Amikor több mint harminc éve Európa egyik legnagyobb regionális tudásövezetének, a francia Sophia Antipolisnak a fejlesztését elkezdték, a szkeptikusok úgy látták, hogy a Nizzához közel eső, 2100 hektáros zöldterület megszerzése mögött telekspekuláció szándéka rejlik. A francia Riviérára nyúló, elsősorban az infokommuniációs technológiákra specializálódott innovációs zóna ma 1200 csúcstechnológiai vállalatnak és 25 költségvetési kutatóhelynek ad otthont, és 26 ezer embernek nyújt munkát.

A Sophia Antipolis modelljére több szempontból is emlékeztető, a Zsámbéki-medencébe tervezett magyar tudásvölgyprojekt eddig hasonló pályát írt le, mint kezdeti éveiben francia testvére: a tavaly májusi nyilvánosságra lépés után felkorbácsolt várakozásokat nehezen tudják kielégíteni a vártnál hosszabb ideig elhúzódó területszerzési folyamatok.

Mint ismeretes, a Kenyeres Sándor magánvállalkozó által alapított Talentis Program célja, hogy a Zsámbéki-medence 14 településével - Biatorbágy, Bicske, Budajenő, Csabdi, Etyek, Herceghalom, Mány, Óbarok, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Zsámbék - együttműködve, térségfejlesztési program keretében létrehozza a magyar Szilícium-völgyet, azaz csúcstechnológiai övezetet.

Az ötletgazdák várakozásai szerint a technológiaszektor vállalatainak, a költségvetési kutatóhelyeknek és a felsőoktatási szervezeteknek a koncentrált jelenléte a területen nemcsak a régió, hanem az egész ország gazdaságára érezhető hatással lesz a jövőben. Ők úgy számoltak, hogy a program eredményeként húsz év alatt, 12 milliárd euró - 75-80 százalékban magántőkéből származó - befektetés mellett, a környéken 50 ezer új munkahely létesül, nemzetgazdasági szinten pedig a nemzeti össztermék (GDP) közel 2 százalékot emelkedik. Ez utóbbit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) általunk megkérdezett szakértői kételkedve fogadták.

A húszéves program lebonyolítására megalapították a Talentis Programirodát, amely - kizárólag magántőkéből származó - ötmilliárd forintos költségvetéssel működik. Ez finanszírozta többek közt a közel hároméves előkészítési folyamatot: a világ főbb innovációs térségeibe tett tanulmányutakat; egy közel 450 hektáros terület megvásárlását Herceghalom környékén és a medencében további 4200 hektár 50 éves bérleti jogának elnyerését; ez utóbbi területek tulajdonjogának - állami földcserével megvalósuló - megszerzéséhez az ország egyéb területein, szétszórtan, mintegy 5000 hektárnyi védett termőföld birtokbavételét; végül a múlt év októberében egy tudományos parkokról szóló nemzetközi konferencia megszervezését Pátyon.

A tavaly májusi bejelentés óta a megvalósítandó 300 projektből - köztük a tudomány- és technológiaorientált befektetésekből, az öko- és termálfaluból, művésztelepből, borskanzenzől, lovasközpontból és nemzetközi golfpályából - a medence lakosai számára egyetlen kézzelfogható eredmény sem született még. Leszámítva, hogy megkezdődött a Biatorbágyot, Bicskét és Herceghalmot érintő Tatabánya-Budapest vasútvonal átalakítása.

A munkálatokra, amelyet a MÁV Rt. a saját forrásaiból végez, a Talentis Programtól függetlenül is készült. Az egyre inkább Budapest agglomerációjának részévé váló térségen áthaladó nyomvonal 2,5 milliárd forintos költségvetésű felújítása idén befejeződik, amit 2006-ban követ a 7,2 milliárd értékű új gördülőállomány beszerzése és a félórás menetsűrűség bevezetése. A Talentis Program az állomások felújítására és a települések közötti egyéb közlekedési infrastruktúra továbbfejlesztésére készül a helyi önkormányzatok bevonásával.

