A hazai vállalkozási szféra 1998-ban 209 milliárd forintot fordított környezetvédelemre, ami 2001-re 432 milliárdra nőtt, 2005-re pedig várhatóan 786 milliárd forintra emelkedik – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásából, amelyet a környezetvédelmi tárca felkérésére az idén tavasszal végzett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén közzétett 2001. évre vonatkozó adatai ezzel szemben kisebb összegekre és nagyobb csökkenésre utalnak: a teljes nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásai három évvel ezelőtt 150 milliárd forintot tettek ki, az iparban működő gazdasági szervezetek környezetvédelmi beruházásai az előző évihez képest 39 százalékkal, az 1999-es adatokhoz viszonyítva pedig 28 százalékkal csökkentek, elsősorban az integrált környezetvédelmi beruházások, ezen belül is a levegőtisztaság védelme területén. Az ipar folyó környezetvédelmi ráfordításai 2000-hez képest viszont kisebb mértékben, mindössze 3 százalékkal lettek kevesebbek.

Koncentrált költések

Különböző mértékben, de mindkét elemzés egyetért abban, hogy a gazdasági szféra környezetvédelmi beruházásainak nagy része a kibocsátási paraméterek – veszélyeshulladék-kibocsátás és -kezelés, a légszennyezés csökkentése, a talajszennyezés megelőzése, szennyvízkezelés – javítására irányul.

A GKI-tanulmány szerzői szerint a kiadásokra jellemző mind az ágazati, mind a területi koncentráció. Területileg a mezőnyt a közép-magyarországi régió vezeti, ahová az egyszeri környezetvédelmi beruházások és a folyó kiadások legalább fele, a közvetetten környezetvédelmi hatással is rendelkező beruházásoknak pedig több mint a kétharmada összpontosul. A kiadások döntő többsége 5-6 szakágazat között oszlik meg, de csak a villamosenergia-, a gáz-, a gőz- és vízellátási szektor található meg mindhárom kategóriában.

A legdinamikusabban növekvő terület a folyó kiadásoké – környezetvédelmi munkatársak bére, környezetvédelmi bírság, termékdíjak –, ezek a 2001. évi 210 milliárdról 2005-re 400 milliárd forint fölé is emelkedhetnek.

A közvetlen beruházások az elmúlt négy év alatt két és félszeresre nőttek, de a jövőben itt már csak mérsékeltebb növekedés várható, ugyanis éppen a vizsgált időszak volt az, amikor a cégek bepótolták az akár évtizedek óta esedékes technikai fejlesztéseket. Ennek ellenére a legtöbb kiadás továbbra is ezen a területen várható.

A közvetett ráfordítások – mint amilyen az energiafelhasználás csökkentése – 2005-ben négy évvel korábbi értéküket 70 százalékkal fogják meghaladni, túllépve a folyó kiadások nagyságán.

Finanszírozás: döntően saját forrás

A gazdasági szféra kiadásainak finanszírozásában 2005-ig döntő szerep jut a saját forrásoknak (89 százalék) – szemben az önkormányzati szektor 20 százalékával –, míg az állami és a nemzetközi támogatások aránya (2, illetve 1 százalék) még a szerényebb súlyú kedvezményes és egyéb hiteleké (8 százalék) mellett is eltörpül.

A saját forrás a megkérdezettek egyharmadának áll közvetlen rendelkezésére, míg 50 százalékuk csak tőke átcsoportosításával tudja a kívánt összeget előteremteni.

Az EU-követelményeknek megfelelni akaró vállalatok elsősorban az államtól várják a segítséget közvetlen pénzügyi támogatás formájában, és csak másodsorban mutatnak érdeklődést az olyan közvetlen pénzügyi formák iránt, mint a kamatkedvezmény vagy hitel.

Bár a vállalatok kiadásaik okaként a szigorodó jogszabályok mellett azt jelölték meg, hogy fontosnak tartják a környezetvédelmet, extraprofitot mégsem lennének hajlandók környezeti teljesítményük javítására fordítani. Ebből a tanulmány szerzői azt a következtetést vonják le, hogy a vállalkozások környezettudatos viselkedése nem elsősorban a rendelkezésükre álló források nagyságától függ.

