkalmazottainak). A cafeteria eleme lehet még többek között a lakásépítési és az oktatási támogatás.

Egységes keretbe rendez

Vannak azért, akik nem igazán örülnének, ha a jövedelmüket ilyesféle juttatásokkal egészítené ki a munkáltatójuk, mert attól tartanak, hogy akkor ennyivel csökkenne a fizetésük; márpedig ők maguk szeretnék eldönteni, hogy a saját pénzüket mire költsék. Csakhogy ez meglehetősen rövidlátó gondolkodás, és aki ezt vallja, valószínűleg nem ismeri a cafeteriarendszer lényegét. Vagyis azt, amit a SodexhoPass szakembere már a Piac és Profit 2003. áprilisi számában így fogalmazott meg: „A cafeteria a választás szabadságát adja meg a dolgozóknak. Hiszen a meghatározott szolgáltatások közül egy keretösszeg erejéig mindenki önmaga döntheti el, hogy miből és mennyit kér. Tehát nem kapja azokat, hanem kiválasztja.”

A már idézett ISH-kutatás szerint a munkáltatók 32 százaléka azért kedveli a cafeteriarendszert, mert egységes keretbe rendezi a munkavállalók számára adható béren kívüli juttatásokat. 40 százalékuk azonban az előnyök közül a hozzá kapcsolódó adókedvezményeket emeli ki, azaz azt, hogy azonos költséggel jóval több juttatható el a dolgozókhoz. S tegyük hozzá, ez annak ellenére igaz, hogy 2004. január elsejétől szűkült az adómentes természetbeni juttatások köre. Továbbra sem kell viszont adót fizetni az étkezési utalványok, a melegétkeztetés, a sporttámogatás, az üdülési hozzájárulás és az iskolakezdési támogatás után. És ezek limitösszege is nőtt az elmúlt évihez képest. A legaktuálisabbat kiemelve: az iskolakezdési támogatás szülőnként 15 ezer forint.

Javítja a versenyképességet

A versenyképességben szintén jelentős szerepe lehet a cafeteriának – állítják a szakemberek –, bár ezt a felmérés során megkérdezett cégeknek csak a 28 százaléka emelte ki. Pedig ha a nagyobb hányaduk ebben a metódusban adja a juttatások egy részét, akkor azonos számú dolgozót olcsóbban alkalmazhat, ami a gazdaság egészére élénkítő hatással lehet. Továbbá a jogalkotók talán nem véletlenül választották ki a cafeteriarendszeren belül adómentesen adható, támogatott elemeket. Hiszen a kultúra, az egészségesebb életmód, a pihenés, az étkezés vagy az önsegélyező pénztárak mind olyan terület, amelyekre lakossági érdek lenne többet költeni.

A Hewitt Inside a Figyelővel közösen minden évben meghirdeti az év legjobb munkahelye cím elnyeréséért a pályázatot. Az idén a legjobb tíz közé került cégek szinte mindegyikénél bevezették már a cafeteriarendszert. S bár apróságnak tűnik, jellemző szemléletet tükröz, hogy ebben a körben nem ritka jelenség a munkahelyen az asztalifoci – munkapszichológusok szerint kitűnően levezeti a szellemi feszültséget – és a házhoz járó gyógytornász és/vagy -masszőr. A modern irodaházaknak pedig egyre inkább természetes tartozéka a konditerem és a szauna, amit a dolgozók csipkártyáikkal vehetnek igénybe. Sőt van olyan munkahely, ahol a kialakított bárban profi mixer várja a munka után ellazulni vágyókat, korlátlan italfogyasztási lehetőséggel.

Lassan, de egyre inkább terjed

Információnk szerint Magyarországon 1997-ben a Mol Rt. vezette be elsőként a cafeteriarendszert, s bár egyre dinamikusabban terjed, még korántsem bontakozott ki igazán. Főként a nagyvállalatok – részben külföldi anyavállalataik példáját követve – alkalmazzák dolgozóik ösztönzésére és megtartására, illetve a bérekre rakódó, az európai országokkal összehasonlítva magas közterhek kompenzálására. Kisebb mértékben, de terjed a közepes cégek körében is.

A kicsik azonban inkább egy-egy elemét ragadják ki – mint például az étkezési hozzájárulást, az iskolakezdési támogatást –, és a béren kívüli juttatásaikat nem foglalják rendszerbe. A fő ok értelemszerűen az, hogy van egy minimumösszeg, amelyet munkavállalónként célszerű erre fordítani, illetve a cafeteriában nyújtható szolgáltatásokat is olcsóbb nagyobb tömegben igénybe venni, mint egyedileg.

Otthon is szörfölhetnek

A személyi jövedelemadóról szóló törvény már tavaly január óta lehetővé teszi, hogy a munkáltatók a dolgozóiknak otthoni internetes elérési lehetőséget ajándékozzanak, adómentesen. Az Axelero erre föl indította el Axelero Internet Flotta szolgáltatását, amire idén április végéig, tehát kicsit több mint egy év alatt kétszáz céggel kötött szerződést, és ez mintegy háromezer-ötszáz – kilencven százalékban szélessávú – internetelérési pontot jelent. A teljes hazai piacra elmondható, hogy ma már ismert az internet mint béren kívül adható juttatás, és a munkavállalói flottatermékek növekedési üteme megegyezik az ADSL szolgáltatásnak a lakosság körében megfigyelhető növekedésével. A cégek mérettől, gazdasági szektortól függetlenül élnek a lehetőséggel, és a humánerőforrás-rendszerük keretében közel ötven-ötven százalékos arányban direktjuttatásként, illetve a cafeteriarendszer keretében adják.