Négy ország a – számunkra – messzi északon, iparuk, gazdaságuk fejlett, az egy főre eső GDP-jük a fejlett országok között is magasnak számít, meghaladja az uniós átlagot. A magyar gazdaságban mindegyikük más-más szerepet tölt be: a befektetések terén a svéd és a finn vállalatok hangsúlyosan jelen vannak – a legnagyobbak mindegyikének van már magyarországi érdekeltsége –, Dániával a kereskedelmi kapcsolatok fejlődtek intenzíven az utóbbi években, a norvég cégek viszont még csak ismerkednek az itteni viszonyokkal. Négyen együtt 365 milliárd forintot ruháztak be.

A legnagyobb svéd és finn nagyvállalatok viszonylag korán, már a nyolcvanas évek végén megkezdték magyarországi beruházásaikat, elsősorban az iparban, a távközlési szolgáltatásokban, a finnek az energetika területén is. Ma már szinte valamennyi ismert nagy cégük jelen van a magyar gazdaságban, közülük többen Magyarországot tekintik regionális központjuknak, oktatási, továbbképzési bázist, illetve szervizközpontot hoznak itt létre. Dánia magyarországi beruházásai – egyre több köztük a termelési jellegű, zöldmezős – az utóbbi másfél-két évben mutatnak látványos élénkülést. A norvég cégek itteni invesztícióinak összértéke még nem jelentős.

A magyarországi svéd befektetések ma körülbelül 600 millió dollárt tesznek ki – e téren Svédország a tizedik helyet foglalja el az itteni rangsorban –, a csaknem 400 svéd érdekeltségű cég több mint 11 ezer embert foglalkoztat. A vállalkozások többsége termelőtevékenységet folytat, mint például az évi 100 milliárd dollár árbevétellel rendelkező, 3500 embernek munkát adó Electrolux, vagy a beruházásait folyamatosan növelő Ericsson, amely legutóbb egy 250 fős szoftverkutató, -fejlesztő központot hozott létre; a cég vezetősége a közelmúltban jelentette be, hogy ez lesz a jövőben a harmadik generációs mobil távközlési fejlesztések regionális, úgynevezett kompetenciaközpontja. A nálunk letelepedett svéd vállalkozások másik nagy csoportja beruházásokat kivitelez; ez utóbbi körhöz tartozik a Skanska, amelynek munkái közül a legjelentősebbek a Ferihegyi repülőtéri 2B terminál bővítése, a budaörsi IKEA Áruház, az East-West Business Center és a West End Üzletközpont építése.

A finn beruházási volumen sokáig jóval alacsonyabb volt, mint a svéd, de mára szinte utolérte azt: 1999-ben elérte az 500 millió dollárt. Ehhez nagyban hozzájárult az elmúlt évben Komáromban, 250 millió dollár befektetésével létrehozott Nokia gyár. Az anyacég a továbbiakban Debrecenben kíván kutató-fejlesztő bázist létrehozni, és Sátoraljaújhelyen építi közép-európai továbbképző központját. A magyarországi finn érdekeltségek – leányvállalat, vegyesvállalat, ügynökség, illetve képviselet formájában – száma 129, amiből tizenegy olyan termelő vagy szolgáltatóipari cég, ahol száz vagy annál több alkalmazottnak biztosítanak munkát.

A Dániából hazánkba érkezett működő tőke nagysága körülbelül 110 millió dollár. A beruházási volumen értékelésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a dánok hagyományosan kereskedő nép, gazdaságuk szerkezetében a kis- és középvállalatok a meghatározók. A legutóbbi és egyben a legnagyobb dán beruházás, a Grundfos tatabányai szivattyúgyára 1999-ben valósult meg. A dán érdekeltségű cégek száma hatvan körülüli, nagy részük a szolgáltatások és a kereskedelem területén tevékenykedik. Az iparban a Velux tetőablakgyár, a Wavin-Pemü műanyag- és gumitermékgyártó cég, valamint a Rockwool ásványgyapot-előállító vállalata a legjelentősebbek.

A magyarországi norvég tőkebefektetések értéke 52 millió dollár. Jelenleg Magyarországon 24-25 magyar–norvég vegyesvállalat és képviseleti iroda működik, Norvégiában nincs magyar érdekeltségű vállalat. A legnagyobb tőkeerőt a Telenor norvég távközlési vállalat képviseli – a további terjeszkedések érdekében a múlt év októberében nyitott budapesti képviseletet –, amely a PannonGSM egyik tulajdonosa, és teljesen az övé a Nextra nevű internetszolgáltató cég. Az egyébként is zárkózott, visszahúzódó nép, úgy tűnik, még nem ismeri Magyarországot, nehéz az ottani üzletemberek érdeklődését felkelteni iránta – adta meg a csekély működőtőke-kihelyezésre az egyik lehetséges magyarázatot Kukucska Pálné, az ITD Hungary szakértője. Molnár Sándor, a Gazdasági Minisztérium ipari főosztályának vezetője másként vélekedik: a norvég beruházások főképpen az energetikai gépek területére koncentrálódnak, és Magyarország ezt az ágazatot nem vonzza.

Bár még mindig Svédország tekinthető legjelentősebb északi külkereskedelmi partnerünknek, az elmúlt évek legnagyobb hozadéka Magyarország Dániába irányuló exportjának dinamikus növekedése volt. 1997 és 2000 között exportunk megduplázódott; az 1998-ban még 58,6 millió dollár deficitet mutató kereskedelmi mérleg tavaly augusztusra gyakorlatilag kiegyenlítetté vált. A másik három ország esetében behozatalunk meghaladja az oda irányuló kivitelünk volumenét.

Exportunk legjelentősebb s egyben a legdinamikusabban növekvő árucsoportját a feldolgozott termékek, a gépek és a gépi berendezések jelentik, míg az évek óta csökkenő tendenciát mutató import legjelentősebb tételeit a gépek, élelmiszerek, gyógyszerek jelentik.

Általában elmondható, hogy az északi országokból érkezők lassan és megfontoltan hozzák meg döntéseiket, de azok, akik már itt vannak, többnyire elégedettek. Ezt mutatja az a tény, hogy az országban működő vállalatok a megtermelt profitot sokszor itt is fektetik be. A hagyományos ágazatok mellett a régió gazdaságában újabban a speciális high-tech iparágak és a magas színvonalú szolgáltatási szektor jelentik a húzóerőt. A jövőben, remélhetőleg erről a területről is érkeznek újabb beruházások.

K. K.–S. O.

*

Magyarország kétoldalú kereskedelmi forgalma 1999-ben (millió USD)

Svédországgal: 549,6
ebből kivitel: 231,7
behozatal: 317,9

Finnországgal: 419,2
ebből kivitel: 91,6
behozatal: 317,6

Dániával: 258,7
ebből kivitel: 113,3
behozatal: 145,4

Norvégiával: 75,5
ebből kivitel: 31,0
behozatal: 44,5