A hazai közel 2000 kastély- és kúriaépület közül több mint 700 védett, mintegy 280 pedig tartósan állami tulajdonú. Többségük az önkormányzatok kezelésében van, néhány száz a Kincstári Vagyoni Igazgatóságához (KVI), illetve a Műemlékek Állami Gondnokságához (MÁG) tartozik, s csak csekély hányaduk került magántulajdonba vagy hosszú távú használatba az elmúlt évtized alatt.

Kötöttségek és tőkehiány

Nem a magánbefektetői érdeklődés hiányzik, a változatlan tulajdoni struktúra oka sokkal inkább a szigorú műemléki kötöttségekben – például a gazdaságos hasznosítással összeegyeztethetetlen közhasznú funkció elvárásában – és a szabad tőke hiányában keresendő.
Különösen ez utóbbi jelent akadályt a hosszú távú hasznosítás iránt érdeklődők esetében – állítja Dippong Magdolna, a Kastélyainkért Egyesület tagjainak sorába tartozó Hungavent Kft. vezetője –, mivel még a kisebb kastélyok, kúriák helyreállítása is több tíz, de akár több száz millió forintot emészthet fel. A finanszírozáshoz – az állami támogatásokon, pályázati lehetőségeken túlmenően – szükség lenne kedvező banki hitelekre, ám a többnyire leromlott állagú műemlék ingatlanok esetében a pénzintézetek nem vállalják a rizikót. Különösen igaz ez az állam tulajdonából ki nem adható épületekre, ugyanis a vagyonkezelői jogot nem lehet szabadon értékesíteni, az ingatlanra nem lehet jelzálogot bejegyezni. (Kivétel ez alól a Károlyi család tulajdonában lévő fehérvárcsurgói kastély, amelynek helyreállítására és egy európai kulturális központ kialakítására a leszármazottak a KVI garanciája mellett vehettek fel kölcsönt.)

A kezelői jog – amely az állami tulajdonból elidegeníthetetlen kastélyok, kúriák esetében maximum 99 év lehet – a bérlői és a tulajdonosi jog között mozog. Azt, hogy melyikhez közelít jobban, az egyes műemlék ingatlanokra nézve a kincstári szervezet és a vagyonkezelő közötti szerződésben határozzák meg. Ezek a szerződések szigorúan rögzítik a helyreállítás szempontjait, bár némi mozgásteret az épületet hasznosítónak is engednek. A KVI jogászai most dolgoznak azon, hogyan lehetne a törvény „lazításával” és megfelelő garanciák beépítésével bevonni a bankokat a vegyes, üzleti és közhasznú funkciót ötvöző műemlék épületek helyreállításához elengedhetetlen kölcsönök folyósításába.

Újrapályáztatva

A KVI egyébként idén is folytatja négy éve elindított kastélyhasznosítási programját, amelynek keretében a kezelésében lévő műemlék ingatlanok közül – a korábbi évekhez hasonlóan – néhányat eladásra, többet pedig vagyonkezelésre kínál fel. Az idei kiírásban szereplő ingatlanok közül többet az elmúlt években már megpályáztattak, sikertelenül.

Számosan érdeklődtek felőle, ám pályázat nem érkezett be az 1830 táján épült tolna megyei gyönki Magyary-Kossa-kúriára, így idén is meghirdetik – igaz, zárt körben – a tulajdonjogát. A klasszicista stílusú egyszintes, alápincézett, több mint 800 négyzetméter hasznos alapterületű épülethez – amely szakemberek szerint nem tartozik a hazai kastélyépítészet legkiemelkedőbbjei közé – ma már alig több mint egyhektárnyi park tartozik. Az 1947-ben állami tulajdonba került ingatlant az azt kezelő helyi termelőszövetkezet évtizedekig használta, ám a karbantartást elmulasztotta, így az épület állaga a nyolcvanas évekre leromlott. Az ekkor elindult rekonstrukció során a források szűkössége miatt csak az állagromlást megállító legfontosabb munkákat végezték el. Az ingatlan jelenlegi ára így mindössze 15 millió forint, helyreállítási költségét viszont több tízmillió forintra becsülik.

