Igény leginkább a vállalkozások, intézmények működtetésével kapcsolatos ismeretekre, illetve a vállalkozóknak, üzletembereknek szükséges általános tudnivalókra, továbbá a számítástechnikai, informatikai, környezet-, adat- és munkavédelmi stb. tudásra, a minőségbiztosítás és a különféle forrásszerzési lehetőségek bemutatására van – állítja Juhász Ágnes, az egyik hazai oktatási adatbázis-kezelő, a Taninfo Kft. ügyvezetője. Adatbázisukban a teljes hazai kínálat mintegy harmada – több mint ezer, vállalkozásoknak szóló képzési ajánlat – szerepel, mintegy kétszázötven cégtől és intézménytől. Tudomása szerint a kétszintű felnőttképzésre ezerötszáz cégnek van engedélye. Ezek a számok nem tartalmazzák az iskolarendszeren belüli felnőttoktatást.

Statisztikai rendszerek

Ennél pontosabban azonban sem ő, sem más nem tudta megmondani azt, hogy Magyarországon mégis kik és hányféle képzési formával állnak rendelkezésre, mivel az iskolarendszeren kívüli szakképzés statisztikai rendszere nem tartalmaz adatokat a felsőoktatási intézmények által szervezett úgynevezett posztgraduális képzésekről és a szakmai konferenciákról, konzultációkról és egyéb rendezvényekről. Az ezeken kívüli szakképzési adatokhoz viszont jelenleg két rendszerből férhet hozzá az érdeklődő – derül ki Szigyártó Gyöngyinek az Oktatási Minisztérium megbízásából készített elemzéséből. – Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében a munkaügyi szervezetnél létrejött országos statisztikai adatbázisból, illetve a szervezetnél vezetett, a szakképzési törvény felhatalmazása alapján miniszteri rendeletben előírt „iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények hatósági nyilvántartás”-ából. A két adatbázis egymástól független rendszer.

Mit keresnek?

Az OSAP szerint 1999-ben – a korábbi évekhez hasonlóan – a beiratkozottak 88 százaléka gazdasági, pénzintézeti ügyintézői, technikusi és hasonló műszaki, kereskedelmi és vendéglátó-ipari, a nem anyagi jellegű szolgáltatóknak és az egyéb, helyhez kötött gépek kezelőinek szóló foglalkozások folytak. Tovább bontva keresettek a számítógép-kezelői, a számítástechnikai szoftverüzemeltetői, a mérlegképes könyvelői, a kereskedő boltvezetői, a vendéglátó üzletvezetői, a személy- és vagyonőri képzések és a könnyű- és nehézgépkezelői tanfolyamok.
A képzésben részt vevők 69 százaléka 35 évesnél – s ebből 33 százalék 24-nél is – fiatalabb volt.

Kik ők?

Érdemes még egy pillantást vetni azokra, akik a tanfolyamokat szervezik: 60 százalékuk maga is magánvállalkozás, 28 százalékuk költségvetési szervezet és intézménye, 9 pedig nonprofit szervezet. Az oktatást főtevékenységként 79 százalék végzi.
S végül, de nem utolsósorban: vajon kik és miből finanszírozzák az iskolarendszeren kívüli szakképzéseket?
A statisztikai adatszolgáltatásra épülő elemzés szerint 1999-ben a szakképzésben részt vevők 38 százalékát támogatta a munkaügyi szervezet, további 23 százalékukat a munkaadója, ám a résztvevők 36 százaléka maga állta a költségeit. Jellemzően a magasabb részvételi díjú képzések finanszírozását igénylik a tanulni vágyók a munkaügyi szervezettől.