-Elöljáróban hadd szögezzem le - mondja az osztályvezető -, hogy a bank nem hatóság, és nem végezhet nyomozó munkát. A bankok szolgáltatnak, s a törvényben meghatározott esetekben bejelentést kell tenniük a rendőrségnek.

- Azonosítanak és bejelentenek?

- Ez két teljesen különböző dolog. A törvény előírja az azonosítást, amit mi minden esetben elvégzünk. Például, ha valaki számlát nyit nálunk, akkor felvesszük a törvényben előírt adatokat. Ez adminisztratív tevékenység, amelynek célja, hogy meggyőződjünk az ügyfél személyazonosságáról, illetve hogy minden ügyfélről ugyanazon adatkör álljon rendelkezésre.

- Ilyenkor szokták lemásolni a személyi igazolványokat?

- A rögzítendő adatokat mindenképpen igazolni kell. Magánszemélynél ezek benne vannak az azonosításhoz használt okmányban, vállalkozásoknál az alapítási dokumentumokban. Az okmányt többnyire csak azért szokták lemásolni - de akkor is csak az ügyfél kifejezett hozzájárulása esetén -, hogy a számítógépbe beíró munkatárs pontosan tudja begépelni az adatokat, ne egy kézírásos űrlap alapján.

- S minden műveletnél azonosítanak?

- A bankszerű aláírás alapkövetelmény - de ez a számlatulajdonos érdeke is, hiszen ezzel védjük meg attól, hogy arra jogosulatlan személy rendelkezzék a számlája felett. A törvény annyit tesz hozzá, hogy a jövő év elejétől a még nem azonosított ügyfelek megbízásait nem lehet teljesíteni. A fennakadások elkerülése érdekében az októberi számlakivonatunkhoz mellékelt levélben értesítettük erről valamennyi ügyfelünket, s bankon belül is intézkedtünk az adathiányos ügyfelek körének megállapításáról.

-Sokan ezért félnek nagyobb összeget készpénzben kivenni, vagy betenni…

- Az azonosítás bankon belül marad, és hangsúlyozom, az azonosítást a pénzmosás elleni törvénytől függetlenül is el kell végezni. A személyazonosságról való meggyőződés független a pénz nagyságától vagy attól, hogy készpénzes műveletet végeztet-e valaki a számláján, vagy átutalást kér. De számos cég például készpénzben fizeti ki a munkatársait, tehát fizetési napon a „bűvös” kétmilliónál lényegesen nagyobb összegeket vesznek fel készpénzben. Önmagában ebben nyilvánvalóan nincs semmi szokatlan, azaz bejelentendő.

- Tehát mit kell bejelenteniük?

- A törvény szerint minden pénzmosásra utaló, szokatlan adatot, tényt.

- Ha jól értem, ez mintaszerű gumiparagrafus…

- A PSZÁF irányelveket dolgozott ki a szokatlanság és a pénzmosásra utalás felismerésére. Ilyen például, ha a számlán egyszerre nagyobb pénz tűnik fel, majd kerül készpénzes kifizetésére, és erre nincs elfogadható magyarázat…

- Mondjuk örökölök, vagy eladok egy lakást…

- Ez éppen nem, mert az ok nyilvánvaló. De ha ön alapít egy céget, erre egy off-shore cégből a következő héten átutalnak tízmillió dollárt, és azt készpénzben azonnal felveszi, az már inkább.

- Maradjunk az előző példánál. Mondjuk, eladok egy házat, a vételárat ráutalják a számlámra, és azt én készpénzben felveszem egy másik lakás megvételéhez. Ilyenkor mit tesz a pénztáros vagy a banktisztviselő? Kikérdez? Van joga hozzá? S nekem kötelező válaszolnom?

- Nem, nem, nincsen ilyesmiről szó. A bank nem nyomozhat, a nyomozás a rendőrség dolga. Van egy eléggé részletes belső szabályozásunk, s a tisztviselőinket - szintén a törvény előírása szerint - igen alaposan megtanítjuk a különféle pénzműveletek felismerésére, s rutinjuk is van.

- Mit tanítanak?

- Bocsánat, ez már bizalmas információ. Minden bank másképpen csinálja.

- S ha a pénztáros gyanúsnak talál, megtagadják a pénz kiadását?

- Nem. Nem nyomozunk, és nem döntünk. Néha, rendkívül szélsőséges esetekben van mód a tranzakciók huszonnégy órás felfüggesztésére, de alapvetően csak a nyomozó hatóságnak van joga intézkedést foganatosítani.

-Ha a pénztáros szokatlannak találja az esetet, és bejelenti a főnökének, akkor ki dönt a rendőrségi bejelentésről?

