A kormány könnyítette az uniós pályázatok feltételrendszerét, egyszerűsítette és gyorsította a folyamatokat. A korábbi 25 százalékról 40-re emelte a vállalkozásoknak adható előleg mértékét, automatikussá téve a kiutalását, visszamenőleg is. Az előleget a szerződéskötéstől számított 15 napon belül utalják. A pályázatok elkészítésére fordítandó átlagos idő mintegy 30 százalékkal csökken, átlagos átfutási idejük 25-40 százalékkal lesz rövidebb 2009-ben. A feltételek kedvezőbbé válása is jó hír a vállalkozásoknak, de igazi áttörést a támogatási intenzitás növelésével lehet elérni - véli Szakáll Gábor, a Start Tőkegarancia Zrt. üzletág-igazgatója.
Annak ellenére, hogy az EU a kkv-k számára az elmúlt évben kiemelt támogatástömeget nyújtott, valódi áttörésre csak idén számíthatunk, hiszen a tervezett kiírások rengeteg újdonságot, kedvezményt tartalmaznak - emelte ki a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) pályázatai kapcsán Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) Zrt. vezérigazgatója. Kibővített támogatási körrel jelent meg például a GOP-2009-2.1.1/A technológiafejlesztési pályázat és annak közép-magyarországi tükörpályázata, a KMOP-2009-1.2.1/A. Idén a gépbeszerzés mellett már szoftvervásárlásra is lehet forrást szerezni, a támogatás intenzitása - a megvalósulás helyszínétől függően - elérheti az 50, illetve 70 százalékot. A támogatható vállalkozások köre is bővül, hiszen a mikro- és kisvállalkozások mellett a középvállalkozások is pályázhatnak.
A Közép-Európa Program a programterület transznacionális együttműködésének támogatására január 8-án meghirdette második pályázati kiírását. A versenyképesség javítását és a programterület lakosságának életkörülményeiben tapasztalható minőségi változást elősegítő projekteket március 18-áig nyújthatják be azok a transznacionális partnerségek, amelyeknek tagjai legalább három különböző, a program megvalósításában részt vevő országban működnek, melyek közül legalább kettő uniós tagállam.
A technológiafejlesztési pályázatnál fontos változás, hogy már itt is lehetőség van előleg felvételére, ami elérheti a támogatási összeg 40 százalékát, és idén 25 millió forintig nem kell biztosítékot felmutatni. Mivel a GOP-2009-2.1.1/A maximális igényelhető összege 50 millió forint, ezért előleg igénylése esetén előfordulhat (25 milliós támogatás felett), hogy biztosítékadás szükséges, de ez a projekt megvalósítása után felszabadítható. 50 millió forint feletti támogatásra a szintén technológiafejlesztésre való GOP-2.1.1/B (20-150 millió) és a GOP-2.1.1/C (150-400 millió) ad lehetőséget, de ezek csak komplex igényeket támogatnak (amikor a beruházás mellett például a dolgozókat oktatni is kell). Ugyanezt a célt szolgálja a GOP-2.1.2/B és a GOP-2.1.2/C is a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. Ezt a négy pályázatot február 6-án írták ki, hasonlóan a GOP 2.1.3-hoz, amelyből a munkahelymegtartó nagyberuházásokhoz lehet pénzt igényelni.
Összesen több mint 260 milliárd forintos átcsoportosításról döntöttek az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjai között, hogy munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését segítsék elő, jórészt a GOP-ba, mert ennek elsődleges címzettjei a munkahelyek 65-70 százalékát adó kkv-k. A felsorolt nyolc GOP-os pályázati kiírás keretösszege így összesen 82 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a cégeknek a fejlesztésre.
