Az elmúlt évek egyik legfontosabb információtechnológiai tendenciáját a folyamatosan csökkenő hardverárak jellemzik. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy noteszgép ára - még ha belépőszintű számítógépről van is szó - 100 ezer forint alá menjen. A másik jelentős piaci folyamat a különböző szolgáltatások kihelyezése, az outsourcing, ami leginkább az IT-folyamatok esetében vált népszerűvé, eleinte főleg a multinacionális cégek körében.
Ma már a kis- és középvállalkozások számára is elkerülhető az IT-rendszerek folyamatos karbantartása és felügyelete, ráadásul szolgáltató megbízása lényegesen olcsóbb és biztonságosabb megoldás lehet. Ilyen lehetőség a szerverbérlet és a szerverhosting, amelyek esetében a szolgáltatók helyezik el és üzemeltetik a cégek informatikai rendszerének központját.
Szerver a hotelben
A szerverbérlet komoly előnye, hogy nem kell megvásárolni és fejleszteni a szervert, hiszen a havidíj tartalmazza a gép árát és a fenntartás költségeit. (A hosting annyiban alacsonyabb szintű szolgáltatás, hogy a cég által megvásárolt és szoftverekkel felszerelt számítógépet a szolgáltató csak üzemelteti.) Az informatikai outsourcing legnagyobb hozzáadott értékű változata az alkalmazásbérlet, amely esetében még a programokat és az operációs rendszert is a szolgáltató adja, telepíti és frissíti.
A piac tapasztalatai szerint a kisebb vállalkozások egyelőre idegenkednek ettől a megoldástól, a szolgáltatók egyöntetű véleménye szerint meglévő egyértelmű előnyök ellenére. A saját beruházás nélküli, kizárólag költségalapú működtetés, a 24 órás felügyelet, az általában 2-4 órás hibajavítás garantálása, a folyamatos frissítés, esetleg a tönkrement gép helyett tartalékszerver rendelkezésre bocsátása vagy a globális áramszünet esetén is folyamatossá tett működés mind-mind a megrendelő kényelmét szolgálja, és biztonságos működését teszi lehetővé.
Nem kétséges, hogy ma Magyarországon egy rendszergazda alkalmazása havonta (járulékokkal együtt) meghaladja a félmillió forintot - ehhez képest egy szerver bérlete és a hozzá kapcsolódó rendszergazdai szolgáltatások a bérköltségek ötödébe kerülnek. Még egy nagyobb, több telephelyen működő cég esetében is, ahol az IT-feladatok összetettsége és nagysága miatt mindenképpen szükség van szakemberre, meg lehet takarítani egy munkatárs bérét a szerver(ek) bérletével.
Ma Magyarországon a virtuális szerverbérletet számos vállalkozás kínálja, igényektől függően havi 5-25 ezer forintért, ráadásul a legtöbb esetben a telepítés és üzembe helyezés díjtalan. A virtuális szerver többnyire másodlagos szerverként funkcionál: menedzseli az e-mail-forgalmat, vagy lehetővé teszi az internetelérést.
A szolgáltatás beindítása abból az egyszerű felismerésből adódott, hogy a bérelt szerverek jelentékeny időt töltöttek üresjárattal, ebben az esetben viszont mindig az aktuális terhelés/kihasználtság szerint támogatják az üzleti folyamatokat. Nem utolsósorban, a virtuális szerver a hagyományos megoldáshoz képest jelentősen kevesebb energiát használ, ami egy környezettudatos irányítás alatt álló vállalkozás számára nem utolsó szempont...
Kedves Brigitta, az Invitel munkatársa szerint a magyar kis- és középvállalkozások még nem a nyugat-európai minták szerint igényelnek szerverbérletet. Esetükben gyakoribb, hogy inkább céges környezetben üzemeltetik szervereiket. A szolgáltatástól való tartózkodást Könyves-Tóth Kristóf is megerősíti: tapasztalataik szerint a magyar piacon még kevesen látják a szerverkihelyezés igazi előnyeit, azonban már komoly jelei vannak annak, hogy egyre inkább felismerik az outsourcing kínálta lehetőségeket, hiszen minden cég a költségek csökkentésére és a színvonal növelésére törekszik. A szakember szerint az óvatosság annak is betudható, hogy sokan félnek bevinni szervereiket egy idegen terembe, és úgy gondolják, jobb, ha azt inkább az irodájukban tudhatják.
Vannak természetesen olyanok, akiket nem kell meggyőzni a szolgáltatással járó előnyökről: jellemzően az IT területén tevékenykedő cégek vannak túlsúlyban a szerverbérlettel foglalkozó vállalkozások ügyfelei között. Könyves-Tóth Kristóf arra is rámutat, hogy az alapvetően nem IT-profilúak is jelentős informatikai infrastruktúrával rendelkezhetnek, aminek komplett kihelyezése vagy a kritikus rendszerek külső helyszínre való duplikálása indokolt lehet.
Az árazás lépcsőfokai
Számos szolgáltató az internet adta lehetőséget kihasználva kalkulátort működtet a weboldalán, amelynek segítségével a leendő ügyfelek saját igényeik (és költségkeretük) szerint választhatják ki a szükséges szervert és a szolgáltatás összetettségét. Néhányuk, még a nagyobbak közül is, inkább egyedi ajánlatot állít össze, az ügyfél igényei szerint. Eszerint a kisebb, egy telephellyel rendelkező, nagy adatforgalmat és -feldolgozást nem igénylő céges IT-környezet esetében akár 30-40 ezer forintból is kijön egy szerverbérlet, megfelelő internetes sávszélességgel és az általános céges működtetésnek megfelelő alkalmazásokkal. Sokan a hardveres tűzfalért vagy extra tárhelyért külön díjat számolnak fel. Ha az ügyfél az alkalmazásbérletet választja - tehát a gépen futó programokat is a szolgáltatótól vásárolja -, akkor sem jelentősen magasabbak a költségei, ám a telepítések egyszeri 30-100 ezer forintos kiadást jelentenek számára.
Pandi Péter, a Serverfarm értékesítési vezetője a kisebb vállalkozásoknak egyprocesszoros szervert ajánl. A Starter Pro konfiguráció a felhasználó igényeinek megfelelően módosítható a szerver bővíthetőségein belül, azaz több, illetve nagyobb winchestert lehet benne elhelyezni, növelhető a memória nagysága is, és a processzor típusa is változtatható. Ebben a szerverben csak egy processzor elhelyezésére van lehetőség. A Proservernél a belépőszintű szerver 2 magos processzoros gépet takar 2 gigabájt memóriával és darab 250 gigabájtos merevlemezzel.
A Serverfarm a nagyobb cégeknek és összetettebb, komolyabb feladatok ellátására a Medium és a Prémium szervereket kínálja. Ezekben a gépekben már két Intel processzor is működhet 16 gigabájtos memóriával, és akár 10 winchester is elhelyezhető bennük. A cég szakértője szerint is felmerülhetnek olyan igények, amelyekhez a belépőszintű konfigurációnál jóval komolyabb gépigény szükséges, például ha SAP vagy Oracle alapú vállalatirányítási rendszereket akar üzemeltetni az ügyfél, akár több telephelyről is, akkor a rendszer több nagy teljesítményű gépet is igényelhet.