A kormány most meghirdetett programjában az első lépcső továbbra is a legkisebb vállalkozások igényeihez idomuló mikrohitel, azzal a változással, hogy az egy vállalkozásnak adható maximális hitelösszeg lecsökkent: 6 millióról 3 millió forintra, és csak fejlesztésre használható.

Elmaradt tőkeinjekció

A kormány kinyilvánított szándéka, hogy csak a valóban rászorulók, tehát a bankok szempontjából nem versenyképes mikro- és kisvállalkozások forráshoz jutását segítse elő.

Az Országos Mikrohitel Alap súlyos forráshiányára hivatkozva az alapot kezelő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) tavaly ősszel felfüggesztette az új hitelszerződések megkötését. A 2002 márciusában életbe léptetett feltételrendszer-változásoknak – a futamidő háromról öt évre emelése, a teljes keret forgóeszköz-finanszírozásban való felhasználhatósága, az árbevétel-követelmény megduplázása – ugyanis jelentős keresletnövelő hatásuk volt. A decemberi újraindítást követően – több hónapos elbírálási folyamat során – átlagosan havi 400-500 millió forintot ítéltek oda a helyi vállalkozásfejlesztési központok az addig befolyt törlesztésekből, ám továbbra sem válogattak a kezdő és a hitelképes vállalkozások között.

A gazdasági tárca tavalyegymilliárd forintos tőkeinjekciót ígért a mikrohitelalapnak, ám ez az év végi lázas állapotban sem érkezett meg. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a keretfeltételek alapján az alap reálértéken nem fenntartható, és ennek a vállalkozások után a kormány örült a legkevésbé.

Az év elején meghirdetett és a nyárra beígért modernizáció – amelybe szakvéleményezőként az MVA-t is bevonták – a bankokat célozta meg új forrásgazdaként, állami garanciavállalás mellett. A hitelintézetek azonban nem vállalták magukra a – főleg kezdő vállalkozásokat támogató – mikrohitellel kapcsolatos kockázatot és adminisztrációt.

Mikrohitel csak mikrovállalkozóknak

Így hát a kormányzat egy tisztább konstrukció kialakítása mellett döntött: a banki előélettel nem rendelkező mikrovállalkozók továbbra is hozzájuthatnak egy kisebb összegű, fejlesztési célú kölcsönhöz, a már hitelképes cégek pedig a tőkepiaci forrásokhoz kamattámogatást nyújtó midihitelt választhatják.

A hitelplafon felére csökkentésével és a forgóeszköz-finanszírozás kizárásával a Mikrohitel Program önfenntartóvá válik – tudtuk meg dr. Valkó Emőkétől, az MVA sajtófőnökétől. Az alapítvány szakértői úgy vélik, hogy a korábban kihelyezett hitelek befolyó törlesztéséből működő rendszer havi 500 milliós kihelyezést tesz lehetővé.

A konstrukció szabályait leíró mikrohitel-kézikönyv azonban a mindenkori MNB-alapkamathoz igazítja a hitelek árát; tehát egy esetleges kamatcsökkentés következményeként megnőtt kereslet és kamatbevétel-kiesés a 4 százalék körüli inflációval kombinálva a jövőben akár meg is ingathatja a rendszert.

A jobb kihasználtság és stabilitás érdekében a gazdasági tárca a hitel futamidejét a jelenlegi ötről három évre szeretné csökkenteni – ismerteti a kormányhatározatban még nem rögzített feltételt dr. Szöllösi László, a gazdasági tárca kis- és középvállalkozások támogatásáért felelős osztályának vezetője –, mert úgy gondolják, hogy egy megfelelő üzletmenetet lebonyolító vállalkozás a kötelezettséget ennyi idő alatt ki tudja gazdálkodni. Ezzel a rövidebb futamidejű, kisebb hitelplafonú termékkel egy sokkal könnyebben hozzáférhető és jobban tervezhető forrást tudunk biztosítani a vállalkozók számára – állítja az osztályvezető.

A futamidőt és a konstrukció egyéb feltételeit egyeztető szervezetek vélhetően szeptemberre végleges formába öntik a mikrohitelprogramot, ugyanis ennyi idő kell ahhoz, hogy megismerjékaz átmeneti szabályozásokat, és az Országos Mikrohitel Bizottság, valamint az MVA kuratóriuma jóváhagyja a változásokat.

Az új Széchenyi-kártya

A gazdasági tárca az új feltételrendszer életbelépését követően az alap rendelkezésére fogja bocsátani a még tavaly nyáron beharangozott egymilliárd forintot, ám további forrásátcsoportosításokra nem lehet számítani.

