Sem az internetpenetráció növekedése, sem az újabb alkalmazási lehetőségek megjelenése nem fogja lényegesen befolyásolni a vállalat piacának szerkezetét, nagyságát vagy növekedését – így vélekednek az ötfősnél nagyobb vállalkozások vezetői a GKI eNet, a Tárki és a Kopint-Datorg kutatóintézetek által az informatikai tárca részére az év elején közösen elkészített Információs Társadalom Monitoring (ITM) kutatások szerint. A világháló csak kiegészítő eszköz a cégek számára

Az öt főnél többet foglalkoztató vállalatok több mint 90 százaléka rendelkezik egy vagy több internetcsatlakozási típussal. Ám a cégvezetők a világhálót továbbra is kiegészítő eszközként kezelik, amely az alapfolyamatokra alig hat, és ez a szkepszis főleg a nagyvállalatok esetében figyelhető meg.

A beszerzés, az értékesítés és a logisztika az a terület, ahol az internetes lehetőségeket legkevésbé használják ki a vállalatok. Százból nyolc cég kínálja on-line is portékáját, saját honlapon 7,5 százalék biztosít vételi lehetőséget, míg virtuális piactéren 2 százalék van jelen. A vendéglátással és szálláshely-szolgáltatással foglalkozóknak jóval nagyobb hányada, 18 százaléka értékesít az interneten. Bár több vállalat használja beszerzésre is a világhálót (14 százalék), mint értékesítésre, az elektronikus forgalom így is csupán a teljes bevétel 0,7 százalékát jelentette 2002-ben.

A cégek legtöbbet levelezésre használják az internetet: az év elején mindössze 6 százalékuk mondta azt, hogy az e-mailezés nem játszik szerepet külső kapcsolatainak ápolásában; 16 százalék pedig gyakran küld vagy fogad információkat is ilyen úton. Az információk keresése a második a listán, a bankkapcsolatok szintén dobogósok.

Pozitív tendencia viszont, hogy a GKI, a Westel és a Sun Microsystems rendszeres e-gazdaság felméréseinek legutóbbika szerint az internetbanki vállalati ügyfelek száma éves szinten 90 százalékkal nőtt, és 2003 júliusára elérte a 49 ezret. Legtöbben átutalások indítására, tranzakciók és számlainformációk lekérdezésére használják a szolgáltatást; legkevésbé népszerűek az értékpapírokkal kapcsolatos ügyletek, valamint az on-line hiteligénylés, és a bankok szerint ez egyelőre nem is fog változni.

Hódít a mobil, terjed az intranet

Kedvező jel az is – miként arról a GKI–Westel–Sun felmérés is tanúskodik –, hogy a vállalati szektor ismét derűlátóbban fordul a mobiltelefon nyújtotta lehetőségekhez, a 2002 közepe óta halványuló bizalom egy év után ismét erősödni kezd.

Kétszer több, közel 43 ezer vállalat használta a mobiltelefont pénzügyi tranzakciók lebonyolítására a vizsgált időszakban, mint egy évvel korábban. A mobiltelefonos kereskedelembe vetett bizalom erősödését a felhasználói ismeretek és a mobilszolgáltatás széles körű elterjedtsége motiválta; ugyanis az 5 fő feletti vállalkozások 89 százaléka előfizető valamelyik társaságnál. A megkérdezésre minden második cégvezető mondta azt, hogy a maroktelefon-alapú kereskedelem már rövid távon is sikeres lehet, középtávon az egyharmaduk lát üzleti lehetőséget benne, és mindössze 18 százalékuk vonta kétségbe a megoldás életképességét. Ugyanakkor a saját termékeik, szolgáltatásaik mobiltelefonos értékesítésére mind rövid-, mind középtávon jóval kevesebb esélyt látnak.

Egy év alatt nem sokat változtak a mobilon keresztüli „egyenlegterhelős” fizetésekkel kapcsolatos vélemények, továbbra is mindössze 3 százalék gondolta, hogy vevőik biztosan élnének a fizetési lehetőséggel, míg 70 százalék ennek ellentétéről volt meggyőződve.

Majdnem minden második cég kiépített már belső hálózatot, de adatbázisok elérésére, adatok továbbítására, illetve belső tájékoztatásra használt intranetje 6,3 százalékuknak van. Az internetprotokoll (IP) alapú telefonálás főleg a 250 fősnél nagyobb, pénzügyekkel, kereskedelemmel, szállítással, raktározással, távközléssel foglalkozó vállalatok esetében jellemző (19 százalék), míg az összes 5 fő felett foglalkoztató tekintetében a Voice IP-t használók aránya mindössze 4 százalék – állapítja meg az ITM.

Kevés a tűzfal

A versenyszféra szereplőit leggyakrabban sújtó IT probléma a vírus, ennek ellenére az év elején mindössze 73 százalékuk védekezett vírusirtóval, és tűzfalat is csak minden harmadik cég emelt IT rendszere köré.

A szakemberrel való ellátottság szempontjából az ingatlanügyletekkel, gazdasági, illetve pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó cégek álltak az élen, alapfokú számítógépes ismeretet az összes vállalati alkalmazott negyede mondhatott magáénak. Itt is felülreprezentált volt a pénzügyi szektor: alkalmazottainak 60 százaléka rendelkezik hasznosítható informatikai ismeretekkel.

