Elsősorban forgóeszköz-finanszírozási problémáik megoldásához igényelhetik a vállalkozók a 2002 szeptembere óta létező, jelenleg 500 ezer, illetve egymillió forintos hitelkeretet biztosító, államilag támogatott Széchenyi-kártyát. A hitelkártya terjesztésében részt vevő három bank – az OTP Bank, a Postabank és a Magyar Külkereskedelmi Bank – azt vállalta, hogy kis összegű hitelkeretet bocsát a normál banki rendszerben nehezen hitelezhető vállalkozói kör rendelkezésére, folyamatosan, a jelzálog alapú hitelnél lényegesen előnyösebb feltételek mellett és olcsóbban. S bár mind a kormány, mind a vállalkozók sokat vártak tőle, a kártya pályafutása akadozva indult, és azóta is kevés vállalkozó él a lehetőséggel. Pedig az utóbbi időben ismét egyre jellemzőbb – ha egyáltalán valaha megszűnt – a vállalkozók közötti körbetartozás. Legfőbb megrendelőik, a nagyvállalatok 90–120 napos számlakiegyenlítési határideje mellett ugyanis szinte lehetetlen a likviditást hitel nélkül kézben tartani.

Bonyolult nyomtatványok, problémás törlesztés

Az első hónapokban a bankok minden második igénylést kénytelenek voltak elutasítani, pedig a hozzájuk beérkező kérelmek már átmentek egy szűrőn, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által létrehozott KA-VOSZ Rt. rostáján. A 2003. március 21-én készült státusjelentés szerint a KA-VOSZ Rt.-hez is mindössze 4274 igénylés érkezett. Ebből végül is körülbelül háromezer kisvállalkozás jutott Széchenyi-kártyához, tehát az igénylőknek már csak körülbelül 30 százaléka nem kap hitelt ¾ mondja Pesti Albertné, az IPOSZ főtanácsosa.

Az érdeklődés hiánya azzal is magyarázatható, hogy sokakat elriaszt a bonyolult, sok mellékletet tartalmazó igénylési formanyomtatvány. Továbbá, hogy csak valamely érdekvédelmi szervezet – IPOSZ, VOSZ, MKIK – tagja folyamodhat Széchenyi-kártyáért. Éppen ezért a jövőben a tagság feltétele helyett regisztrációs díj megfizetése lesz kötelező – tudtuk meg.

Problémásnak tűnik a negyedévenkénti 50 százalékos feltöltési kötelezettség és a bankok által kötelezően előírt, a teljes hitelkeretre vonatkozó készfizető kezes magánszemély biztosítása is. Az érdektelenség legfőbb oka azonban valószínűleg a limitösszeg: az 500 ezer, illetve egymillió forintos keret még a mikrovállalkozások számára sem elegendő anyag-, áru-, illetve készletfeltöltésük finanszírozására – mondja Dunai Péter, az MKIK főtitkára.

A Széchenyi-kártyára kapható hitel folyószámlához kapcsolódik, így az igénybevételéhez a vállalkozás a folyósító három bank egyikének az ügyfele kell legyen, ez az alacsony összeghatár viszont nem ösztönöz bankváltásra – hangsúlyozza Ványi Bálintné, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) igazgatója.

Júliustól új kártyák, ismeretlen feltételekkel

Nem véletlen tehát, hogy 2003. július elsejétől ötmillió forintra emelkedik az igényelhető hitel maximuma. Az már biztos, hogy az eddigi kártyákon kívül nyár közepétől lesz 2-3-4 és 5 millió forintos hitelkártya is. Azt azonban lapzártánkkor még nem tisztázták az érintett felek, hogy a megemelt összeghez viszonyítva miként változzék a feltételrendszer, hiszen a rendelet, amely magát a kormányzati szándékot tisztázta, csak márciusban jelent meg.

Jelenleg mind a KA-VOSZ Rt., mind a bankok számolnak és mérlegelnek, ám minél előbb dönteniük kellene. És bár a kamarák örülnének, ha az egymillió forintra kialkudott kondíciók – ezek: a Hitelgarancia (HG) Rt. készfizetőkezesség-vállalása a hitelösszeg 73 százalékára; 5 százalékos állami kamattámogatás; a rendelkezésre tartási jutalék elengedése; a bankok által kért biztosítékrendszer – megmaradnának, de ez nem valószínű. A magasabb hitelösszeg biztos, hogy magával hozza többek között a biztosítéki struktúra változását – mondja Ványi Bálintné.

Idén még egymillió forintig 3 havi BUBOR+6 százalék kamat mellett nyújtható a kártyahitel; ebből 5 százalék állami támogatás, így az adós 7,5 százalék körüli áron jut hitelhez. 2004. január elsejétől viszont már csak 3 százalék lesz az állami kamattámogatás mértéke, függetlenül a hitelösszegtől. És az sem biztos, hogy a bankok a magasabb keretű kártyáknál hajlandók lesznek tartani a BUBOR+6 százalékos árat.

Változhat az is, hogy kinek kell fizetnie a HG Rt. garanciavállalásának jelenleg 2 százalékos díját. Eddig ennek felét az állam, a másik felét a bankok fizették. Az állam továbbra is vállalja ezt, ám a pénzintézetek még nem döntöttek, mint ahogyan arról sem, hogy továbbra is lemondanak-e a rendelkezésre tartási jutalékról.

A hitelhatár megemelésétől a bankok az igénylések számának megugrását várják. Igaz, nem az eredetileg megcélzott mikrovállalkozások, hanem a kicsit nagyobbak köréből.

A bankok szigorúak, és azok is maradnak

A megemelt hitelkeret a hitelbírálati rendszer lényegén nem változtat – szögezik le a bankok. S bár lehet, hogy a vállalkozások hitelképességének megítélésekor túlságosan szigorúak, ez a jövőben is így lesz, bár őket is meglepte, hogy vissza nem fizetés miatt eddig mindössze három esetben kellett felmondaniuk a kártyát (az első törlesztőrészlet februárban volt esedékes). Amit vizsgálnak, az a kártyát igénylő vállalkozás tevékenységi köre, éves forgalma és a felmutatott biztosíték.

Miután már egymillió forint összeghatárnál is gondot jelentett készfizető kezest találni, magasabb összegnél ez még inkább így lesz, s a keretösszeg háromhavonkénti, ötvenszázalékos feltöltése is sokaknak gond – véli Pesti Albertné. Az érdek-képviseleti szervezetek szívesen vennék, ha biztosítékként szóba jöhetne az ingatlanfedezet is, és kevésbé lenne szigorú a törlesztési kötelezettség. A bankok viszont nem kívánnak enyhíteni a feltételeken.

Bár a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a megemelt összegű hitelkártyák egy másik vállalkozói kört vonzanak majd, ki kell alakítani annak a konstrukcióját, hogy a már kártyával rendelkezők milyen feltételekkel igényelhetik a magasabb összegűt.