Óriási a tolongás az Európai Unió piacán, több millió vállalkozó él itt – fogalmazott a konferencia Sikeres üzletvitel Európában című fórumán Plenter János, nemzetközi pénzügyi szakértő. Nem akarta a jelen lévő vállalkozók kedvét szegni, sem ráerősíteni meglévő félelmükre, ezért gyorsan hozzátette: – És él meg itt a nagy többségük.

Üzleti szemlélet

Csakhogy! Az unióban egyszerre van árverseny és minőségi verseny; egy megjegyezhetetlen, kimondhatatlan cégnév, egy rosszul megtervezett logó, a kiváró, tétova üzleti döntések hatalmas versenyhátrányt jelentenek.

Hogyan alakítsuk át üzleti szemléletünket? – ezt Nagy Miklós, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ ügyvezetője kérdezte, és meg is próbált felelni rá. Nem megijedni kell az uniós követelményektől, hanem megérteni azokat. És miután a nemrég közzétett, tervezett közlekedési folyosók kelet-közép-európai gócpontját Közép-Magyarország képezi, használjuk ki az ebben rejlő lehetőségeket, egyebek között azzal, hogy ide vonzzuk a működő tőkét.

Hogy mivel? – többek között erről szólt dr.Lednitzky Péternek, az ITD Hungary vezérigazgatójának az előadása. Semmiképpen sem úgy – derült ki szavaiból –, hogy érzelmi alapon közelítjük meg a gazdasági feladatokat. Ellenben fontos tényező azoknak az ágazatoknak a megléte, amelyek a kockázati tőke mozgását élénkítik. Ilyen a bio- és az információs technológia és általában – nem csak ezeken a területeken – a kutatás-fejlesztés. A befektetések ösztönzője lehet az infrastruktúra fejlesztése és mellette a képzett szakmunkások foglalkoztatása. A tudásalapú társadalom nem diplomaalapú társadalmat jelent – húzta alá a szakember a középfokú szaktudás fontosságát.

Pályázni nehéz

Volt néhány visszatérő gondolata a konferenciának: a Nemzeti Fejlesztési Terv és annak operatív programjai; az uniós alapok ismertetése és a hozzájutás elemzése; és az, hogy miközben a kormánynak és a szakmai szervezeteknek segíteniük kell a legkülönfélébb eszközökkel a kis- és középvállalkozások (kkv) felkészülését az uniós csatlakozásra, a saját tájékozatlanságáért senki nem háríthatja a felelősséget másra, mindenkinek önmagának kell felkészülnie.

Az uniós források megszerzése, illetve az ahhoz szükséges pályázatok elkészítése igen nehéz feladat. Semperger Kinga, az Árindex Forrásközvetítő és Beruházási Tanácsadó Kft. szakmai igazgatója szerint a beküldött anyagoknak tartalmilag és formailag egyaránt tökéletesnek kell lenniük. S nincs olyan pályázat, amelyhez ne kellene 25 százalékos önerő – amiről elkülönített bankszámlakivonatot kell felmutatni –, ugyanakkor az igényelt összeg nem haladhatja meg a tervezett beruházás értékének 40–45 százalékát; tehát a fennmaradó részt az önkormányzatoknak, szakmai szervezeteknek kell állniuk. További előírás, hogy a pályázónak nem lehet 60 napnál régebbi tartozása. Jó, ha a pályázat tartalmából az is kiderül, hogy a tervezett beruházásnak milyen szociális, kulturális következményei lehetnek. Az uniós pályázatok átfutási ideje elvben egy-két hónap, de van, amelyik fél évig is eltart.

S még egy visszatérő gondolat: senki ne építse üzleti sikerét az uniós vagy akár a hazai kormányzati pályázatokra! Pályázni kell, nem szabad kihagyni ezeket a lehetőségeket, ám túlélési stratégiát építeni arra, hogy megnyerjük a kért támogatást, több, mint hiba.