A rossz adósok listája nem nőtt egyenes arányban az elmúlt három év alatt a lakossági hitelállomány bővülésével, amely állomány ma már meghaladja az 1300 milliárd forintot. Ennek ellenére gyakorta előfordul, hogy a banki ügyintéző „Nem kaphat hitelt, feketelistán van!” kijelentéssel zárja le a lakásvásárló ügyét. A hitelkérő pedig összeomlik. Már eladta addigi otthonát, a kapott foglalóból kifizette az új otthonért hasonló címen dukáló összeget. A hitel nélkül azonban képtelen a vásárlásra. A foglalók pedig nem kis pénzek.

Akiket tudtukon kívül tartanak nyilván

Amikor felocsúdik, nyomozni kezd, hogyan is került fel a bankközi rossz adósok, de legalábbis nem hitelezhető személyek listájára. Ha nem is könnyen, de kiderül: sok évvel korábban kezességet vállalt valakinek, aki azután nem fizette megfelelően a részleteket. Egy-egy levelet annak idején valóban kapott a banktól, ám aztán csönd lett és béke: feledésbe merült a hajdani tranzakció. Csak a lista nem felejtett, az a nyilvántartás, amelyikre tudtán kívül felkerült.

A megszégyenült banki ügyfél nincs egyedül a történetével. Rajta kívül sokan szerepelnek még a listán olyanok, akiknek tartósan nem évült el a bűnük, bár azt sem tudták, hogy egyáltalán elkövettek valamit. Miközben a szabály az, hogy a szerződés megkötésekor erre a bankban felhívják az ügyfelek figyelmét, és 90 napnál hosszabb késedelem, illetve a minimálbér mértékét meghaladó tartozás vonja maga után a „megbélyegzést”. A bélyeg azonban öt évig az adóson marad azt követően is, hogy az utolsó fillért is lerótta a banknak.

S erre a törvényre hosszú évekig vártak a hitelintézetek. Sokáig nem létezett az „egyetemes” adósminősítés, s félő volt, idővel rengeteget bukhatnak a megbízhatatlan vállalati és magánügyfeleken.

Behajtás törvénytisztelően

A rossz adósokká váló cégek és emberek sajátos üzleti tényezők, létükkel ők „tartják el” a behajtással foglalkozó vállalkozásokat. Az OTP Faktoring Követeléskezelő Rt. ennek a sajátos piacnak meghatározó szereplője, s nevével ellentétben, klasszikus követelésvásárlásokkal nem foglalkozik – mondja Bruder Márton vezérigazgató –, tehát a nem lejárt követelések vásárlása a faktoringon belül az övékéhez képest másik üzletág. Az OTP Bank cége a lejárt, határidőn túli követeléseknek, adósságoknak a megvételére vállalkozik, mégpedig nem csupán a saját anyabankja, hanem bármely más hitelező, követelésjogosult ügyeinek tulajdonosává válva. Az úgynevezett adóskockázatot is magára vállalja a követeléskezelő részvénytársaság.

Egy biztos, ma már a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény adósnyilvántartásra vonatkozó passzusait abból a szempontból könnyű végrehajtani, hogy valamennyi hitelintézet rendelkezik a megfelelő informatikai eszközökkel, amelyekkel az adatbankból pillanatok alatt képesek tájékozódni. És ezt tehetik is, mert a jogszabály szerint nem minősül a banktitok megsértésének, ha a pénzintézetek a bankközi hitelinformációs rendszerből adatokat nyernek a kölcsönért folyamodó ügyfélről.

A módot természetesen a törvény szabályozza. A legnagyobb pénzintézetek éppen ezért – a gyors, szakszerű adatnyilvántartásért – megalapították közös társaságukat, a BISZ Rt.-t, amit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete négy évvel ezelőtt minősített a törvény szerinti hitelinformációs rendszernek. Ennek megfelelően minden pénzügyi vállalkozásnak csatlakoznia is kell az intézményhez.

A BISZ Rt. a hitelekről és persze a rossz adósokról vezet nyilvántartást. Valamennyi vállalati kölcsönszerződés eleve bekerül az adattárba. Értelemszerűen megjelennek azok az információk is, amelyek a hitelezett cég, illetve magánszemély nemteljesítéséről árulkodnak. Az utóbbi két évben pedig a bankszámlával szemben sorba állított követelések révén látható az is, hogy ha a gazdálkodószervezetek az esedékességkor nem tudják megfizetni tartozásaikat. A szigorú szabályozással elejét vetik annak, hogy az ugyan még nem „fekete” ügyfél egy időben több banknál is elindíthasson kölcsönkérelmet, s az egykor igen nagy számú fantomcégek sem járhatják ezt az utat, hiszen láthatókká válnak.