A program másik közelmúltbeli fejleménye, hogy a Talentis oktatási ügyeinek kezelésére alakult Talentis University Kht. júniusban befejezte a környék közoktatási rendszerének felmérését. A tanulmány célja: támpontot adni az egységes helyi oktatáspolitika megszervezéséhez, mert ez mentesítené az önkormányzatokat a térségi szintű problémák elszigetelt megoldásainak terhétől.

A program az eddiginél látványosabb kibontakozását ugyanaz a tényező hátráltatja, mint egy éve: a kivitelezéshez szükséges helyi 4200 hektáros, jelenleg termőföldként használt terület állami kézen van, és a Talentis 18 magánbefektetőjének a tulajdonában lévő mintegy 5000 hektárnyi, természetvédelmi oltalom alatt álló terület felajánlott cseréjéről még nem döntött a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.

A Talentis Programiroda és a 14 település önkormányzatait tömörítő Zsámbéki-medence Regionális Területfejlesztő Társulás (ZSÁMERT) által közösen létrehozott Zsámbéki-medence Térségfejlesztési Kht. már tavaly többségi tulajdont szerzett az érintett 4100 hektár 50 éves bérleti jogával rendelkező Herceghalom Kísérleti Gazdasági Rt.-ben, a program viszont csak akkor számíthat a pénzügyi befektetők és a kockázati tőkések komolyabb érdeklődésére, ha a területek már magánkézben vannak.

A Talentis Programiroda dr. Takács Ernő igazgató szerint hamarosan pozitív előrelépésre számít az ügyben:

- Az állam a Nemzeti Földalapról szóló törvényben vállalta, hogy a kárpótlási folyamatban magántulajdonba került földeket 2006-ig megvásárolja, a Talentis által felajánlott földeket meg addig egyébként is ki kell sajátítania.

Mivel a csoport mintegy 450 hektár saját földdel már rendelkezik Herceghalom környékén, a térség önkormányzatai is sürgetik a Talentis első projektjeinek megvalósulását.

A program döntő részben önerőből, kisebben pedig kormányzati és európai uniós támogatásokból kutatás-fejlesztési és felsőoktatási szervek befogadására képes infrastruktúrát kíván létesíteni a Zsámbéki-medencében. A fedezetet ehhez saját profitorientált helyi befektetései adják majd, amelyeket a Pro Talentis Consulting Kft. kezel.

- A már kidolgozott harminc üzleti tervből az első három önkormányzati egyezetésen van. Ezek részleteit nagy valószínűséggel ősszel tárják a nyilvánosság elé - mondja Takács Ernő. Annyit megtudtunk, hogy a három terv Herceghalom község központjának rehabilitációját, egy szórakoztató-rekreációs térség felépítését és egy ipari park jellegű beruházást érint. Azt a májusban megjelent sajtóhírt, miszerint három intézmény felépítése már az idén elkezdődne, Nagy Zsolt, a Zsámbéki-medence Térségfejlesztő Kht. ügyvezető igazgatója cáfolta.

A jelek szerint a magyar Szilícium-völgy nem csak annyiban tér el az amerikaitól, hogy míg az utóbbi az információtechnológiai szektorra összpontosít, addig a Zsámbéki-medence - kezdetben legalábbis - minden technológiai ágazatra egyformán nyitott lesz. Úgy tűnik, a program jóvoltából a térség egy időben válik a kutatás-fejlesztés hazai fellegvárává meg a fővárosi lakosságot célzó kirándulóövezetté és kulturális központtá, amelynek bevételeit a program irányítói a tudományos intézmények létesítésébe forgatják majd vissza.

A program három majdani alappillérének - egyetemváros, innovációs központ, technológiai park - és számos környezetfejlesztési projektnek a részletesebb kidolgozására a Magyar Építész Kamara, a Zsámbéki-medence Térségfejlesztési Kht., a ZSÁMERT és az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal idén februárban Archinovum néven a mikroagglomerációt érintően településrendezési és építészeti ötletpályázatot hirdetett meg. A pályázat első fordulójának eredményét szeptember végén hirdetik ki.

