Az autóipar négy fejlődési iránya: a komputerizáltság plusz multimédia, a biztonság, a dizájn, valamint a környezetvédelem a Frankfurti Autószalonon is látványosan nyomon követhető volt. A prémiumtípusok akár mind a négy területen jeleskedhetnek, de természetesen az autós világban akadnak egy-egy területen kiemelkedő példák is.

Komputerizáltság és multimédia

A mai korszerű személyautókban az információs rendszerek és a szórakoztató berendezések szorosan kapcsolódnak egymáshoz, így komputerizáltság és a multimédia itt tulajdonképpen egyazon terület. Az Audi MMI (Multi Media Interface) vagy a BMW iDrive rendszere például mind egy helyről – egy számítógépes egérhez hasonlítható kezelővel – vezérli a gépkocsi kommunikációs, navigációs és szórakoztatórendszereit, valamint a komfortfunkciókat, feleslegessé téve a gombok garmadáját a műszerfalon. Az információk mindig egy központi kijelzőn jelennek meg. A cél ilyen rendszerek esetében mindig az ergonomikus elrendezés, az egyszerű kezelhetőség; a bonyolult rendszerek nem sokáig tudják tartani magukat; nem véletlen, hogy a BMW is leegyszerűsíteni kényszerült iDrive-ját.

Egyébként, ha pusztán a komputerizáltságot vesszük önmagában, akkor azt látjuk, hogy ma már a kiskategóriás autókban sem ritka a tíz vagy annál is több számítógépből álló multiplexrendszer (például Citroën C2), amely biztosítja a rendkívül gyors adatáramlást, s nem kell hozzá több kilométernyi kábel sem.

Erős trend az elektronizálás. A fedélzeti rendszerek, sőt adott esetben a kormányzás, a fékezés, a meghajtás, a szintszabályzás, a sebességváltás is lehet elektronikus vezérlésű, s akkor még nem beszéltünk a különböző stabilizáló és biztonsági elektronikákról.

Mindamellett az IT-technológiák is megtalálták helyüket az autóban: megjelentek az első Bluetooth vezeték nélküli szabványra alapuló autós kihangosítórendszerek, s a nagy gyártók luxusmodelljeihez GPRS-alapú (General Packet Radio Service) internetelérést is lehet már rendelni. Akit nem elégít ki a gyári multimédiás választék, neves tuningcégektől – mint például a Brabus – rendelhet multimédiás csomagot DVD-lejátszóval, játékkonzollal és LCD-monitorokkal. Kívánságra a fax, a telefon, valamint a teljes számítógépes rendszer is megoldható.

A biztonság presztízsérték

A gyárak gőzerővel fejlesztik a passzív és aktív biztonsági rendszereket, egyre intelligensebbé teszik a biztonsági elektronikákat is. A biztonság ugyanis ma már igen komoly presztízsérték egy autómárka esetében.

A vásárlók elvárják, hogy a kisebb kategóriájú autók is biztonságosak legyenek, ezért az alsóközép-, sőt a kiskategóriában sem ismeretlen például a függönylégzsák.

A mérvadónak számító Euro NCAP törésteszten a személyautók rendszeresen számot is adnak biztonsági tartalékaikról, s amióta az első ötcsillagos teszteredmény megszületett, a vizsgált autók egyre magasabb pontszámot érnek el. Egyre több az ötcsillagos autó – a Renault-nak öt típusa is megkapta –, a gyártók alumínium, fémötvözetek és különböző szilárdságú acél alkalmazásával (például új Volvo S40) próbálják a minél nagyobb biztonságot elérni.

Ma már a nagy teljesítményű, sportos autók is megzabolázhatók, még a tapasztalatlan sofőrök is kézben tarthatják a több száz lóerős autókat, köszönhetően a szigorú elektronikának, a jó féknek, a stabil futóműnek. Az összkerékhajtás is részben a biztonságot szolgálja; ezek elterjedésére jó példa, hogy a Mercedes az összes limuzinjához kínálja a 4Matic összkerékhajtást, nemcsak az E-osztályhoz, mint kezdetben. Az autókba építhető biztonsági elektronikákat már rövidítésekkel is nehéz felsorolni; a legújabbak között van például a követésitávolság-szabályzó elektronika is.

Dizájn: az egyéniség vonzereje

A gyártók tudják, ha a szalonon jó benyomást keltenek új autóikkal, sikeresek lehetnek bárhol a világon. Éppen ezért a kiállított személyautók – még ha ismerős modellekről volt is szó – kivétel nélkül gazdag felszereltségűek voltak, a lehető legnagyobb átmérőjű, vonzó könnyűfém felniken. Amíg húsz évvel ezelőtt a 15 col még nagy méretnek számított, ma már a miniautókra passzol a 15–16 colos, a nagykategóriásokra a 19–20 colos, a terepjárókra pedig az ennél is gigantikusabb, 20–24(!) colos könnyűfém kerék. Legyen egy tanulmányautónak bármilyen merész formája, biztos, hogy hatalmas kerekekre állítják, hiszen leginkább ezek vonzzák a tekintetet.

A dizájnerek előszeretettel játszanak a fényszórókkal is, s terjedőben vannak a diódás (LED-es) megoldások. Dizájn tekintetében a gyártók más-más utakat követnek, bár az megfigyelhető, hogy a tradicionális formával sokan szakítanak új vásárlótábor megszerzéséért, és sportos, nemritkán agresszív formát adnak új modelljeiknek.

A megszokott formát egyre nehezebb eladni, újítani kell, a vásárlók is inkább olyan típust szeretnének maguknak, amelynek van egyénisége, és semelyik más modellre nem hasonlít.

Kulcskérdés a környezetbarátság

Presztízsveszteséget okozhat a gyártónak a környezetre ártalmas anyagok és motorok beépítése, tehát már kulcsfontosságú tényező, hogy a személyautók is megfeleljenek a környezetvédelmi elvárásoknak. Mindegyik gyártó arra törekszik, hogy mind a benzines, mind a dízel erőforrásait megfeleltesse az Euro IV-es követelményeknek (ezt a dízel erőforrásoknál csak később várják majd el).

Manapság a dízelek hasonló menetteljesítményre képesek, s ugyanolyan csendesek tudnak lenni, mint benzines társaik, a részecskeszűrős és más technológiának köszönhetően pedig tiszta üzeműek is. Részecskeszűrőt először a PSA Peugeot Citroën épített dízeljeibe, s nemrég a Volkswagen, a Ford, a Mazda és még néhányan követték őt.

Érdemes megemlíteni még a részben nulla emissziójú (PZEV) benzinmotorokat, a hibridhajtású járműveket, mint a Toyota Prius vagy a Honda Civic Hibrid, valamint a hidrogénnel üzemelő, vizet kipufogó járműveket; például a BMW éppen egy 12-hengeres hidrogénnel működő motort fejleszt.