Az első találkozás

Az OTP Faktoring Követeléskezelő Rt. természetesen nem akkor találkozik a banki ügyfelekkel, amikor hitelért folyamodnak valamelyik pénzintézethez, de még akkor sem, amikor adott esetben nemfizetőként listára kerül a nevük. A rossz adós ügyletét ugyanis az érintett bank kezeli, s ha alkalmasint úgy dönt, hogy a követelést eladja a faktoring cégnek, az pedig megvásárolja, akkor „vándorol át” az érvényesítés joga az új tulajdonoshoz.

Bruder Márton nem lát összefüggést az utolsó másfél évben megduplázódott hitelállomány-növekmény és „portfóliójuk” között. Már csak azért sem, mert anyabankjuk is nagyon körültekintő a hitelügyintézésnél. A szakmai óvatosság nem azt jelenti, hogy nem adnak kölcsönt az ügyfeleknek, hanem azt, hogy műgonddal járnak el. A folyósítási és elbírálási rendszer vált olyanná, hogy a kockázatokat lényegi módon lecsökkentette.

Az adósságkezelés ugyancsak komoly mértékben fejlődött az utóbbi tíz évben, s a pénzintézetek nem tartják fenn a nem fizető adósokkal a szerződéseket hónapokon, éveken keresztül. A követelések behajtása azonnal megkezdődik. Már nem jellemző, hogy a bankok szociális szempontokat is figyelembe vennének. Az más kérdés, hogy a rendszerváltás előtti időkből megmaradt és sokszor politikai színezetűvé váló lakáshitelügyek máig húzódtak. Ám a bevezetőben említett 1300 milliárdos lakossági hitelállomány nagy része az utóbbi időben keletkezett Magyarországon úgy, hogy lakást vettek a banki ügyfelek, illetve az új vagy felújítandó otthonaikra jelzáloghitelt igényeltek. Ez utóbbi konstrukciónak is mintegy hároméves múltja van, s most már előfordul, hogy az ilyen adósok egyike-másika nem fizet, és szintén „feketelistára kerül”. De messze nem ez az általános, egyrészt a banki felkészültségnek, másrészt az adósok magatartásának köszönhetően. Ma, amikor a kölcsönszerződést aláírják az emberek, felmérik azt is, hogy képesek-e visszafizetni a tartozást.

Bruder Márton szerint a gazdasági környezet alakulásától is evidens módon függ, hogy milyen arányban keletkeznek tartozások, s most nincsenek olyan gazdasági megrázkódtatások, amelyek komolyabban érintenék a fizetőképességet. Egyedi változások persze történhetnek, például, hogy valaki elveszíti a munkáját, és nem tud eleget tenni a törlesztési kötelezettségeinek. Közülük azonban nem mindenki lesz ügyfele a faktoring cégnek, hiszen számos jogintézmény, például a jelzálog szabályrendszere már megadja a lehetőséget a bankoknak érdekeik hatékony érvényesítéséhez.

Aki bajban van, nem tud mérlegelni

Vajon igaz az, hogy a fizetésképtelenné váló emberek a bankoknak inkább készek leróni tartozásaikat, míg adók formájában az államnak kevésbé? Az OTP Faktoring Követeléskezelő Rt. vezérigazgatója szerint aki bajba került, az jobban tart például a szolgáltatások megvonásától, mint a hitelintézeti vagy állami tartozásról hónapokkal később várható következményeitől.

Az adósnyilvántartás jogintézménye is minden jel szerint megteremtette azt az infrastruktúrát, amelyiknek a segítségével a betétesek pénzét biztonsággal, mérsékelt kockázattal helyezhetik ki a hitelintézetek. Ez még akkor is igaz, ha előfordulnak méltánytalan esetek is a nyilvántartási rendszer – mondjuk így – nem eléggé rugalmas kezelése miatt. Ahol a banki szféra azonban még adósnak tartja a jogalkotókat – jelezte Bruder Márton –, az az 1991-ben hatályba léptetett csődtörvény intézményének újraalkotása. A felszámolásról, végelszámolásról szóló szabályokat valamennyi érintett kritizálja, kezdve a bíróságoktól a felszámolókon és hitelezőkön át egészen az adósokig. Ráadásul az Európai Unió jogrendjével sem egyezik a magyar gyakorlat. De ez már egy másik cikk témája.