Az életveszélyessé vált történelmi épület felújítása 1,2-1,6 milliárd forintot igényelne. Arról nincs információnk, hogy a tulajdonos Angol Kisasszonyok Szerzetesrendnek milyen szándékai vannak az ingatlannal. Nagy Zsolttól, a Zsámbéki-medence Térségfejlesztő Kht. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy a Talentis Programnak nem voltak konkrét együttműködési tervei a főiskolával.

Szintén a térségben található a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, ahol genetikai, sejtbiológiai és élettani kutatócsoportok is működnek, és ahol a gödöllői Szent István Egyetem és a mosonmagyaróvári Nyugat-magyarországi Egyetem is tart fenn kihelyezett karokat.

A technológiai ipar a térség legnagyobb, több mint tízezres lakosú településében, Bicskén rendelkezik komolyabb bázissal. A városban a Siemens 1965-ben létesített itt üzemet, ezt ma a Tyco Electronics elektronikai gyártó használja, a település mellett pedig a medencét átszelő M1-es autópálya két oldalán ipari park húzódik. Mindezek közül - információink szerint - egyik intézmény felvásárlását sem tervezik a program gazdái.

Dr. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára szerint "egy ilyen tervet nem lehet túl korán elkezdeni". Ő azt támogatná, hogy ha a Talentis a külföldön élő magyar kutatók hazatelepülését és friss hazai tehetségek kibontakozását ösztönözné, s ehhez az MTA szakmai segítséget is fölajánlott. Az Akadémia később szívesen létrehozná kutatóközpontjai filiáléit is a medencében, ha az komoly színterévé válna a kutatás-fejlesztéseknek. A fizikus professzor ennek megvalósulására a Budapest környékén leginkább megerősödött három ágazatban, az információtechnológiában, a biotechnológiában és a gyógyszeriparban lát esélyt.

Az ország jelenlegi legnagyobb technológiai parkja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellett, a Petőfi és a Lágymányosi híd közé eső területen létesült Infopark sem telítődött még. Gróf Imrétől, az Infopark Fejlesztési Rt. igazgatóságának elnökétől megtudtuk, hogy a park jelenleg fejlesztés alatt álló héthektáros északi területén a tervezett hét épületből négy készült el, a továbbiakat a tervek szerint 2007-ig építik meg. A parkba jelenleg mintegy 38 cég, nagyobb részt nemzetközi nagyvállalat települt be. Ezeket elsősorban a két egyetemről - a BME campusa mellett az ELTE természettudományi és informatikai karainak is a park szomszédságában találhatók a székhelyei - kikerülő friss diplomások utánpótlása vonzotta. Az egyetemi kutatóműhelyek közelsége csak másodsorban fontos, mivel a területen kevés cég végez kifejezetten kutatás-fejlesztést.

A parkban jellemzően nincsenek formális együttműködési programok az egyetemekkel, és a kisvállalkozások közt elvétve találunk egyetemi tanszékekről kikerült spin-offokat. 2007 után elkezdődik a Lágymányosi híd túloldalán fekvő 6,5 hektáros rész hasznosítása is. Várhatóan ezt is több tudományos parki elemmel, például kutatólaborokkal szerelik fel.

A közeljövőben a most beépülő északi oldalon is megjelennek az olyan parki elemek, mint az üzleti inkubáció, a parki cégeket egymással és az egyetemekkel összekapcsoló helyi hálózat. Az InfoPark Rt. országos innovációs adattár elindítását is tervezi, és a Talentis elképzelései közt is szerepel egy "innovációs adatbank", de azt nem sikerült megtudnunk, hogy az utóbbi tervei mennyire mutatnak túl a helyi projektekkel kapcsolatos adatszolgáltatáson. Az InfoPark Rt. szóvivője szerint a Lágymányosi-öbölbe 2006-ra tervezett kulturális- és szabadidőparki zóna jótékonyan hat majd a szomszédos tudásközpontú övezet fejlődősre is. A tudásalapú és a rekreációs létesítmények stratégiai együttműködésére azonban Herceghalom és környéke alighanem nagyobb léptékű példákkal fog szolgálni.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) a 2004/2005-ös tanév elején pályázatot kihirdet regionális egyetemi tudásközpontok létrehozásának és működtetésének támogatására. A pályázat célja olyan szakterületi és regionális vonzáscentrumok létrehozása, amelyek kiemelkedő K+F és innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek az iparral és ösztönzőleg hatnak a térség technológiai és gazdasági fejlődésére. Az NKTH elsősorban olyan szakterületeken kíván egyetemi tudásközpontokat felállítani, amelyek nemzetközi tapasztalatok alapján kulcstechnológiának tekinthetők, és a magyar gazdaság számára is kitörési irányokat jelenthetnek, mint a genomika, a gyógyszeripar, a járművezérlés, valamint az információs- és kommunikációs technológiák. A támogatás forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból elkülönített 9 milliárd forint. A tervezett pályázat futamideje négy év, amely két fázisra bomlik: az első, felkészülési év célja a tudásközpontok magjának kialakítása és a működési feltételek megteremtése, amire maximum 300 millió forint igényelhető. A következő három év során a tudáspark működtetését legfeljebb félmilliárd forinttal támogatja az NKTH, a pontos összegről azonban az első évet követő értékelés, továbbá a benyújtott oktatási és kutatási program, valamint üzleti és beruházási tervek alapján születik döntés. A tudáspark a befogadó egyetem szervezeti egységeként vagy elkülönítetten gazdálkodó virtuális szerveződésként működhet, a többi érdekelt kutatóhely, vállalkozás és egyéb szervezet konzorciumi szerződéssel csatlakozhat.