Nem túlzás azt állítani, hogy 2005 a pályázatok és a pályáztatások éve lesz Magyarországon. A tavalyi sikereken felbuzdulva ugyanis idén sosem látott roham várható - és nem csak a kis- és középvállalkozások részéről - a hazai és európai uniós támogatások elnyeréséért. A pályázati dömpinget várhatóan nagyban előmozdítja az is, hogy a befogadó szervek ígéreteket - sőt már lépéseket is - tettek annak érdekében, hogy mind kevesebb formai buktató nehezítse a vállalkozások dolgát a formanyomtatványok kitöltése terén.

Kissé döcögve ugyan, de lassan Magyarországon is beindul a hazai és európai uniós pénzeket a legjobb célokra szétosztani hivatott pályázati rendszer, bár sem a pályázók, sem a befogadó szervek nem állnak a helyzet magaslatán. Gondot jelenthet az egyszeri vállalkozásnak a számtalan tender útvesztőjében való eligazodás is. Optimális esetben idén már nem akadozik majd a pályázatok feldolgozása és az elnyert összegek kifizetése, vagy legalábbis nem olyan látványosan, mint tavaly.

A kis- és középvállalkozások számára legfontosabb négy operatív program (a GVOP - gazdasági versenyképesség operatív program, a HEFOP - humánerőforrás-fejlesztési program, a ROP - regionális fejlesztés operatív program és az AVOP - agrár- és vidékfejlesztési operatív program) több-kevesebb sikerrel vette az első évet.

Újabb GVOP-pályázatok

A februárban meghirdetett 2005. évi GVOP-pályázatok közül a szigorítások (PP, 2005. március) ellenére továbbra is a kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése (GVOP-2005-2.1.1.) a legnépszerűbb, azzal együtt is, hogy mind a támogatási arányokat, mind a beruházás tárgyát, mind a lehetséges pályázók körét alaposan megnyirbálták. A pályázat népszerűsége egyértelmű okokra vezethető vissza: a fejlesztési projekt legfeljebb 35 százalékát fedező, vissza nem térítendő hitel alsó határa egymillió forint, amire már egészen apró vállalkozások is pályázhatnak, hisz viszonylag kis összegű önerővel is bátran ki lehet állni.

Akiknek a februárban kiírt 16 darab - összesen 45 milliárd forint értékű - idei GVOP-pályázat esetleg nem volt elegendő, azok számára március 7-én két újabb pályázatot hirdetett meg a GKM, összesen 6 milliárd forint értékben. Először szerepel a GVOP-2005-4.4.2.-es pályázat (Szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein), amely gyakorlatilag a 2004-ben a kis- és középvállalkozásoknak kiírt hasonló pályázat önkormányzatok számára kibővített változata. A 2005. évre tervezett keretösszeg 4,7 milliárd forint; pályázatot nyújthatnak be települési önkormányzatok, valamint ezek önkéntes és jogi személyiséggel rendelkező társulásai. A benyújtás folyamatos, kezdete 2005. április 4., lejárata 2005. december 31.

Ismét kiírták a GVOP-2005-3.3.2.-es pályázatot (Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése). Az erre tervezett keretösszeg 1,3 milliárd forint, a pályázatok benyújtási határideje 2005. május 27. Tavaly ennek a pályázatnak a keretében nyolc pályázó nyert 567,89 millió forint támogatást, amellyel több mint 2 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg.

A ROP-keret egynegyede már elkelt

A ROP 2004-2006 közötti időszakára rendelkezésre álló mintegy 107 milliárd forintos keret 25 százalékára már érvényes szerződéssel rendelkeznek az első nyertes pályázók. Az összetett, esetenként több regionális szereplő érdekének összehangolását igénylő projektekre tavaly 1379 pályázatot nyújtottak be önkormányzatok, intézmények és szervezetek. A formai és jogosultsági értékelés után a régiók 757 pályázatot fogadtak be, amelyek összesen mintegy 160 milliárd forintos igényt képviselnek. A 277 támogatási javaslatot kapott pályázat összértéke pedig eléri a 68 milliárd forintot. A már leszerződött projektek száma 59, ezek nyomán országosan 8 turisztikai, 22 útfejlesztési, 8 városrehabilitációs, 13 alapfokú oktatási intézményfejlesztési beruházás, 5 képzési és foglalkoztatási, valamint 3 képzést célzó úgynevezett központi program megvalósítása kezdődött el mintegy 25 milliárd forint értékben. A rendszerben lévő további, már értékelt és támogatási javaslatot kapott pályázatok szerződéskötéséhez a ROP Irányító Hatósága (IH) folyamatosan adja ki a kötelezettségvállalásokat.