A komputert használó vállalatok (95 százalék) dolgozóinak több mint a fele háromévesnél fiatalabb gép előtt ül, kivéve a vendéglátókat és a szálláshely-szolgáltatókat, valamint a mezőgazdaságot, amely a felhasználói ismeretek szempontjából is az ágazatok sereghajtója. Általában a PC-k felén lehet internetezni is; ez az arány nagyobb a szolgáltatásoknál, ahol eléri a kétharmadot is.

IT a családban

A háztartások közel egyharmadában van valamilyen számítógép, de tizenegy családból mindössze egy rendelkezik internet-előfizetéssel is. A tizenöt évesnél idősebbek 18 százaléka, mintegy 1,5 millió ember internetezik kisebb-nagyobb gyakorisággal; arányuk fél év alatt 3 százalékponttal nőtt, a nethez való hozzáférés viszont 25 százalék körüli – derül ki a GfK Piackutató Intézet októberben nyilvánosságra hozott felméréséből. Bár a növekedés üteme biztató, a világháló elterjedtsége Közép- és Kelet-Európa többi országához képest még mindig csak átlagos; például a 8,7 milliós cseh felnőtt lakosság egyharmada, a szlovén felnőttek fele, mintegy 800 ezer állampolgár szokott a hálón lógni, ami 160 ezerrel több, mint fél évvel korábban – állapítja meg a kutatás.

Az összesített internet-előfizetések száma – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján – 2003. június végén meghaladta az 544 ezret, ami 42 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A döntő többség hagyományos telefonvonallal kapcsolódik a világhálóra, bár ennek fölénye folyamatosan csökken, főleg a DSL, tévékábeles és vezeték nélküli technológiák javára. Az internet-előfizetők között a DSL előfizetők száma három hónap alatt 33 százalékkal, a kábeltévés szerződéseké 18 százalékkal növekedett, és 11, illetve 9 százaléknyi kapcsolati részesedést tudhatnak magukénak június végén. A vezeték nélküli internetkapcsolat szintén nagyot ugrott: 33 százalékos negyedéves növekedéssel az év közepére elérte a 6 százalékot. Az előfizetők 64 százaléka választotta a legalacsonyabb díjszabású modemes telefonvonali lehetőséget.

Az év derekán a mobil-előfizetések száma éves szinten 1 millió 421 ezerrel, azaz 24,1 százalékkal – lassuló ütemben – nőtt, a KSH adatai alapján összesen mintegy 7 millió 310 ezer mobilvonal üzemelt. A legsikeresebb mobil üzleti alkalmazás a mobilbankolás, a GKI, a Westel és a Sun Microsystems által rendszeresen készített e-gazdaság felmérések szerint, a lakossági ügyfelek száma éves szinten kétharmaddal nőtt, június végére 320 ezer fölé emelkedett.

Hálószociográfia

Az infokommunikációs technológiák lakossági használatában az életstílus meghatározó elem, amely azonban függ a társadalmi-demográfiai jellemzőktől. Ezek közül legjobban a nem, az otthoni hozzáférés lehetősége, a személyes jövedelem és az iskolai végzettség hat az IKT-k alkalmazására – derül ki a GKI eNet, a Tárki és a Kopint-Datorg kutatóintézetek által az informatikai tárca részére az év elején közösen elkészített Információs Társadalom Monitoring (ITM) jelentésből. A férfiak többen vannak jelen a világhálón, és gyakrabban is böngésznek, mint a nők, sőt a tipikus „hölgyoldalak” minden negyedik-ötödik látogatója is az erősebbik nemből való. A vizsgálat azonban arról tanúskodik, hogy a nők on-line jelenléte egy év alatt 3 százalékkal nőtt, és így elérte a 44 százalékot. De 7 százalékpontot javítottak a középkorúak (30–49 év közöttiek) is, áprilisban jelenlétük elérte a 36 százalékot. A hálójárók 70 százaléka minimum havi 50 ezer forint nettó jövedelem elköltése felett rendelkező, aktív kereső. A lakóhely szerinti megoszlás is kedvező irányba változott, ugyanis a budapestiek tavalyi első negyedévi, 29 százalékos felülreprezentáltsága egy év leforgása alatt 27 százalékra csökkent.

Ki mit keres a neten?

A világhálót az egyéni előfizetők legtöbbet levelezésre használják. Ezt követi az on-line magazinok, hírek olvasása, valamint az általános információkeresés – állapítja meg az NRC Piackutató és a TGI Magyarország által készített, a hetente legalább egyszer internetezőket – akiknek 38 százaléka csatlakozik naponta a hálóra – nagyító alá tevő Visitor Lifestyle Research 2003 első negyedévére vonatkozóan. A céltudatosság erősödését jelzi, hogy míg 2001-ben a szabadidős programok keresésére 44 százalékban, vásárlás előtti információgyűjtésre 31, on-line szolgáltatások keresésére 22 százalékban használták a webet, két év alatt mindhárom alkalmazás egyenként több mint 10 százalékponttal erősödött. Az üzleti, banki, tőzsdei információkra is többen voltak kíváncsiak, mint 2001-ben (22 százalék).