A vállalkozások fele hallott az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2007-2013-ra meghirdetett pályázatairól. A közép-magyarországi régióban, ahol a keretet a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) adja, ennél kisebb a hányad: mindössze négytized. A pályázati lehetőségekről semmilyen információval nem rendelkező cégek valamivel több mint a fele érdeklődést mutat a pályázatok iránt, és szívesen tájékozódna róluk. E tekintetben a hat régió - itt a keretet a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) adja - és Közép-Magyarország között nincs különbség - derül ki a Medián közvélemény-kutatásából, amelyet a minimum egy főt foglalkoztató gazdasági társaságok körében végzett a GOP, valamint a KMOP pályázatainak ismertségéről és megítéléséről.

A vállalkozások hattizede az internetet és annak pontosan nem definiált weboldalait jelölte meg tájékozódása valós vagy potenciális forrásaként, és háromtizedük ilyen módon tájékozódna a leginkább. Az NFÜ honlapját négytizedük választotta, annyian, amennyien az országos televíziókat. A sorrendben az információs szórólapok, levelek és az országos napilapok következnek háromtizednyi említési aránnyal.

A vállalkozások 9 százaléka pályázott a GOP, illetve a KMOP keretében meghirdetett programok valamelyikére. Azok közül, akik hallottak arról, hogy az NFÜ pályázatokat hirdetett meg a GOP, illetve a KMOP keretében, 19 százalék pályázott.

A kutatás megvizsgálta, hogy a 2007-es pályázatokon nem indulók - ha tudtak arról, hogy kiírták a pályázatokat - milyen okok és megfontolások miatt maradtak távol a pályázatoktól. Abban, hogy a vállalkozások nem pályáztak, a legnagyobb szerepet az játszotta, hogy "sok pénzbe kerül egy jó pályázat megírása". E tényezőt a felmérésben részt vevők több mint négytizede értékelte a döntését leginkább meghatározónak, és ez egyaránt érvényes a GOP és a KMOP által meghirdetett programokra.

A következő két tényező: a bonyolult adminisztráció és a kormányzat vállalkozásokat támogató kezdeményezőkészségének a hiánya. Ezek szinte azonos súlyt kapnak az indokok sorában, a pályázatok elbírálásának tisztességével kapcsolatos kételyek pedig a cégek háromtizede számára jelentenek komoly visszatartó erőt. A további vizsgált tényezők az említettekhez képest kisebb súllyal esik latba abban, hogy a vállalatok nem pályáztak 2007-ben.

A cégek ötöde pályázatképes

Azok a társaságok, amelyek nem pályáztak 2007-ben, és indokként azt említették, hogy vállalkozásuk nem felelt meg a pályázati kiírásoknak, a legnagyobb arányban azzal érveltek, hogy a cég "nem tudja teljesíteni az előírt növekedést a pályázaton nyert fejlesztéssel sem, és nem meri vállalni a támogatás visszafizetésének kockázatát".

A kutatás megvizsgálta, hogy a vállalkozók hogyan vélekednek a pályázati rendszer néhány fontos jellemzőjéről. A válaszadók a leginkább azzal értenek egyet, hogy "a pályázati rendszer nélkül a gazdaság lassabban fejlődne, és nehezebben tudna felzárkózni a fejlettebb országokhoz". A relatív többség elutasítja azt az állítást, hogy "a kiírt pályázatok vállalkozásbarátok - úgy vannak meghirdetve, hogy minden komoly szándékú vállalkozás a siker lehetőségével pályázzon". A leginkább azzal szemben elutasítók, hogy "a pályázati rendszerben a pályázatok értékelése áttekinthető, így szinte nincs lehetőség protekcióra, korrupcióra".

A felmérésben részt vevők mindössze 7 százaléka biztos abban, hogy ha az NFÜ a jövőben is indít pályázatokat, pályázik majd valamelyik programra, és valószínűnek is csak 16 százalék tartja ezt. Összességében tehát alig több mint kéttizedük tekinthető potenciális pályázónak. Hasonló arányt képviselnek a bizonytalanok, míg ötven százalék valószínűleg vagy biztosan nem pályázik.

A vállalkozások közel háromtizede a pályázaton való részvételének indokaként vállalata fejlesztését jelölte meg. Konkrétabban fogalmazott közel kéttizedük, és legfontosabb indokként a technológia korszerűsítését, gépek, berendezések vásárlását, a technikai háttér fejlesztését, az informatikai háttér bővítését mondta.

