A klimatizálás nem más, mint az épülethelyiségek hőmérséklet-változásainak követése, és a bennük élők, dolgozók igényeihez igazítása. A klímaberendezések szolgálhatnak kényelmi és ergonómiai célokat – például lakásban, irodában –, és technológiai okokból is szükséges lehet alkalmazásuk.

Nem csak hőmérséklet-szabályozó

A szakemberek figyelmeztetnek rá: amikor klímáról beszélünk, nem szabad csupán a hőmérsékletre gondolni. Azt ugyanis négy tényező együttesen határozza meg: a levegő hőmérséklete, páratartalma, mozgása, valamint a sugárzás útján megvalósuló hőcsere. Igaz, ezek közül a hőmérséklet meghatározó, a másik három módosító szerepet játszik.

Az a klímaérték, amelynél az ember kellemesen érzi magát, egyénenként változik. Az említett négy tényezőn kívül függ a végzett tevékenység jellegétől – szellemi, ülő vagy álló helyzetben végzett kézi vagy nehéz fizikai munka –, valamint az egyes ember fizikai, pszichikai adottságaitól.

A klímaberendezések első – tengerentúli – példányai még csak hűtötték a belső légteret; a harmincas évek tájékán megjelent komolyabb készülékek azonban már hűtöttek-fűtöttek, sőt a páratartalom beállítása mellett a levegő tisztítását is elvégezték.

A mai modern készülékek legtöbbje szintén többfunkciós, bár a mindennapokban klímának nevezik a csupán léghűtésre vagy légtisztításra használt egyszerűbb szerkezeteket éppúgy, mint a legmodernebb technológiát képviselő légkondicionáló berendezéseket. A jelenlegi gazdag hazai piaci kínálatban lakossági és középületbeli használatra a mintegy harminc-negyven – Amerikából, Európából és a Távol-Keletről származó – márka közel ezer, változó teljesítményű és kialakítású típusát kínálják a hazai forgalmazó cégek.

Kicsik és nagyok

A mobil, hordozható klímák a népszerűségüket a viszonylag alacsony áruk mellett annak is köszönhetik, hogy könnyen kezelhetők. Telepítést nem igényelnek, csak az elektromos hálózathoz kell csatlakoztatni őket. Hátrányuk, hogy egyes típusaik kissé zajosak.

A kis helyet igénylő ablakklímák önálló egységként telepíthetők a lakások ablakába vagy külső falába. Felszerelésük viszonylag egyszerű, pedig több funkciót is ellátnak. Áruk hasonló szinten mozog, mint mobil társaiké. Zajszintjük magasabb, mint a jobb splitberendezéseké.

Ez utóbbiakat, a legkorszerűbb (mono)split és multisplit típusokat elsősorban családi házakhoz ajánlják, ahol egy épületen belül több helyiséget kell klimatizálni. Az alaprendszer két egységből épül fel: egy bel- és egy kültériből, amely a zajt kibocsátó kompresszornak is helyet ad, így a lakásban lévő egység halkan üzemel. Több helyiség esetén egy kültéri egységhez több beltéri is csatlakoztatható, így az egyes helyiségek egyedileg is légkondicionálhatók. E berendezések formatervezettek, hatékonyak, környezetbarátok, energiatakarékosak, és – a telefonos távvezérlésnek köszönhetően – akár a távolból be- és kikapcsolhatók. Élettartamuk rendszeres karbantartással tíz–tizenöt év.

A másik jelentős nagy csoport a nagyberendezéseké. Ezek esetében vagy a légcsatorna-hálózattal összekötve vagy a helyiségekben elhelyezett hűtő-fűtő (fan-coil) berendezésekkel, illetve ezek kombinációjával valósítható meg egy-egy épület teljes klimatizálása. Ez utóbbi megoldást főként a ma épülő irodaházakban és bevásárlóközpontokban alkalmazzák.

Biztos, hogy az olcsóbb a megfelelő?

Ha az árak szempontjából hasonlítjuk össze a különböző rendszerű készülékeket, a legolcsóbbnak az ablakklímák tűnnek. Egy 20–25 négyzetméteres helyiség hűtésére megfelelő készülék 80–150 ezer forintba kerül, egy valamivel nagyobb teljesítményű mobil klíma ára pedig 90–220 ezer forint. A split rendszerű készülékek ára e fölött van, a telepítés költsége nélkül 190 ezer és 1 millió forint között szóródik. Ám ha egy kültéri egység több beltérit lát el – tehát több helyiséget klimatizál (ezt hívjuk multisplitnek) –, akkor ez lehet a gazdaságos megoldás.

A klímaberendezések alkalmazása több környezeti problémát is felvet. Ezek egyike, hogy a legtöbb készülék hűtőköre – miként a régi háztartási hűtőgépek zöme – ma még környezetszennyező freonnal működik, ami a légkörbe jutva károsítja az ózonréteget. Ezért az árak mellett azt is mérlegelni kellene, hogy szabad-e olyan készüléket venni, amelyikben freont használnak, vagy válasszunk inkább olyat, amelyikben a gyártó már új, környezetbarát hűtőközegeket alkalmaz.