A mikrohitelnél gyengébb érdeklődést kiváltó, tavaly bevezetett Széchenyi-kártya – a „második lépcső” – hitelkeretének a korábbi egymillióról ötmillió forintra emelésével szándékszik a kormány a mikrohitelezésből kikerült forgóeszköz-finanszírozást támogatni. Kamata a háromhavi BUBOR plusz 5 százalékpont, amiből az állami kamattámogatás mértéke ez évben egymillió forintig továbbra is 5 százalék, az e feletti összegre 3,5 százalék, 2004-ben viszont már egységesen 3 százalék. Az ügyfeleknek csak a nettó kamatot kell megfizetniük. A kezelési költség az igénybe vett keret 1 százaléka, a kártya díja a felvett összegtől függően 13 ezer forinttól 35 ezer forintig terjed, a garanciadíj mértéke szintén 1 százalék.

A július elsején bevezetett feltételek több szempontból is könnyebbé teszik a hitel lehívását; így például a kártyák – szövetkezetek és részvénytársaságok számára is lehetséges – igényléséhez már nem előfeltétel a kamarai tagság, a negyedéves törlesztésű kötelezettség mértéke 50 százalékról 20-ra csökkent.

Midihitel: arany középút?

A támogatási hitelprogram harmadik lépcsőjét a még kidolgozás alatt álló, fejlesztési célú – a Budapest-hitel fejlettebb változatának minősített –, a mikrohitel kiterjesztéseként felfogható midihitel képezi, amely már bevonja a banki és takarékszövetkezeti forrásokat is, azaz bankképes vállalkozóknak szól.

A megpályázható támogatás a mikro- és kisvállalkozásokhitelhez jutásánakjelenlegi, viszonylag magas banküzemi költségeit fogja kompenzálni. Az igényelhető összeg 3–10 millió forint, a hitelek 3–5 éves lejáratúak. A költségvetés várhatóan a jegybanki alapkamat 30-40 százalékát meg nem haladó mértékben támogatja a hitel kamatát, a konstrukcióhoz állami garanciavállalás is kapcsolódna. A hitelintézetek szerint az igény éves szinten 15–25 milliárd forintra tehető.

A támogatás elnyeréséhez a banki vagy mikrohitelezési előélet és a többéves üzleti eredmény előfeltétel lesz; további követelmény, hogy a vállalkozás ne szoruljon tanácsadásra elképzeléseinek megfogalmazásában, komoly dokumentációt tudjon felmutatni.

A gazdasági tárca egy-két hónapon belül kinevez egy koordináló szervezetet, amely a bankokkal és szövetkezeti hitelintézetekkel folytatott tárgyalásokon ismerteti a minisztérium elvárásait, és ez alapján választja ki a megfelelő pénzügyi intézményeket – szögezi le Szöllösi László. Kérdésünkre, hogy az MVA szerepel-e a jelöltek között, a főosztályvezető válasza nemleges volt.

A tárca illetékese szerint az adókedvezményekre, állami támogatásokra és támogatott banki forrásokra szánt 400 milliárd forintos keretű kis- és középvállalati célelőirányzatból szükség esetén akár menet közben is átstrukturálják majd a forrásokat a sikeresebb termékek javára.

A negyedik lépcső

A hitelprogram utolsó, negyedik foka az Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) idén március elején indított be a Konzumbank bevonásával. A 150 milliárd forintos, 4–15 évig terjedő, hosszú lejáratú konstrukció célja az EU piaci viszonyaihoz való mielőbbi felzárkóztatást, a versenyképesség növelését szolgáló, modernizációt, technológiai fejlesztést segítő beruházások finanszírozása minden vállalkozási forma számára.

Az MFB-vel szerződött bankokhoz lapzártánkig 57 kérelem érkezett, több mint 9,5 milliárd forint összértékre; ezek közül 24-re 1,15 milliárd forint értékű hitelszerződést kötöttek a pénzintézetek. A hitelprogram felfutása a közeljövőben várható, ugyanis a kormány nemrégiben hozott döntése alapján az MFB a mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő finanszírozásai mögé árfolyam-garancia mellett vonhatja be forrásait, így a folyósított beruházási hitelek EURIBOR alapon kamatoznak. Ugyanakkor az MFB igazgatóságának döntése alapján a bank szabadon választja meg, hogy 150 millió forint feletti hitelösszeg esetén részt vesz-e a finanszírozásban, így a kockázatmegosztásban.