A rendszer hibái azonban hamar kiütköztek. A pályázók nem voltak hozzászokva a bonyolult pályázati rendszerhez és a szigorú elbíráláshoz, ezért számos esetben érkeztek érvénytelen pályázatok, amelyek jelentősen leterhelték az IH-t, elnyújtották a döntési folyamatokat, ráadásul tartaléklistákat is létre kellett hozni. A beküldött igények nagy száma miatt a 11 ROP-pályázat közül jelenleg csak háromra lehet jelentkezni, köztük a felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítését célzó 3.3-asra, amely márciustól az Európai Szociális Alap keretéhez tartozik.

Az IH egyelőre nem döntött a pályázatok folytatását illetően, de várhatóan még április folyamán láthatóvá válik, hogy mekkora az összes támogatási igény, mennyi lesz a még rendelkezésre álló keret, s ez milyen forrásátcsoportosítást tesz szükségessé a rendszeren belül a program pályázatainak ismételt meghirdetéséhez.

Tekintettel a pályázati ablakok rendkívüli népszerűségére és a beérkezett munkák nagy számára, az IH számításai szerint 2005 őszére a leszerződött pályázatok a rendelkezésre álló hároméves teljes keretet lekötik majd. A 2006-ig tartó program pénzeszközeit a pályázónak a szerződéskötéstől számított két éven belül kell felhasználnia, ennyi ugyanis a projektek maximális megvalósítási és pénzügyi elszámolási ideje.

Áll az AVOP

A területalapú támogatásokon a földművelőkkel konfliktusba keveredett Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az AVOP-támogatások odaítélésének terén is jelentős lemaradásban van. Az AVOP Irányító Hatóság (IH) a 3.4.-es Falufejlesztés és -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése című intézkedés esetében a beérkezett nagy számú pályázat feldolgozásának elősegítése érdekében már 2004. október 1-jén felfüggesztette a pályázatok benyújtási lehetőségét. Azóta azonban felfüggesztették az 1.1.-es, az 1.1.3.-as, és a 3.2.2.1.-es, majd idén márciusban az 1.1.1.-es, az 1.1.2.-es és a 3.1.3.-as intézkedést is. Ráadásul a Nemzeti Fejlesztési Hivatal legutolsó adatai szerint az AVOP keretein belül még egy forintot sem fizettek ki, s a szerződéssel lekötött támogatási összeg aránya is mindössze egy százalék.

Egyedül a már említett 3.4-es falufejlesztési prioritás esetében mutatkozik némi előrehaladás, ahol a 2004-2006-os időszakra előirányzott 3,7 milliárd forintos keretre 12,4 milliárd forintnyi pályázat érkezett. Ezek közül egyelőre 1,6 milliárdnyi tűnik elfogadhatónak, ám konkrét szerződéskötés, illetve kifizetés itt sem történt még.

Sikeres a HEFOP

A HEFOP forrásai iránt tavaly is meglehetősen nagy igény mutatkozott, s bár a pályázatokra szánt több mint 100 millió forintnyi összegnek egyelőre csak a töredékét kötötték le, a központi projektekre szánt keret nagy részét kiosztotta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Irányító Hatósága.

A rövidesen megjelenő új, 2005-ös pályázatokkal kapcsolatos rövid szakmai összefoglalók már olvashatók a szaktárca honlapján (www.fmm.gov.hu), amelyekből kiderül: továbbra is a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása az operatív program elsődleges célja. A pályázatok némelyike ismerős lehet tavalyról: a nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében folytatott tevékenységek támogatása, a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése és a felnőttképzés hozzáférésének javítása mind bekerült annak idején a HEFOP 2004-es pályázatai közé is.

