A márciusig tartó időszakban a nemzetközi tendenciák, Magyarország általános megítélése és a társasági hírek is az árfolyam-emelkedés irányába hatottak. Az amerikai technológiai-internetes szektort reprezentáló Nasdaq index a korábbi lassú emelkedés után tavaly októberben gyors vágtába kezdett, ami a befektetők szemében közelállónak tekintett távközlési részvények tőzsdei megítélését is számottevően javította. A „Nasdaq-lufi” végül márciusban pukkant ki, az index 5,000 pont feletti csúcsáról alig több mint egy hónap alatt negyedével zuhant, magával rántva a távközlési szektort is. Az index azóta jellemzően 3,500 és 4,000 pont között ingadozik, közvetlen hatása a távközlési szektor megítélésére azonban az utóbbi időben gyengült valamelyest.

Nyár végén újabb, a távközlési szektor egészének megítélését jelentősen rontó esemény következett be: Németországban odaítélték a harmadik generációs (úgynevezett UMTS-) mobiltávközlési licenceket, a koncessziós díjak azonban csillagászati összeget, összességében közel 100 milliárd márkát értek el. A piac ezt az összeget egyértelműen túlzónak értékelte, a nyereségkilátások romlása és a kockázat növekedése miatt pedig szinte az egész szektor – az UMTS tenderekben egyelőre nem érintett társaságok is – folytatták gyenge tőzsdei szereplésüket. Magyarországon 2001-ben várható a jogok meghirdetése, addig azonban még tisztázásra vár többek között a díjak megállapításának módja és a résztvevők száma és addigra talán többet tudhatunk majd a szolgáltatás várható piaci fogadtatásáról is.

Az utóbbi fél évben a Matáv gazdasági eredményei sem kényeztették el a befektetőket. A mobilpiacon, bár a dinamikus növekedés fennmaradt, nőnek az ügyfélszerzés költségei és a fajlagos használat is számottevően csökken, a vezetékes szegmensben pedig az extenzív növekedés megtorpanása mellett alacsony maradt a tarifanövekedés üteme is. A következő években várhatóan lassabb eredménynövekedési ütemre kell felkészülni, nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy a Matáv stratégiai pozíciói továbbra is kiválóak, a magyar távközlési piacnak pedig az elmúlt évek dinamikus növekedése ellenére is van még hova fejlődnie.

A Matáv márciusig tartó emelkedésének másik tényezője Magyarország kedvező tőzsdei megítélése volt. A külföldi befektetési alapok aktív vásárlásainak köszönhetően a BUX ekkor jóval 10 ezer pont felett volt és a Matáv mellett – a MOL kivételével – a többi blue chip részvény is jelentős árfolyam-emelkedést ért el. Az utóbbi hónapokban azonban többek között a kormány egyes, nem teljesen piackonformnak tartott intézkedései nyomán (korlátozott gázáremelés, a gyógyszerárak befagyasztása) Magyarország megítélése bizonytalanabb lett, amit a Matáv az átlagosnál jobban megszenvedett, tekintve, hogy a legnagyobb tőkeértékű, a befektetési alapok portfóliójában az egyik legnagyobb súllyal rendelkező részvényről volt szó. Megítélésünk szerint a kormány politikájában e téren rövid távon nem várható változás, így Magyarország bizonytalan megítélése még jó néhány hónapig fennmaradhat annak ellenére, hogy makrogazdasági mutatói kedvezőek és több hitelminősítő is kilátásba helyezte a devizaadósság átsorolását az „A” kategóriába. Középtávon azonban az említett tényezők és az EU-konvergencia mindenképpen a részvénypiac mostaninál kedvezőbb megítélését indokolnák.

Összefoglalva tehát, rövid távon a szektor rossz megítélése, a közelmúlt vártnál kedvezőtlenebb eredményadatai és a részvénypiac általános hangulata miatt kockázatos befektetésnek tartjuk a Matáv-részvényt, hosszabb távra tekintve azonban, a társaság stratégiai pozíciói és a nemzetközi összehasonlítás alapján, jónak.

Fazakas Péter

*

Befektetői iskola
Vállalatfelvásárlások
Lehetséges, hogy a közeljövőben megvalósul a magyar tőzsde történetének első ellenséges felvásárlási akciója, az orosz Gazprom ír érdekeltsége arra készül, hogy átvegye a BorsodChem irányítását. Tőzsdei társaságok esetében, különösen, ha az árfolyam indokolatlanul alacsony, mindig reális esély van a felvásárlásra. Éppen a tulajdonosváltás vagy tőkeemelés megkönnyítése a tőzsdei szereplés egyik lényege. Ellenséges felvásárlási akció esetében a felvásárlandó társaság vezetésének tudta vagy beleegyezése nélkül próbál akkora részesedést megszerezni a felvásárló, amellyel a következő közgyűlésen átveheti a hatalmat. A felvásárlás másik típusánál egyeztetnek a vezetéssel és tudtukkal jön létre a tranzakció. A hazai szabályozás, hasonlóan a nemzetközi gyakorlathoz, a kisbefektetők érdekeit ilyen esetekben azzal védi, hogy ha egy tulajdonos – akár közvetve, leányvállalatai útján – 33 százaléknál nagyobb részesedést szerez, köteles nyilvános ajánlatot tenni a részvények további legalább 50 százalékra. Ennek minimális árfolyama az elmúlt 3 hónap tőzsdei átlagára.

Számos társaság alapszabálya azonban ennél szigorúbb feltételeket szab. Egyrészt az ajánlattétel árfolyamánál felárat ír elő a tőzsdei átlagárhoz képest, másrészt az alapszabály megakadályozhatja, hogy egy részvényes adott aránynál nagyobb szavazattal bírjon, bármekkora is tulajdoni részesedése. Nem ritka, hogy a stratégiai döntéseket a társaságok 75 százalékos többséghez és egyes elsőbbségi részvényesek hozzájárulásához kötik, elejét véve, hogy külső, nem szívesen látott tulajdonosok átvegyék az irányítást, részvételüket a vezetésben azonban megakadályozni nem minden esetben tudják.