Annak, aki egy beruházás elindításához az EU társfinanszírozásával meghirdetett vissza nem térítendő támogatás elnyerésére a pályázik – legyen vállalkozás, önkormányzat vagy civil szervezet –, legalább annyi saját forrásra van szüksége, mintha egyáltalán nem folyamodna a közösségi segítséghez.

A kötelező saját erő

A Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programjának kiírásaira pályázni számos pluszköltséggel jár; számolni kell például az esetleges pályázati díjjal vagy a pályázatíró cég honoráriumával, amit nem lehet beszámítani a projekt összköltségébe, tehát ezekre támogatás sem igényelhető. Igaz, a pályázati szakértő cégek díjazására a kiírások többségében – nyertes pályázat esetén – jár egy kisösszegű, úgynevezett „de minimis” támogatás, amely azonban nem haladja meg az 50–100 ezer forintot.

A pályázónak a projekt benyújtásakor össze kell állítania a megvalósítás, illetve működtetés időszakában megfelelő anyagi hátteret biztosító forrásmixet, ami a várható támogatáson kívül a kötelező önerőt, valamint a fennmaradó saját forrás összegét tartalmazza.

Az önerő – vagy saját erő – mértéke a pályázói kör gazdasági életképességétől függ, így a vállalkozóknak szóló kiírások esetében a legmagasabb, általában 25 százalék; az önkormányzatoknak 3–13, a civil szervezeteknek 0 százalék önerővel kell rendelkezniük.

Főszabályként a vállalkozók önereje a készpénzen vagy számlapénzen kívül lehet bankbetét, névre szóló értékpapír, erre a célra végrehajtott tőkeemelés vagy tagi kölcsön; de nem mindig tartalmazhat egyéb állami támogatást. A saját erőbe beszámítható a beruházás időszakában igazoltan képződő cash-flow-val alátámasztott forrás – így az amortizáció vagy a várható nyereség –, illetve változó mértékben hitel is. Az önerőbe nem minden esetben – mint például az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program – tartozhat azonban olyan hitel, amely állami kamattámogatást élvez.

Az igényelhető pénzügyi segítség összege jelenti a forráskeverék következő elemét. Az elnyert vissza nem térítendő támogatásra és – 20 százalékban meghatározott – járulékára a pályázónak fedezetet kell nyújtania arra az esetre, ha nem teljesíti a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeit. A biztosíték lehet bankgarancia, biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény vagy ingatlan, illetve – bizonyos értékhatárok, általában 10 millió forint alatti támogatási összeg esetében – ingó vagyontárgyra bejegyzett zálogjog is. A biztosítéknyújtási kötelezettség nemcsak az elnyert összeg felhasználásának időszakára, hanem a minimálisan elvárt ötéves üzemeltetés periódusára is terheli a pályázót.

A pályázónak ugyancsak elő kell teremtenie a projekt összköltségéből az önerő és a támogatástartalom levonásával fennmaradó részt, ami erősen behatárolja a forráshiányos magyar vállalkozók és önkormányzatok pályázási lehetőségeit.

Banki válaszok

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy az EU-s pályázatokon indulni vágyók mint potenciális piac felkeltették a bankok érdeklődését. Az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB), az ERSTE Bank–Postabank és a CIB Bank is kialakított egy ennek a körnek szánt speciális szolgáltatás- és termékcsomagot. Meglepő eltéréseket tapasztalhatunk viszont, ha megnézzük, hogy az európai uniós csatlakozásra épített marketingfogással az egyes bankok valójában mit is kínálnak.

Mind az öt bank már a pályázatfigyelés, tanácsadás és pályázatírás szakaszában is nyújt szakmai segítséget: a K&H csoport és az OTP Bank csoport saját pályázatíró leányvállalatán keresztül, a CIB és a MKB neves pályázati szakértő cégekkel összefogva, míg az ERSTE Bank szakértői hálózatra épült irodát hozott létre. A házon belüli szakértő cégekkel végeztetett pályázatírás előnyt jelent. Az OTP Bank ügyfele például visszakaphatja az EU-pályázathoz igényelt hitel elbírálásáért fizetett díj felét, s további engedményekez is kaphat: nyertes pályázat esetén a pályázatírásra felvett hitel esetleges előtörlesztésénél a bank nem számít fel szerződésmódosítási díjat.

Az uniós hiteltermékek kínálata bankonként alig változik; mindegyiküknél megtalálható a rövid lejáratú projekt előkészítési hitel, az önerőt és a saját forrást kiegészítő vagy kiváltó hitelek, és lehetőség van a támogatás előfinanszírozására is. A Piac és Profit által megkérdezett bankok ugyan a teljes pályázói körnek – jogi formától függetlenül – kínálják a hiteleiket, de a finanszírozható minimális projektméretekben különbségek mutatkoznak. A CIB Bank 6 millió forintos alsó plafont határozott meg; az MKB tájékoztatójában 50 millió forintos korlát szerepel; az OTP pedig nem a projektre, hanem a nyújtható hitelre szabott limitet, ez egymillió forint; a CIB Bank pedig egyedileg határozza meg a pályázatokhoz kapcsolódó hitelkonstrukciók kondícióit. Az OTP sajtóosztályán úgy értesültünk, hogy a termékekről a bank hirdetménye nyújt útmutatást, de az ügyfélminősítéstől, illetve a projekt és a hitel nagyságától függően van mód egyedi kondíciók megállapítására.

