A 90-es évek végére Magyarországon, regionális összehasonlításban, fejlett kockázatitőke-ágazat jött létre. Igaz, a nemzetközi adatokból ez nem derül ki, mert csak egy év ügyleteiről készült felmérés.

Eltérő becslések

A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) becslése szerint 1995-ben a magyar kockázatitőke-ágazat nagyságrendje 400 millió USD volt, ebből a befektetett tőke értéke 250 millió, a befektetésre váróé 150 millió dollár volt. 1998-ra a kockázatitőke-ágazat mérete elérte az 1,2 milliárd dollárt, ezen belül az előbbi megoszlás 780 millió, illetve 440 millió dollár értékű volt. Az ugyanerre az időszakra készített másik becslés, amelyet a magyar piacon is érdekelt egyik legtekintélyesebb nemzetközi kockázatitőke-befektetési alap, az Advent International munkatársai készítettek, ennek a méretnek mindössze a felét valószínűsíti; eszerint 1998-ban a csak Magyarországra szakosodott alapok tőkéje 300 millió dollár volt, míg a regionális alapoké 2,4 milliárd.

2001-re a kizárólag Magyarországon befektetni kívánt összeg – az Advent becslése szerint – 400 millió dollárra nőtt, s addigra hozzávetőleg 600 millió dollár értékű befektetésre került sor. A HVCA adatai alapján viszont a 2001 végéig befektetett kockázati tőke értéke közel 1 milliárd dollár értékűre becsülhető.
Az Advent szerint a regionálisan rendelkezésre álló összeg 2001 végére már 3,8 milliárd dollárra nőtt. Így a kelet-közép-európai befektetésekre rendelkezésre álló kockázatitőke-mennyiség 2002 első negyedévében a 20–35 milliárd dollár értékűre taksált teljes európai kockázatitőke-kínálat mintegy tizedét tette ki.

Követve a világtrendet

A magyarországi kockázatitőke-ágazat fejlődése jól követi a nemzetközi trendeket. A 2000-es év mind a tranzakciók számát, mind a befektetett tőke összegét, mind pedig a piacon aktív alapok számát tekintve rekordot jelentett. 2001-ben már azonban a kockázatitőke-befektetések világméretű visszaesése Magyarországon is éreztette hatását. Az 1999-ben 41 millió dolláros befektetési érték 2000-re 103 milliósra nőtt, 2001-ben viszont a HVCA statisztikája csupán 64 millió dolláros ügyletkötést regisztrált, s az 1999-es 12, majd a 2000. évi 47 ügylettel szemben ekkor csupán 28 befektetési akcióra került sor.

A világpiaci trendnek megfelelően 2000-ben a magyar kockázatitőke-ágazat is az új gazdaság felé fordult: az előző évit 150 százalékkal meghaladó összes kockázatitőke-befektetés 70 százaléka a telekommunikáció, a média, a szórakoztatás, az IT és az orvosi technológiák területén valósult meg. Felbukkantak már a régiót és a világpiacot is megcélzó befektetések, főleg az IT, az internet, a gyógyászat és biológia területén működő kezdő vállalkozások finanszírozásával.

A 2000. év igazi hazai újdonsága a korai – magvető és induló – szakaszban lévő cégek finanszírozásának megjelenése volt. Az erre szakosodott kockázatitőke-alapok száma a korábbi 2-3-ról 9-re emelkedett. A befektetések száma alapján az 1998. évi 10 százalékkal szemben 2000-ben 64, 2001-ben pedig már 71 százalék volt a korai szakaszban lévő cégek finanszírozásának aránya. Erőteljesen emelkedett az 1 millió dollár értéket nem meghaladó tranzakciók részaránya is a befektetések értékéből: az 1998. évi 0 százalékkal szemben 2000-re 55, 2001-re pedig 61 százalékos volt a részesedésük. A 2,5 millió dollár érték alatti befektetések pedig az összes finanszírozás közel 80 százalékát tették ki abban az évben Magyarországon.
A végrehajtott tranzakciók számát tekintve 2001-ben is a high-tech ügyletek domináltak, a befektetők óvatosabbá válását azonban már nálunk is jelezte, hogy a hagyományos ágazatokba befektetett tőke aránya az előző évhez képest – egy-két nagy értékű kivásárlás folytán – jelentősen megemelkedett. Lassuló gazdasági fejlődés idején átmenetileg mostohább sors vár a megújulást hordozó új technológiai vívmányok megvalósítását ígérő cégkezdeményekre. A kockázati tőke ekkor csak a tradicionális vállalatértékelési eljárások alapján is életképesnek tartott technológiai cégek finanszírozására vállalkozik.

Az expanzív szakaszban tartó cégeket fejlesztő tőke is erőteljesen növekedett 2000-ben. Az akciók száma ugyan nem volt magas, de a befektetési érték annál inkább. Ez a néhány jelentős – általában 5 millió dollár feletti – befektetés tette ki a finanszírozások értékének a felét. Ugyanez a tendencia folytatódott 2001-ben is, ahol még kevesebb, ám annál nagyobb egyedi értékű ügylet adta a hazai kockázatitőke-finanszírozás több mint 50 százalékát.

Állami feladatok

Valószínű, hogy idén Magyarországon is – a nyugati finanszírozási ügyletekhez hasonlóan – tovább növekszik a kivásárlási ügyletek részaránya, mivel mind a multinacionális vállalatok, mind a regionális befolyásra törő magyarországi nyilvános cégek profiltisztításba, tevékenységalapú reorganizációba kezdtek. A Budapesti Értéktőzsde folyamatos alulértékeltsége ugyancsak szerephez juttathatja a kockázati tőke befektetőit, mert hiszen nyilvános cégeket vonnak ki a tőzsdéről.
A gazdaságpolitikának közben persze fel kell készülnie arra, hogy a jelenlegi világdekonjunktúrát előbb-utóbb fellendülés váltja fel. Ennek kihasználásához javítani kell a magyar gazdaság tőke-, ezen belül kockázatitőke-vonzó képességét.

A kis- és középvállalati szektor tőkeellátását – szakítva az eddigi gyakorlattal – elsősorban az állami és a magánbefektetők társulásával létrejövő kockázatitőke-finanszírozással kellene javítani. A források befektetését természetesen megfelelően érdekelt professzionális kezelőkre kell bízni, nagy nyilvánosságot adva a kedvezmények igénybevételi lehetőségeinek, és kevés teret hagyva a politikai hatásoknak és adminisztratív beavatkozásoknak.

Az induló vállalkozások és az innovációs projektek kezdeti szakaszának finanszírozását elsősorban az üzleti és innovációs központoknak a jelenleginél sokkal erőteljesebb támogatása segíthetné elő. Ezek a központok – a vállalkozók felkészítése és a projektek előszűrése mellett – a befektetők és a javaslatok egymásra találását könnyítenék meg.

Karsai Judit