Többszöri pályázás

Ugyanarra a projektre nem lehet kétszer forrást kapni, ez teljesen evidens. Az újrapályázás nem új keletű fogalom, már az első nemzeti fejlesztési terv (NFT I.) esetében is adott volt a lehetőség több pályázat beadására. A számokat tekintve a pályázók közel harmada ad be egynél több pályázatot, jellemzően önkormányzatok, felsőoktatási intézmények - közölte lapunkkal az NFÜ kommunikációs főosztályának illetékese.

- Semmi akadálya annak, hogy nyertes pályázó ismételten uniós vagy hazai forrást nyerjen el új projektjeire. Jellemző, hogy partnereink a nyerést követően is rendszeresen pályáznak, hiszen minden vállalkozás életében kiemelt fontosságot kap a vissza nem térítendő támogatások elnyerése. Hiszem, hogy minden vállalkozásnak csak az első pályázatot kell megnyernie, és azután gazdasági tervezései természetes részévé válik a pályázás. Egy jól átgondolt pályázat és annak megfelelő utógondozása sok pályázónk életében hozott már látványos fejlődést - mutatott rá Fejes Katalin, az EU Pályázati Központ vezető tanácsadója. - Az ismételt pályázás lehetősége mindig is nyitva állt a pályázók előtt, és ezt mindig kihasználták. Idei pályázóinknak a harminc százaléka még most is a régi nyerteseinkből kerül ki. A pályázati kedv csökkenése az én tapasztalatom szerint elsősorban a támogatás mértékének csökkenése miatt figyelhető meg, hiszen az a partnerünk, aki 2004-ben ötvenszázalékos támogatást kapott, azt nem ösztönzi beruházásra a huszonöt százalékos támogatási mérték. Jellemző, hogy partnereink ötven százaléka négy éven belül ismét pályázatot nyújt be. Azon pályázók esetében, akik esetleg nem nyertek, egyértelmű az ismételt beadás, mivel sokan inkább a projekt kezdési időpontját változtatják meg annak érdekében, hogy ne essenek el még a támogatás lehetőségétől sem. Természetesen van olyan dinamikusan fejlődő pályázónk is, aki minden évben támogatást nyer - foglalta össze Fejes Katalin.

Nem adódnak össze a vállalások

- A többszöri pályázással kapcsolatban számos kérdés felmerült, ezért február 26-án állásfoglalást kértünk az NFÜ-től annak érdekében, hogy feltérképezzük a 2007-es GOP pályázati nyertesek 2008-as uniós forráshoz jutási lehetőségeit. Az utolsó pillanatban, a pályázatok benyújtásának határideje előtt egy héttel, május elején érkezett meg az NFÜ válasza. Ebben megerősítést nyert, hogy létezik szabályozás az újrapályázásra, ugyanazon éven belül nem lehet pénzt nyerni ugyanabból a forrásból - mutatott rá a Piac & Profit kérdésére Csomár Zoltán, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet gazdasági igazgatója. - A másik fontos kérdés volt, melyre szintén az NFÜ-től vártuk a választ, hogy a 2008-ban is pályázók esetében az árbevétel-vállalási kritériumok összeadódnak-e, vagy pályázatonként külön értelmezendők. Logikus lenne, hogy összeadódnak a vállalások, ám az ügynökségi állásfoglalásból egyértelműen kiderül, hogy nem - foglalta össze a gazdasági igazgató.

A magyarországi cégek két részre oszthatók, a "jó" cégek tehát pályázat- és fejlődőképesek, a "rossz" cégek pedig nem felelnek meg a kritériumoknak. A két réteg egyre távolodik egymástól. Az üzletileg nyereséges, fejleszteni kívánó cégek természetesen folyamatosan pályáznának vagy pályáznak, azok a cégek pedig, amelyek nem felelnek meg a feltételeknek, valószínűleg a következő évben sem fognak megfelelni.

- Általánosságban elmondható, hogy évről évre egyre több a visszatérő pályázó, ám jóval több lett volna, ha időben kommunikálják az újrapályázás lehetőségét. Természetesen ugyanazon jogcímen csak egyszer lehet támogatást nyerni, viszont egyazon operatív programon belül lehetőség van más pályázati pénzek lehívására - summázta Csomár Zoltán. - A GOP-pályázatok esetében csökkent a vállalási időszak háromról két évre, valamint az árbevétel-vállalás is, tehát az NFÜ próbálta szélesíteni a pályázók körét. Ám a május 5-i leadási határidő előtt egy héttel megküldött állásfoglalás nem segített a pályázatíró cégen, hiszen a százmilliós vagy milliárdos árbevétellel rendelkező ügyfeleit már nem tudta tájékoztatni a másodszori pályázás lehetőségéről. Fű alatt terjedő információkra pedig a hitelvesztés terhe miatt nem lehet alapozni - foglalta össze a pályázatírás nehézségeit az ECC gazdasági igazgatója.