Idén év elején egymást érték a befektetési szövetkezetek jobbnál jobb hozamígéretű hirdetései az újságokban. Miközben a bankbetétek kamatai négy, a befektetési alapoké hat százalék körül voltak, és a legjobb ingatlanalapok hozamai sem haladták meg a tíz százalékot, például a Vertical Invest rövid távra 18–20 százalék közötti éves nettó hozamot, két évre pedig már 23 százalékot ígért, akár 50 ezer forint befektetésre. A győri K-P-H-M Ingatlanfejlesztési Szövetkezet szintén az irreálisan magas, 20 százalék feletti hozamígérettel kívánt tagokat toborozni.

Hitelrontók

Ráadásul már az első lépésével törvényt sértett számos, idén alakult befektetési szövetkezet.

– Többen a cégbírósági bejegyzés előtt nyilvánosan hirdettek, miközben ebben az időszakban a törvény tiltja a tagtoborzást és az ezt követő betétgyűjtést – mondja Sebestyén Stella, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kommunikációs főosztályának munkatársa. A felügyelet elég korán felfigyelt a lehetetlen számokra, és csalást sejtve próbálta óvni a lakosságot. Miután azonban a PSZÁF felügyeleti jogot nem gyakorolhat a szövetkezetek felett –azok ugyanis nem pénzügyi szervezetek, és így nincs semmilyen adatnyújtási kötelezettségük –, nem tehetett mást, mint felhívásokat tett közzé, amelyekben hangsúlyozta: nincs semmilyen garancia arra, hogy a kisbefektető visszakapja a szövetkezet számára kölcsönzött pénzét.

Az elmúlt egy évben körülbelül nyolc befektetési szövetkezet jelent meg a hazai piacon. Közülük a legtöbb ellen csalás gyanújával már folyik a rendőrségi vizsgálat. Hogy pontosan hány érintett lehet, a lakosság mely köreiből, és milyen összegekről van szó, még nem lehet tudni, éppen a szövetkezeti forma sajátosságai miatt. Az azonban jól látszik, hogy elsősorban nyugdíjas kisbefektetőkről van szó.

Tagi kölcsön vagy betétgyűjtés?

A szövetkezetnek bárki tagja lehet, befektető viszont csak tag lehet, hiszen itt jogilag egy közös cél elérése érdekében nyújtott tagi kölcsönről van szó, amelyet kivét esetén kamattal kap meg a tulajdonos, illetve évente a nyereség után osztalék illeti meg őt.

A Vertical például ingatlanbefektetéseihez gyűjtött pénzt, csakhogy ezek a beruházások nem úgy alakultak, hogy abból az ígért magas extraprofitot ki tudta volna termelni a cég. Ilyen esetben, ha a tag ki akarja venni a pénzét, azt legfeljebb az új belépők befizetéséből lehet finanszírozni, akár egy pilótajátékban. Ennek szervezése viszont bűncselekménynek számít Magyarországon.

A szaporodó problémák, nemfizetések és a PSZÁF figyelmeztetésének hatására az idén pénzügyi törvénycsomaggal módosult a szövetkezeti törvény. Ennek értelmében 2003. június óta tilos hirdetés útján tagokat toborozni, tilos a hozamot közzétenni, illetve bármilyen reklámkampányt folytatni. A PSZÁF szerint ennél többet nem lehet tenni, mindenki maga dönti el, hogy melyik szövetkezetben bízik, melyikben nem.

Azt azonban érdemes leszögezni, hogy bármennyire vonzók is a banki betéti kamatokat jelentősen meghaladó hozamok, a pénzvilágban csodák nincsenek, még akkor sem, ha a hosszú távú ingatlanbefektetések esetlegesen magasabb nyereséggel kecsegtethetnek.