A válság nyertesei
Az innovációt elősegítő forráslehetőségek február 13-ával váltak elérhetővé. Az ezekhez kapcsolódó GOP 1.3.1 a vállalati innovációt, a GOP 1.3.3 az innovatív beszállítók együttműködését támogatja. Ez utóbbi várhatóan márciusban jelenik meg 2 milliárd forintos keretösszeggel. Mivel a beszállítói ipar a járműgyártásban a legnagyobb mértékű, nem titkolt szándék, hogy ezt a lehetőséget ebben az ágazatban használják ki. Az innovatív tevékenységet segítő pályázatoknak most még nagyobb a szerepük, hiszen a fellendülés van beléjük kódolva - állítja Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, aki szerint egy most meghozott jó döntés hatványozott eredményt hoz. A válság nyerteseit az innováció fogja kijelölni. Az innovatív cégek előnybe kerülnek versenytársaikkal szemben, amelyeket akár fel is vásárolhatnak majd. Bizalomra ad okot, hogy az innovációs alapba beérkeztek a pénzek, a GOP és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatainak idei kiírásai jónak tűnnek - állítja az elnök, aki szerint azért a következő fél évben az innovációval foglalkozó cégeknél is elbocsátásokra kell számítani, mert a magyarországi beszállítók leépítik innovációs kapacitásaikat. A másik ok, hogy a nagyvállalatok anyacégeikhez koncentrálják az innovációs tevékenységüket.
Munkahelyvédelem
Az olyan tudásintenzív iparágban, mint a járműgyártás, nagy szükség van a jól képzett munkaerő meglétére, megőrzésére. Ezt szolgálja majd a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap magasan képzett munkaerő alkalmazásának támogatására vonatkozó pályázata, ami a nagyvállalatoktól a válság miatt elbocsátott felsőfokú szakemberek alkalmazását (kölcsönzését) hivatott támogatni az innovatív kkv-knál, költségvetési vagy nonprofit kutatóhelyeken. A keretösszeg két évre több mint 1,5 milliárd forint, ez nagyjából száz mérnök számára teszi lehetővé, hogy a szakmájában maradjon. A pályázat célja elsősorban a magyar autóipar életben tartása.
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a foglalkoztatottság megőrzésének érdekében pályázatot hirdetett a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatók számára. A pályázatokat 2009. január 23. és november 5. között folyamatosan lehet benyújtani. A támogatási keret kimerülésekor a pályázatok befogadását felfüggeszthetik vagy megszüntethetik. A már megtörtént létszámleépítésekre utólag nem kérhető a támogatás.
Az első, hogy jelentősen erősödött az előleg szerepe a cash-flow-nehézségek kezelésében: a GOP-pályázatoknál ugyanis 40 százalékra emelkedett, a K+F-pályázatoknál pedig az időközi kifizetésekkel együtt az összege akár a megítélt támogatás 90 százalékát is elérheti. A második, hogy a nagyvállalatok számára is elérhető pályázatok esetében immár elegendő vagy csak az árbevételre vagy csak a munkavállalók létszámára vonatkozóan vállalást tenni, ami jóval nagyobb mozgásteret enged az eddigieknél. A harmadik, hogy a vállalt árbevétel-növekedés helyett akár százalékosan meghatározott - nagyvállalatoknál például 10 százalékos - árbevétel-csökkenés is elfogadott. A módosítás igyekszik megfelelni a jelenlegi gazdasági környezet diktálta feltételeknek, mégis kérdéses, hogy a rendelkezésre álló mozgástér elegendő lesz-e, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a mostani helyzetben nehéz reális üzleti terveket készíteni - állítja Márkus Csaba. A negyedik fontos könnyítés, hogy az eddig előírt két lezárt üzleti év helyett elegendő egy év is a pályázók számára. Az ötödik, egyértelműen pozitív módosítás, hogy a legalább 2 milliárd forint elszámolható költségű projekteket a hazai finanszírozású, egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási rendszerből (EKD) az elképzelés szerint intézményesen is átirányítanák a társfinanszírozott, úgynevezett "kis EKD" kiírásba (GOP-2009-2.1.3). Ez a kiírás ugyan potenciálisan nagyobb támogatási összeget kínál a megvalósítandó projekt számára, mégis kevésbé rugalmas az EKD rendszeréhez képest.