Immár negyedszerre szeretné kezelésbe adni a KVI a Komárom-Esztergom megyei Bajna településen lévő, 12 hektáros parkban elterülő, 3600 négyzetméteres fő- és 2200 négyzetméteres melléképületből áll Sándor–Metternich-kastélyt. Az 1741-ben, barokk stílusban épült ingatlanegyüttes jelenlegi klasszicista formáját a Hild József tervei alapján, 1834-ben lezajlott átépítéssel nyerte el, a XIX. században és a XX. század elején többször felújították. Az 1990-es évek közepén a MÁG az Országos Műemlékvédelmi Főfelügyelőséggel és a KVI-vel karöltve kezdte meg az állagmegóvást; az állami források szűkössége azonban gátat szab a teljes felújítás – becslések szerint 1,5–2 milliárd forintot felemésztő – megkezdésének, így a helyreállítást külső befektetői tőkével szeretnék felgyorsítani. A műemlék idegenforgalmi célok mellett alkalmas lehet oktatási és konferenciaközpontnak is, de a KVI nem zárkózik el a pályázatra jelentkező, jelentős tőkét hozó befektetők egyéb javaslatai elől sem.

Idén szintén negyedszerre írják ki vagyonkezelői hasznosításra az 1710-es évek elején épült nágocsi Zichy-kastélyt. A barokk stílusú épületet fennállása során többször átépítették. Az ötvenes évektől az épületegyüttes gépállomásként működött, a hatvanas években gyermekotthonná alakították át, s bár viszonylag jó állapotban van, teljes felújítása a becslések szerint így is több mint 200 millió forintba kerülhet.
A közelmúltban hirdették meg ugyancsak vagyonkezelésre a jó állapotban lévő, termálvíz mellett fekvő körmendi Batthyány-Strattmann-kastélyt. Rövidesen ugyanez történik a jelenleg vadhúsüzemnek helyet adó soponyai Zichy-kastéllyal is, amelyet két éve vett át a kincstár az ingyenes használati jogról lemondott Fejér Megyei Önkormányzattól.

Nem ez az egyetlen önkormányzat, amely a pénzhiány miatt nem tud mit kezdeni értékes kastélyingatlanával. Több éve szerepel a hirdetésekben például a nagyberki Vigyázó-kastély (irányára 150 millió forint), a Kaposvár közelében fekvő, Mayláth- (112 millió), a belső Somogyban található Hoyos- (350 millió) és a hevesi Erdőtelken található Buttler-kastély (150 millió). A több mint négy éve árult, a helyreállításához egymilliárd forintot igénylő váli Ürményi-kastélyra idén áprilisban végre talált vevőt a helyhatóság.

Nemzeti program

A nagyobb értékű és jelentős tőkeinvesztíciót igénylő kastélyépületek egyenkénti, sikertelen pályáztatása után 2000-ben elindult a Nemzeti Kastélyprogram, amelynek végrehajtásával a MÁG-ot bízták meg.
Első lépcsőben kialakítottak egy 12 kastélyingatlant tartalmazó úgynevezett mintacsomagot, amelyet – tágabb befektetői kört megcélozva – várhatóan idén ősszel nemzetközi porondon hirdetnek meg. Csány Éva, a MÁG igazgatója elmondta: a cél az, hogy a projektben szereplő ingatlanok értékéhez méltó hasznosításba bevonják a hazai és nemzetközi magán- és intézményi tőkét, és így racionalizálható legyen az állam szerepvállalása, a nemzeti kultúra részét képező ingatlanok pedig a piaci hasznosítás során is megőrizzék értéküket.

Idén több mint 500 millió forint vissza nem térítendő állami forrással megkezdődik három kastély és két vár turisztikai célú felújítása is. A 246 millió forintos állami támogatással megvalósuló, összesen mintegy 900 millió forintos kastélyberuházások eredményeként a bókaházi Botka-kastély négy lakosztállyal és három szobával, rendezett parkkal fogadja majd a vendégeket, a dunapataj-szelidi Bence-kastélyból pedig 55 szobás, négycsillagos szállodát alakítanak ki. A csertői Festetics-kastély átalakításával és felújításával négy lakosztályos, tizenhárom szobás lesz a létesítmény.

Váraink közül idén a meglehetősen rossz állagú szigetvári és boldogkőváraljai műemlékegyütteseknél kerül sor átfogó rekonstrukcióra, együttesen 262 millió forintos állami forrás felhasználásával. A 437 millió forint összértékű felújítás során Szigetváron elsőként az Andrássy-kastélyt és a dzsámit teszik rendbe, miközben az üzemeltető cég folytatja a vár északkeleti bástyájának és a várfalnak önerőből megkezdett rendbetételét. A felújítási program szerint a kastély alatti pincékben vendéglőt alakítanak ki, és helyet kap majd itt egy bormúzeum is.