Egyre többen vannak tisztában a környezetvédelmi befektetések közvetett piaci értékeivel – tűnik ki a válaszokból. A vállalatok többsége számára ugyanis fontos szempont partnerei megítélésében azok környezetvédelmi hozzáállása. A válaszadók 12 százaléka – többségükben nagyvállalatok – pedig kizártnak tartja, hogy olyan szervezettel kössön szerződést, amelynek működése nem követi a környezetvédelmi előírásokat.

A gazdaságkutató cég szerint a környezetbarát védjegyek használata is piaci értékké válik, hiszen a velük járó adó- és egyéb kedvezmények mellett az ilyen emblémával ellátott cikkekre támasztott fogyasztói kereslet növekedésére is lehet számítani.

Uniós készülődés

A vállalati szektor 2005-ig – tervei szerint – növeli a környezetvédelmi célú beruházásait, átlagosan évi 13 százalékkal – derül ki a GKI felméréséből.

Az önkormányzati és a vállalati szféra növekvő környezetvédelmi tudatosságát a kutatók elsősorban azzal magyarázzák, hogy az ország közelgő európai uniós tagsága elkerülhetetlenné teszi a szigorú környezetvédelmi szabályozások követését. A nagyvállalatok azért nem riadnak vissza az ISO 14001 környezetvédelmi minősítés megszerzéséhez szükséges nagyobb beruházásoktól, mert ezek várhatóan egyszeriek. Ilyen nagyságrendű kiadásokra a közeljövőben már nem kell számítani.

Jelenleg a magyar vállalatok 40 százaléka felel meg az uniós környezetvédelmi irányelveknek és szabályozásoknak, míg a csatlakozás időpontjára háromnegyedük fog megfelelni. A vizsgált cégek közel fele az EU környezetvédelmi szabályozásának rá vonatkozó részét csak hiányosan, 26 százaléka pedig egyáltalán nem ismeri.

A válaszokból az is kiderült, hogy a vállalatméret nagyságával párhuzamosan növekednek az EU környezetvédelmi szabályozásának ismeretei. Leginkább a mezőgazdaságban, a vad- és erdőgazdálkodásban, a halászatban és a fafeldolgozó iparban tapasztalható lemaradás, míg a magas szinten gépesített területeken – papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység, járműgyártás – az ágazatok teljes felzárkózása 2005-re várható.

Könnyítés: türelmi idő vagy mentesség

Bizonyos esetekben azonban könnyítést kapnak a cégek türelmi idők vagy akár mentesség formájában – mondta el lapunknak Zoltai Nándor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium integrációs főosztályának vezetője. Az Integrált Szennyezés Megelőzési Direktívának (IPPC) való megfelelés a magyar gazdaság szereplőitől becslések szerint 420-430 milliárd forint befektetést igényelne, amelynek eléréséhez 2007 októberéig kapott az ország határidőt. Szintén előre látható volt, hogy a hazai erőművekből és veszélyeshulladék-égetőkből nem mind lesz képes eleget tenni az EU-követelményeknek, ezért itt is sikerült átmeneti mentességet elérni, a hulladékégetők esetében 2005 közepéig.

Ha egy vállalat nem felel meg a mai magyar környezetvédelmi törvényeknek – amelyek 90 százalékban az uniós jog előírásait tükrözik –, az jelenleg még bírság megfizetésével megússza. A KSH adatai szerint a gazdasági szervezetek környezetvédelmi bírságai 2001-ben 1,5 milliárd forintra rúgtak, a környezetvédelmi termékdíjak 6,4 milliárdot tettek ki. Az uniós tagság után viszont komolyabb szankciókkal is szembenézhetünk majd: a türelmi határidők leteltével a nem teljesítő vállalat működését akár a be is tiltása előfordulhatják.