Még a szakembereket is meglepte a kishaszon- és haszonjármű-forgalom múlt évi alakulása, hiszen nem vártuk az eladások jelentős növekedését – fogalmazott Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) elnöke. A szkeptikus véleményekre alaposan rácáfolva azonban a kishaszonjárművek forgalma 14 százalékkal emelkedett.

Előrehozott vásárlások

Az egyesület elnöke szerint az előrehozott vásárlásokat egyebek mellett az is ösztönözte, hogy az Euro II-es motorokkal szerelt új kishaszon- és haszonjárműveket csak 2002. december 31-éig lehetett forgalomba helyezni. Természetesen az Euro III-as erőforrás korszerűbb az elődjénél, ám az ára is borsosabb.

A másik fontos vásárlásösztönző ok egy általános forgalmi adóval kapcsolatos döntés. Hiába tiltakozott ellene tavaly ősztől – a jogszabály tervezetének megjelenésekor azonnal – a fuvarosszakma, a hatszemélyes kishaszonjárműveket ezen túl a hatóságok személygépkocsinak „anyakönyvezik”. Ennek nagyon is zsebbe vágó következménye, hogy a tulajdonos a járműve után nem igényelheti vissza az általános forgalmi adót. Kivétel a platóval felszerelt, hatszemélyes kishaszonjármű. Információink szerint az Európai Unióban nem ismernek a hazai szabályozáshoz hasonló megkülönböztetést ebben a kategóriában.

A 2002-es adatokból kitűnik, hogy az eladott kishaszonjárművek 77 százaléka a 2,5–3,5 össztömegű típusokból került ki. Ebben a kategóriában a forgalom növekedése elérte a 16,5 százalékot, míg a 2,5 tonna alatti össztömegű járművekből 7 százalékkal értékesítettek többet tavaly, mint az előző évben.

Az MGE adatai szerint 2002-ben 3600 darabbal több kishaszonjárművet vásároltak Magyarországon, mint 2001-ben. A gépjárműimportőrök egyesületének elnöke úgy véli, idén még egy esetleges gazdasági fellendülés sem hozhat 5 százaléknál nagyobb mértékű fellendülést ezen a piacon, mert mindenképpen hiányozni fog az előrehozott vásárlások miatti többlet.

A haszonjárművek forgalmát is jócskán fellendítette az euroszabványú motorokra érvényes rendelet. A 3,5 tonna fölötti össztömegű haszonjárművek eladása a múlt évben 32 százalékkal növekedett az előző hasonló időszakhoz képest. A vásárlási kedvet csak fokozta, hogy sok vállalatnál lecserélték az elavuló haszonjárműflottát.

A szakember a haszonjárművek esetében 2003-ban is legalább 20 százalékos forgalomnövekedésre számít. Annál is inkább, mert az uniós csatlakozást, tehát 2004. május 1-jét követően már a magyar fuvarozókat sem terheli majd a nemzetközi közúti engedélyek beszerzése – ezt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is megerősítette –, és korlátozás nélkül közlekedhetnek a 25 tagország területén, ami hozzájárul a vásárlási kedv fenntartásához. A közúti engedélyek beszerzése csak az Európai Unión kívüli országokba lesz továbbra is kötelező.

Piacvezető márkák

Ami a kedvelt típusokat illeti: a francia márkák nem csak a személygépkocsi-szegmensben erősítették meg pozícióikat, hanem a kishaszonjárművek között is.

Tavaly ebben a kategóriában vezető helyet vívott ki magának a Renault: 60 százalékos forgalombővítéssel, 1965 eladott kishaszonjárműről 3146-ra növelte értékesítési adatát. Ezzel nem csupán az élre került, hanem piaci részesedését is 7,7 százalékról 10,8 százalékosra emelte.

A Peugeot még úgy is második az eladási listán, hogy kénytelen volt jelentős visszaesést elkönyvelni. A 2001-ben értékesített 3025 helyett a múlt évben csak 2887 kishaszonjárműve kelt el, és 11,9 százalékos piaci részesedése lecsökkent 9,9 százalékra. A legsikeresebbnek a Boxer bizonyult, 46 százalékos részesedéssel, őt a kategóriájában legnépszerűbb Partnert követte. A Peugeot kishaszonjárműveket szinte kizárólag dízelmotorral értékesítették. A Boxerben a 2,2 és 2,8, a Partnerben a 2,0 literes HDi dízelmotor volt a legkeresettebb.

A további sorrend: Ford, Toyota, Fiat, Volkswagen, Citroën, Opel, Mercedes és a tizedik a Mitsubishi. Az Opel a szakemberek szerint fantasztikus teljesítményt nyújtott, hiszen nem kevesebb, mint 72,5 százalékkal növelte forgalmát. Tavalyelőtt 1196, tavaly pedig 2053 kishaszonjárművet értékesített, ami 4,7 százalékos piaci részesedését 7,1 százalékosra tornázta föl.