Menekülő kisbefektetők

A még gyermekéveiben járó hazai befektetési piacnak nem használnak az efféle bizonytalanságok. A befektetők amúgy is bizalmatlanok, kevés a pénzpiaci ismeretük. Ráadásul az év eleji forintárfolyam-gyengülés, a hektikusan ingadozó bankbetéti kamatok sokakat az egyszerű befektetésnek tűnő és magas hozamot ígérő ingatlanszövetkezetek felé terelgettek; amikor viszont a sajtóban egyre-másra megjelentek a rendőrségi nyomozásról szóló hírek, fejvesztve rohantak kivenni pénzüket.

Sajnos, azokból a befektetési szövetkezetekből is, amelyek évek óta tisztességesen működnek, igaz, nem fizetnek 10 százalék feletti hozamot és mesés osztalékot, ám amit vállaltak, azt teljesítik is. Már ha nem mindenki egyszerre rohanja meg őket! Mert ha az összes tag azonnal szeretne hozzájutni a tőkéjéhez, akkor bizony a legtisztességesebb szövetkezet is fizetésképtelenné válhat. Valami ilyesmi történhetett az egyik legrégebben működő céggel, a Baumag Általános Befektetési Szövetkezettel is, amikor az elnök pár hónap türelmi időt kért a befektetőktől, néhány irodát pedig létszámhiányra hivatkozva bezárt. Hogy ma mi a helyzet a szövetkezet háza táján, azt Balázs Lászlótól, a Baumag elnökétől szerettük volna megtudni, ám lapzártánkig a kérdéseinkre ígért válaszok nem érkeztek meg. Így marad az, amit a hírekből tudni lehet: a befektetők továbbra sem érezték biztonságban magukat, így újabb közgyűlés összehívását kérték. Erre várnak most.

Pozitív pilisi példa

– Az 1998-ban alakult Pilis Invest Szövetkezet szerencsésen túlélte a viharokat – jelentette ki Bajics Éva elnök asszony. A Magdolna-völgyi lakópark építésére létrejött szövetkezet azóta több sikeres projektet tudhat magáénak, és a tagok is elégedettek a működésével. Arra a kérdésre, hogy a forrásgyűjtésnek miért pont ezt a formáját választották, az elnök elmondta, hogy az akkor külterületi földterület megvásárlásához és az ingatlan felépítéséhez a bankok nem nyújtottak kölcsönt, így kézenfekvőnek tűnt ez a megoldás. A mérsékelt üzletpolitikát követő Pilis Invest tevékenységében az elmúlt év eseményei sem okoztak fennakadást, igaz, több befektetői kérdést kaptak, és intenzívebb tájékoztatásra volt szükség. A bizalom azonban nem ingott meg a szövetkezet iránt, talán éppen a folyamatos telefonos és hírlevélben megfogalmazott, korrekt ügyfél-tájékoztatás miatt. A szövetkezetnek ma 5100 tagja van, az átlagos befektetési érték tagonként kétmillió forint.

– Szerencsére a befektetőink nem rohamozták meg a fiókokat, hogy tömegesen vegyék ki a pénzüket. Bármely ingatlanszövetkezetet nehéz helyzetbe hozhat, ha idő előtt kényszerül ingatlanberuházásait piacra dobni. Márpedig, ha mindenkinek azonnal kell a pénze, nem lehet mást tenni – magyarázza Bajics Éva.

A Pilis Invest soha nem ajánlott kiugró hozamot, jóllehet ez a befektetői kör különösen érzékeny a befektetése után elérhető jövedelemre. Amúgy a szövetkezet másfél éves folyamat eredményeképpen létrehozott egy befektetési alapot is a szövetkezet mellett. Az új forma már a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzése alá tartozik, és mint ilyen, az intézményi befektetők számára is nyitva áll. A most zárt körben jegyzett nyílt végű befektetési alap 2004. januárra válik nyilvánossá. Az alapba befizetők pénzét pedig a törvények is védik. Ettől függetlenül a szövetkezet is működik tovább, és az elnök biztos benne, hogy továbbra is lesznek olyan magánszemélyek, akik ezt a formát választják.