- Megpróbálják együttesen értelmezni a műveletet. De ha a tisztviselő vagy a pénztáros valamit szokatlannak talál, azt már a főnöke nem változtathatja meg.

- S felelős-e a pénztáros, ha nem vesz észre egy szokatlan, gyanús pénzmozgást? Elvégre neki is joga van - ahogyan egyszer valaki mondta - hülyének lennie?

- Joga van hozzá. Nyilván csak azt lehet értékelni, amit észlel az ember. De ez nem mentesíti a felelősség alól, ha gondatlanságból vagy szándékosan nem észlelte a pénzmosásra utaló körülményt.

-S ki állapítja meg a pénzmozgás szokatlanságát, ha egy átutalás érkezik? Azt végül is gép fogadja. Ellenőrzik a számlákat?

- Ma már igen fejlett monitoring szoftverek működnek a piacon. Gondoljon például a marketing Customer Relationship Management rendszerekre, ott is az ügyfél szokásait regisztrálják a programok. Meg lehet tehát állapítani egy-egy művelet szokatlanságát.

-Magyarán: ha a cégem hirtelen kap egy nagy összegű átutalást egy külföldi cégtől, és néhány nap múlva hasonlóan nagy összeget utalok tovább, miközben a számlámon általában kis összegek mozognak?

- Ez sem szokatlan, ha összefüggésbe hozható valós gazdasági tevékenységgel.

-És egyszer csak kopog nálam a rendőrség? Vagy meglátom a nevem az újságban?

- Nagyon fontos szabály, hogy a bejelentésekről harmadik személy nem kaphat felvilágosítást. A nyilvánosság különösen nem. Ez a banktitok ábécéje.

-Akkor hogy van az, hogy fél ország tárgyalta: bejelentették-e vagy nem a brókerügy készpénzmozgásait?

- A bejelentéseknek annyira titkosaknak kell lenniük, hogy azt sem szabad nyilvánosságra hozni, ha egy ügyben nem történt bejelentés.

-spj-

Fotó: Fényes G./Art & Work



Képaláírás:



Dr. Gajdos Márton: „Nagyon fontos szabály, hogy a bejelentésekről harmadik személy nem kaphat felvilágosítást. A nyilvánosság különösen nem. Ez a banktitok ábécéje”





A bejelentéseknek annyira titkosaknak kell lenniük, hogy azt sem szabad nyilvánosságra hozni, ha egy ügyben nem történt bejelentés.





Törvény a pénzmosásról



A pénzmosásról szóló, 2003. június 16-tól hatályos XV. számú törvény (Pmt.) szerint a postának, a pénzügyi intézményeknek, az ingatlanügyletekkel, könyvvitellel, adótanácsadással foglalkozóknak, könyvvizsgálóknak, ügyvédeknek, közjegyzőknek, nemesfém-, drágakő-, értéktárgy-kereskedőknek a szerződéskötéskor ügyfél-azonosítási, pénzmosás gyanúja esetében pedig bejelentési kötelezettségük van az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) felé. A felsorolt szervezetek 2 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű ügyleti megbízást csak azonosított ügyféltől fogadhatnak el, ez a kötelezettség fennáll az értékhatárt elérő, egymással összefüggő tranzakciók esetében is. A pénzváltóknak a 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó tranzakciók lebonyolításakor is azonosítaniuk kell ügyfelüket. Az ügyfelek azonosítását írásbeli szerződés megkötésével egyidejűleg, már meglévő szerződés esetén - ha az azonosító adatok hiányosak - legkésőbb 2003. december 31-ig el kell végezni; szóbeli szerződés esetén viszont csak abban az esetben, ha pénzmosás gyanúja merül fel. Az azonosítási adatokat és visszakövethető módosulásaikat a szerződések lezárulta után tíz évig kell megőrizni. A pénzmosás azonosítására a törvény nem sorol fel konkrét eseteket, viszont e célra állami és szakmai felügyeletek ágazatokra bontva iránymutatásokat és mintaszabályzatokat dolgoztak ki. Ezek alapján a Pmt. hatálya alá tartozó szervezeteknek kötelezően el kell készíteniük – és a felügyelőszervnek meg kell küldeniük - egy belső szabályzatot, amely a tevékenységi körükre legjellemzőbb pénzmosásgyanús eseteken túl többek közt az azonosítás, bejelentés, adatkezelés rendjét és az alkalmazottak képzésére vonatkozó előírásokat is rögzíti. Három év börtönnel büntethető az, aki a jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, és két év börtönbüntetéssel, közmunkával vagy bírsággal sújtható az, aki hanyagságból mulasztja el a gyanús ügylet jelentését.