Új kiírásként jelenik azonban meg az 1.3.2.-es pályázat (Családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elősegítése), amelynek keretében vállalkozások, költségvetési szervek és nonprofit szervezetek pályázhatnak a családbarát munkahely és településmodell kialakítását támogató szolgáltatás igénybevételére. Szintén újdonságnak számítanak a kompetenciaalapú tanítási programok alkalmazását célzó pályázatok pedagógusok, illetve oktatási intézmények számára, ezek várhatóan 2005 első félévében jelennek meg.

Az operatív programokon túl

A gazdálkodószervezetek dinamikus fejlődéséhez az Európai Unió elsősorban a strukturális alapjain, Magyarország pedig az operatív programokon keresztül biztosít támogatást, az öt nagy operatív programon túl azonban időről időre számos - kizárólagosan - hazai támogatású pályázatot is meghirdetnek. A kis- és középvállalkozások dolgát nehezíti, hogy ezek korántsem kapnak akkora publicitást, mint az operatív program pályázatai.

Azoknak tehát, akik nem szeretnének semmiről lemaradni, érdemes minél gyakrabban látogatni az illetékes minisztériumok és hivatalok honlapját. Akik pedig úgy döntenek, hogy a pályázatfigyelés és -írás számukra túl nagy falat, azok számos pályázatíró cég szolgáltatásai közül választhatnak.

Munkahelyteremtő támogatások

A múlt hónap elején bejelentett, munkahelyteremtést célzó támogatási program nem újdonság, hisz hat éve létezik, önállóan pedig harmadszor hirdeti meg a szaktárca. A program iránt érdeklődők a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) honlapjáról (www.fmm.gov.hu) tölthetik le a pályázati dokumentumot, az igényléseket pedig április 29-éig lehet benyújtani a megyei és a városi munkaügyi központokhoz. A támogatás maximális összege alapesetben 800 ezer forint lehet munkahelyenként. Nyilvántartott munkanélküli foglalkoztatása, illetve hátrányos helyzetű térségben létrejövő beruházás esetén plusz 200-200 ezer forinttal egészülhet ki az összeg, romák foglalkoztatásának jogcímén pedig újabb 100 ezer forint támogatást lehet igénybe venni. A felső korlát fogalma is meglehetősen képlékeny, hiszen az eredetileg 80 millió forintos plafon akár 260 millió forint is lehet hátrányos helyzetű térségben megvalósuló, legalább 300 új munkahelyet teremtő beruházás esetében. A vissza nem térítendő támogatás elnyeréséhez a munkáltatónak 25 százalékos önrészt kell felmutatnia, és vállalnia kell, hogy kibővült létszámát 3 évig, a támogatással létrehozott kapacitásokat pedig 5 évig fenntartja.

Mint azt Pető Sándor, a FMM vezető főtanácsosa elmondta: a korábbi évek tapasztalata alapján idén is hat-nyolcszoros túljelentkezésre lehet számítani. A támogatási összeg ugyan a tavalyi kétmilliárdról másfélmilliárd forintra zsugorodott, ám ez amiatt történt, mert a szaktárca emellett két másik programot is indít. A tavalyi kétmilliárd forintból egyébként összesen 104 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban. Tíz esetben az állami segítség mértéke meghaladta az 50 millió forintot: ebből két vállalatnál 80, egy cégnél pedig 180 millió forint volt a támogatás összege. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a regionális fejlesztési tanácsoknál hasonló pályázatokra lehet bukkanni, így érdemes lehet ott is körülnézni e témakörben.

Ezenfelül áprilisban a munkaügyi tárca több munkahelyteremtést segítő programba is kezd: az MFB Rt.-vel közösen kedvezményes kamatozású hitelprogramot indít 10 milliárd forintos kerettel, a szellemi munkahelyek teremtését 200 millió forinttal támogatja, és 500 milliót fordít képzési támogatásra, így akár tízezer új munkahely is létrejöhet idén. Kidolgozás alatt van a távmunkahelyek támogatásának rendszere is, amely várhatóan három nagy alcsoportra (képzés, közszféra, hátrányos helyzetűek) osztva jelenik meg, ám a legfőbb probléma a vezetői attitűd megváltoztatása lehet, hisz az eddigi "kézi irányítás" helyett jóval tudatosabb, előrelátóbb vezetői magatartásra lesz szükség.