A harmadikként begördülő Ford a Transit népszerűségének örvendezhetett, amelyből 2577 darabot adott el. Ez azt jelenti, hogy 19 százalékkal többet adtak el belőle, mint egy évvel korábban, pedig akkor az év haszonjárműve címet is elnyerte.

A márka ötödik helye is mutatja, hogy a Fiat válsága a magyarországi kishaszonjármű-forgalmazásban nem érezteti hatását. Az anyacég elsősorban a Fiat Dobló Cargóval és a Ducatóval küzdötte fel magát az első tízbe. Tavaly az összesen eladott 2452 kishaszonjárműből 873 Ducato és 488 Doblo talált új gazdára.

A kishaszonjármű-piac feltörekvő „kistigrisei” a Suzuki, a Hyundai és a Kia. Sikerüket nagy részben az előnyös ár-érték aránynak köszönhetik.

Jöhetnek a nagyautók

A nagyobb haszonjárműveknél már nehezebb piacvezető márkákat kiemelni, ugyanis míg abban egységes a statisztika, hogy 3,5 tonna alatt minősül egy jármű kishaszonnak, e fölött a határok meghúzása gyártónként és forgalmazóként meglehetősen önkényesnek tűnik.

Az Iveco például azt hangsúlyozza, hogy a 3,5–6,5 tonnás kategóriában kínálatának a legkisebb típuscsaládja, a Daily szerepelt kiemelkedően, ebben a szegmensben a piac 51 százalékát tudva magáénak. Az Iveco értékesítési szakemberei ugyanis azt tapasztalták, hogy a hagyományos B kategóriás jogosítvánnyal vezethető kishaszonjárműveket kereső ügyfelek, a kategórián belül, egyre inkább a nagyobb befogadóképességű és összgördülő-tömegű járművek iránt érdeklődnek.

Ugyanakkor a csak 3,5 tonnás haszonjárművek piacvezetője a MGE adatai szerint a Mercedes, és ezt a pozícióját a 2001-es 49,65 százalékról 60,9 százalékra tudta tavaly növelni. A 3,51–5 tonnások között pedig még meghatározóbb, 86,5 százalékos a piaci részesedése. A legbüszkébb azonban a cég arra, hogy a 6 tonna feletti tehergépkocsikból 2002-ben összesen 652 járművet szállított ki, ami 41 százalékkal több, mint az előző évben. A cég ezáltal 17 százalékos piacrészesedéssel a második helyen áll a nehéz haszonjárművek piacán. A haszongépjárművek terén összességében azonban 2002-ben – a rendelkezésre álló, részben előzetes adatok alapján – átvette a piacvezető szerepet.

Magyarországon a középkategória meghatározó szereplője mindeddig a 7,5 tonnás súlycsoport volt, mivel ez az az össztömeghatár, ameddig a nemzetközi fuvarozási tevékenységi engedélyek kiadása nem limitált. Ebben a mini TIR-nek nevezett szegmensben az Iveco EuroCargo továbbra is tartja előkelő 40 százalék körüli részesedését, annak ellenére, hogy tavaly a 7,5–10 tonnás kategóriában 2 százalékos volt a piaci forgalom visszaesése. A középkategória egyre hangsúlyosabb 10–16 tonnás részpiacán, ahol az összértékesítés 30 százalékkal nőtt, piacvezető helyet vívott ki magának az Iveco, amelynek értékesítése a nehézkategóriában is mintegy 15 százalékkal növekedett. Nagy várakozás előzi meg a 2002-ben bemutatott és a nemzetközi zsűri által a 2003. év kamionjának választott Iveco Starlis idei szereplését.

A 3,5 tonna feletti haszonjárművek vezetői márkái még az Iveco és a Mercedes mellett a Daewoo, a DAF, a Renault, a MAN, a Volvo és a Nissan. 15 tonna felett kerülnek fel a toplistára továbbá a Scania, a Škoda-Liaz és Tatra nehéz haszongépjáművei.

Az az irányzat, hogy a vevők érdeklődése a kicsikről a nagyobb össztömegű haszonjárművek felé fordult, idén csak erősödhet, hiszen korábban éppen az útengedélyek miatt keresték azokat a kisebb össztömegű haszonjárműveket, amelyekre nem kellett nemzetközi közúti engedélyt kiváltani. Miután ez a kötelezettség tizenöt hónap múlva megszűnik, nem lesz értelme a szükségesnél kisebb rakterű és teherbírású járműveket keresni.

Bihari Tamás