A kifejezetten EU-s szolgáltatások finanszírozásához a bankok kevésbé „csillagosított” hiteleket kínálnak, ezek feltételei jobbára megegyeznek a szokásos rövid lejáratú hitelkonstrukciókkal. Az OTP Bank a kisvállalkozói gyorshitelt, a jelzálog-, a forgóeszköz-, valamint a lombardhitelt ajánlja, de ugyanezek a termékek – legfeljebb nem ennyire diverzifikáltan – a többi bank kínálatában is fellelhetők.

Áthidaló megoldások

Egy igazán „csillagosnak” mondható termék a támogatásokat megelőlegező rövid és hosszú lejáratú hitel. A támogatás összegét a pályázó ütemezve hívhatja le az általa meghatározott határnapok – úgynevezett mérföldkövek – elérésekor bemutatott számlákkal.

A kifizetések esetleges késésének vagy egyéb, a cég likviditását rontó eseményeknek a kezelésére jellemzően rövid lejáratú, áthidaló hiteleket kínálnak a bankok. A lehívható támogatásrész összegével megegyező áthidaló hitelt a CIB Bank a számlák benyújtását követően, 60 napos lejáratra nyújtja, a minimális hitelplafon hárommillió forint. Az OTP Bank erre a célra legfeljebb egyéves futamidejű, 20,75 százalékos irányadó kamatlábú forgóeszközhitelt nyújt. Ezenkívül van lehetőség a támogatás faktorálására is, a forgóeszközhitellel azonos kamatozás és egyszeri, másfél százalékos díj fejében. A bank úgy tájékoztatta lapunkat, hogy amennyiben a támogatás engedményezhető, akkor a támogatási részlet külön biztosíték nyújtása nélkül is faktorálható. Az Erste Bank a teljes támogatást akár előre megfinanszírozza; maximum kétéves lejáratú, legfeljebb egyéves türelmi idejű hitelt nyújt, amely igazodik a pályázatban vállalt beruházás befejezésének időpontjához. A bank tájékoztatása szerint – az ügyfél minősítésétől függően – a hitelt egy összegben vagy mérföldkövenként folyósítják.

Pénzt, de honnan?

A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai által megkövetelt önerő, valamint a támogatáson felüli saját forrás finanszírozása a leggyakoribb gond a pályázók, főként vállalkozók számára. Az önkormányzatok pénzügyi segítésében a kormányzat már február végén lépett, a bankok ezért főként a vállalkozókra koncentrálnak az önrészt és a fennmaradó saját forrást kiváltó vagy kiegészítő közép- és hosszú lejáratú hiteleikkel.

Többségük azonban hagyományos vállalati termékeit ültette át az EU-pályázói körnek meghirdetett, saját forrást finanszírozó kínálatba, igazán újnak csak az Erste Bank EU Beruházási Hitele nevezhető. A hétéves lejáratú hitelt forintban vagy devizában lehet igényelni a projektköltség önerőn és a vissza nem térítendő támogatáson felüli összegére. A hitel saját erejét a beruházás nettó – áfa-visszaigénylésre nem jogosult pályázó esetén bruttó – összköltségének 25 százalékában határozta meg a bank. A hitelt a támogatási szerződés megkötése után, a benyújtott számlák alapján, a saját forrás felhasználását követően lehet lehívni.

A pályázó vállalkozókat segítheti, hogy – ha már speciális uniós hitelek nem, de a szokásos beruházási és projektfinanszírozási konstrukciók mellett – minden hitelintézetnél igényelhető a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kamattámogatásával a kis- és középvállalkozói (kkv) körnek nyújtott Európa Technológiai Fejlesztési Hitel. A 4–15 éves futamidejű, 10–500 millió forint közötti hitelösszegre 3 hónapos Euribor plusz maximum 4 százalékpontos – kezelési költséget is tartalmazó – kamatot, azaz jelenleg mintegy 6 százalékot számíthatnak fel a bankok. A hitel különböző beruházásokhoz többször is igényelhető, de az összes felvett hitel együttesen nem haladhatja meg az 500 millió forintot.

Az OTP és az MKB kínálatában ezenkívül szerepel az állami kamat- és garanciadíj támogatást élvező, legfeljebb ötéves lejáratú forintalapú midihitel is. A fejlesztési célú kölcsön felső korlátja 10 millió forint, kamata az első folyósítástól számított három évig 3 havi Bubor – azaz jelenleg 11,7 százalék körül mozog –, ezután pedig 4 százalékponttal nő.

Állami segítség

Mindezek alapján jól jött a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain induló vállalkozóknak az MFB április 30-án meghirdetett Európa Terv Projektkiegészítő Hitelprogramja. A kedvezményes kamatozású hitel kizárólag fejlesztési céllal, a kötelező önerő felének kiváltására, valamint a támogatáson felüli forrásigény finanszírozására használható fel. A hitel a projekt utáni vissza nem igényelhető áfát is finanszírozza, de más kölcsön kiváltására, üzletrész, forgóeszköz vagy részvény vásárlására nem fordítható.

A várhatóan nemsokára több bank kínálatában is szereplő konstrukció kamata éves szinten nem haladja meg a 3 havi Euribor plusz 4,5 százalékpontot. Az 5–250 millió forint közötti hitelösszeg futamideje – a projekt megtérülésétől függően – legfeljebb 15 évre igényelhető. Az MFB hitelét szigorúbb feltételek mellett, legfeljebb 3 havi Bubor plusz 3 százalékpont éves kamattal önkormányzatok is igényelhetik.