- A három pillért az elgondolások szerint a medence közepébe, Herceghalom térségébe helyeznék - beszélt a tervekről Nagy Zsolt, majd hozzátette: - Szakértői javaslatok alapján a harmadik pillér, a technológiai park megvalósítására a medencén áthaladó M1-es autópálya környéke tűnik alkalmasnak.

Jövőre a program mindhárom kulcsterületén egyszerre el akarják kezdeni a munkát.

- Bár az egyetemváros és a kutatóközpont lenne az első két lépés, az élet erre rácáfolt. Több mint kétszáz megkeresés érkezett az üzleti szférából a nyilvánosságra lépésünk óta. A legnagyobb részük külföldi, akiknek már nem idegen a tudományos park fogalma. A Talentis sikere azon múlhat, hogy a modellt itthon is elegen ismerik-e meg - mutat rá Takács Ernő. A programiroda ezért minden hónap első szerdáján szellemi műhelyfoglalkozást tart a tudásalapú gazdaságról akadémikusok, közéleti személyiségek és üzletemberek részvételével. A végső cél, hogy az üzenet az innováció motorját jelentő hazai kisvállalatokhoz is eljusson: a programiroda-igazgató szerint a tudásvölgybe a betelepülő körülbelül tíz nagyvállalatot két-háromszáz kis- és közepes méretűnek kellene kísérnie.

A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó hazai kkv-k jelenlegi számát tekintve ez jelentős elvonást jelentene az ország többi bázisától, de a szakma a készülő innovációs törvénytől épp az egyetemi kutatók alapította spin-off cégek megszaporodását és a vidéki kutatóközpontok körül létrejövő klaszterek megerősödését várja.

- Vagyis a törvény várhatóan nem a Talentis Programban kidolgozott, a térségfejlesztés fogalmát középpontba állító "kiemelt innovációs övezetek" megvalósítására koncentrál, hanem a már létező tudásközpontok ipari kapcsolatainak a fejlődését, a köréjük épülő tudományos parkoknak a kialakulását ösztönzi - mondta el dr. Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke.

A szakember a Talentis Programot korainak tartja. Szerinte meg kellene várni, amíg az ország többi része megerősödik, és "az ipari igény, háttér kialakul", mert tart a hazai innováció Közép-Magyarország-központúságának további erősödésétől és - a jelenlegi nagyfokú szakemberhiány miatt - az országon belüli "agyelszívás" veszélyétől.

Egy konkrét beruházási terv kapcsán máris beszélhetünk versenyhelyzetről a Zsámbéki-medence és egyes vidéki központok között. Európában ugyanis nincs eldöntve, hova épüljön a kontinens legnagyobb neutronkutató kísérleti központja, az 1992-ben kezdeményezett ESS. Nagy-Britannia és Németország visszalépése után jelenleg Svédország és Magyarország tudósai igyekeznek rávenni kormányaikat a licitálásra a helyért. Az 1,5 milliárdos befektetésből tíz év alatt megvalósuló berendezés egyidejűleg több tudományterület kutatásait is ki tudná szolgálni, évente körülbelül ezer tudóst mozgósítva. A svédeknél, ahol konszenzus mutatkozna abban, hogy a gyorsítóberendezést országon belül helyezzék el, a kormány esetleges ajánlattétele a szakértői értékelés miatt csak a 2005 júliusa után lehet esedékes.

Hazánkban a Miniszterelnöki Hivatal tárgyalja az ügyet, de a helyszínre több jelölt is van

- A Talentis Program száz hektár területet ajánlott fel ingyen a központ befogadására, a Hortobágy mellett a Magyar Tudományos Akadémia Debrecenben működő Atommagkutató Központja szól, de szóba jött Sopron is, hisz a város korábban már jelölt volt az Ausztriában felépült közép-európai neutronközpont, az Autron helyszínéül - sorolta dr. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.