Magyarországon a cégek egyharmada szeretné bevezetni a jövőben a cafeteriát, egyharmaduk nem. Utóbbiak ezt azzal indokolják, hogy nincs rá pénzük. Pedig éppen hogy spórolni lehet vele, tapasztalja az a fennmaradó egyharmad, amelyik már bevezette, és jellemzően a már korábban meglévő természetbeni juttatásait foglalta rendszerbe. A tavaly jól bevált struktúra azonban korántsem biztos, hogy az idén is megfelelő, hiszen - ahogy minden januárban - változtak a jogszabályi feltételek.
Vissza a pénztárba
A két legfontosabb változás az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak kedvezményét és a munkáltató által adómentesen adható juttatások együttes összegét érinti. Ez azonban senkit nem érhetett váratlanul, ugyanis a kormány még tavaly nyáron, az úgynevezett 100 lépés program részeként bejelentette ezeket a tervezett adómódosításoknál. Ám mindkét döntés hátrányosan befolyásolja a cafeteria terjedését.
Ami az önkéntes pénztári befizetéseket illeti: az új szabály lényege, hogy az adókedvezmény összege nem vehető fel készpénzben, hanem azt az adóhatóság az éves adóbevallást követően az állampolgárok pénztári számlájára utalja. Mondhatnánk, hogy a dolgozó így is, úgy is megkapja. Csakhogy míg eddig arra költhette, amire akarta, ezen túl csak azokra a szolgáltatásokra fordíthatja, amelyekre az önkéntes pénztárral kötött szerződése feljogosítja. A kormányzati szándék persze érhető: a kedvezménnyel a további öngondoskodást szeretné ösztönözni, illetve elejét venni annak, hogy valaki az év végén nagyobb összeget elhelyezzen a pénztárban, majd a következő év elején - immár adót kímélve - fel is vegye onnan. A változás éppen ezért nem érinti az önkéntes nyugdíjpénztárakat: ott ugyanis eleve tiltja a jogszabály, hogy tíz évig felvegyen a tag a befizetett díjból.
Nem kapja, kiválasztja
A hagyományos béren kívüli juttatásokat - mint az étkezési, utazási, üdülési támogatás - az egyéni életvitel miatt nem egyformán értékeli minden dolgozó, így ezekből az egyes munkavállalók eltérő módon részesülnek. Ezzel szemben a cafeteria lényege az, hogy egységes, minden dolgozónak jár, de mégsem egyformán! Ugyanis a választás szabadságát adja meg mindenkinek: a különböző szolgáltatások közül egy meghatározott keretösszeg erejéig mindenki önmaga döntheti el, hogy miből és mennyit kér. A keretösszeg pedig minden dolgozónak ugyanannyi, hiszen itt nem jutalomról vagy prémiumról van szó, hanem egységesen járó, béren kívüli juttatásról. Kultúra, sport, lakáscélú támogatás, életbiztosítás, egészségpénztár, nyugdíjpénztár, üdülés, étkezés, otthoni internethasználat és még számos dolog finanszírozható a cafeteria keretében.
Ahhoz, hogy a rendszer hatékonyan működjön, egyes szakemberek szerint éves szinten dolgozóként mintegy 100-120 ezer forintot kell erre a célra fordítani. Ez jóval a most megszabott limit alatt van. Ebből általában tíz-tizenkét szolgáltatás közül lehet választani, de ezek csak azoktól vehetők igénybe, akikkel a munkáltató - jellemzően versenyeztetést követően - szerződést kötött. Mert azt természetesen a munkáltató állítja össze - sokszor egy erre szakosodott tanácsadó cég segítségével -, hogy milyen szolgáltatások kerüljenek a választható csomagokba vagy a listára.
Kisebb emelések
Visszatérve az idei jogszabályi változásokhoz: az étkezési jegy adómentes határa 500 forinttal emelkedett, havi 4500 forintra, a melegétkeztetési jegy, valamint a helyben biztosított melegétkeztetés 8 ezerről 9 ezer forintra. Adómentes a helyi bérlet teljes összege. Az iskolakezdési támogatás pedig - amit szeptemberben lehet igénybe venni - gyerekenként és szülőként 10 ezerről 19 ezer forintra nő. Az adómentes lakáscélú támogatás 1 millió forint.
Ezekkel mind érdemes kalkulálni a cafeteria szolgáltatási csomagjának összeállításakor.
