- Megrendült az általános bizalom a hazai pénzintézetek iránt?

- A bizalom megrendülését olyan objektív mutatók jelezhetnék, mint a háztartások hitelfelvételi aktivitásának mérséklődése, a betétállomány csökkenése vagy a megtakarítások állampapírokba való átáramlása, azaz a bankszektor elkerülése. Az adatok azt mutatják, hogy semmi ilyen nem történt, a háztartások hitelfelvétele töretlenül nő, a bankszektor meglehetősen magas nyereségrátával működik, mind a mérlegfőösszeg, mind a mérlegen kívüli aktivitás gyorsan emelkedik, miközben a kamatmarzs lényegében nem nő.

- Hasonló botrányok előfordulnak a világon máshol is? A reakció ott hasonló, vagy különbözik a miénktől?

- Botrányok mindenhol vannak, ráadásul a magyar botrányok mérete nagyságrendekkel kisebb, mint a fejlett országokban. A reakció pedig mindenhol hasonló: megvizsgálják, hogy miért következhetett be a botrányos esemény. A helyes szabályokat tartották be rosszul az ellenőrzésért felelős banki és állami szervek, vagy a szabályok voltak eleve olyanok, hogy könnyen lehetett szabálytalankodni? Ha a bank legfelső vezetése is hibáztatható, akkor a külső ellenőrzés szakértelmén és munkaszeretetén múlik, hogy felfedje a problémát. Ha az állami felügyelet hanyag, akkor szervezeti és személyi változtatásokkal meg kell erősíteni a felügyeleti munkát.

- A Kulcsár-féle sikkasztás körül nagyon sok banktitok nyilvánosságra került. Ha jól tudom, önök tiltakoztak is, de ez a tiltakozás hatásában erőtlen volt. Mit tehet a bankszövetség a banktitok fokozottabb védelméért?

- A banktitok nem csupán egyike azoknak a feltételeknek, amelyek szükségesek a banktevékenység végzéséhez, hanem az egyik legfontosabb feltétel. Ha a banknak nincs pénze hitelt adni, akkor kölcsönkérhet a másik banktól, de ha a banktitokba vetett hit vész el, akkor nem lesz kuncsaft, aki hitelt akarna felvenni. Ha kirámolják a trezort, akkor veszteség éri a bankot, majd csináltat egy erősebb páncéltermet, de ha a banktitok vész el, akkor nem jön senki, hogy a pénzét betegye, és akkor semmilyen páncélterem nem elég jó.

- Elhangzott, hogy egy bank feljelentette a rendőrségnél az egyik, később gyanúba keveredett ügyfelét, aki már régen náluk vezette a számláját. Önök szerint ez etikus magatartás?

- Nem hiszem, hogy a bankalkalmazottak találomra feljelentenének valakit a rendőrségnél. Ha viszont a rendelkezésre álló adatok egyértelműen gyanúsak, akkor a jogszabályok kötelezővé teszik, hogy erről a bank értesítse a rendőrséget. Jogállamban az az etikus, amikor van választási lehetőség úgy viselkedni, ahogy azt adott körülmények között másoktól elvárnánk önmagunkkal szemben.

- A pénzmosás elleni törvényben a „gyanús” pénzmozgások bejelentési kötelezettsége áll. Mit jelent a „gyanús” klauzula? Tesznek-e önök valamit azért, hogy ez a szabályozás egyértelműbb legyen?

- A pénzmosás elleni törvény nem a gyanús pénzmozgásokról szól! Nem lehet ugyanis minden kétmillió plusz egy forintos – ez a határ, ami felett jelenteni kell – készpénzes tranzakció gyanús. Már egy használt autó vételára is nagyobb összeg ennél, és az autópiacon nincsenek bankfiókok. Lakásvásárlásnál pedig magyar rítus, hogy lefóliázott ötmilliós pénzkötegekkel fizetnek. Ha viszont valaki gyakran vesz fel készpénzt milliós nagyságrendben, akkor az mindenképpen szokatlan. A rendszer összességében bevált, a szabályozás rugalmassága lehetővé teszi, hogy fennakadás nélkül kiszűrjék a nem egyszerűen szokatlan, hanem valóban gyanús pénzmozgásokat. Az a véleményünk azonban, hogy mindennek ellenére néhány ponton a szabályozás lényeges pontosításra szorul: jobban kell ötvözni a banküzem és a pénzmosás elleni fellépés szempontjait, s a felelősséget sem lehet olyan mértékig a bankpénztárosokra terhelni, ahogy ez ma van. A jogszabályok nem a pénztárosokra, hanem a bankokra vonatkoznak. Ezt szem előtt tartva tartjuk fontosnak az úgynevezett gondatlan magatartás szankcionálásának újragondolását.

- Félhet-e egy átlagos üzletember, hogy ha nagyobb összegeket mozgat, akkor a bank gyanúsnak találja, és bejelenti a rendőrségnél?

- A bank nem minősítheti gyanúsnak, ha valaki a pénzéről rendelkezik, csak a szokatlan s általában a készpénzes tranzakciókat kell, hogy jelentse a rendőrségnek. A normális üzleti forgalomban a nagy összegű adásvételeket banki átutalással bonyolítják le, ez esetben semmi félnivalója nem lehet az üzletembernek. De a szokatlanság, illetőleg annak jelzése sem járhat semmilyen következményekkel, ha legális üzleti tranzakcióról van szó.

- Tervezi-e a bankszövetség, hogy megszólítja az ügyfeleket is felvilágosító anyagokkal vagy más ismeretterjesztő kampánnyal?

- Időről időre a sajtó segítségével tájékoztatjuk az ügyfeleket a bankszféra helyzetéről; időnként kifejezzük aggódásunkat a monetáris politika csűrcsavarjai miatt. A szövetség nem rejti véka alá véleményét, de nem kampányol.