A vállalkozói és magánberuházói kedv növekedése már tél végétől érezhetően felerősítette a telekpiaci forgalmat, s az eddig is magasan tartott négyszögölárak néhány százaléknyit tovább emelkedtek.

Irreális drágulás

Az árak felfelé kúszása már több mint két éve folyamatos. Budapest zöldövezeti részein és a keresettebb környékbeli településeken, de több nagyvárosban is különösen lendületes a drágulás. A fővárosi telekár-növekedés már 2000-ben is átlagosan 40 százalékra volt tehető az egy évvel korábbihoz képest, sőt némely frekventált kerületben elérte 80 százalékot is.
A gyakran túlzott mértékű drágulás tavaly is folytatódott, bár üteme valamelyest mérséklődött: 2001. június–júliusban átlagosan 10–15, a kiemelt családi házas övezetekben 20–25 százalékkal kértek többet egy négyszögölért, mint 2000 decemberében, év végéig az átlag elérte a 20, illetve a 30 százalékos növekedési mértéket.
Ez évre egyes elemzők átlagosan évi 14–16, mások 15–20 százalékos áremelkedést jeleznek, ami az építési kedv mellett a másik mozgatója az év elejétől tartó vásárlási láznak. A vevők többsége ugyanis úgy gondolja, hogy az építkezési szezon beindulása előtt még viszonylag kedvező, esetleg tavalyi áron megszerezhető a kiszemelt parcella, így gyorsaságával akár több százezer forintot is megspórolhat.

Drága Buda

A fővárosban továbbra is a budai oldal a meghatározó, ám az itteni beépítetlen területek fogyásával a kínálat kijjebb tolódik. A belső kerületek kiemelt – például II. kerület rózsadombi, a XII. kerület szabadsághegyi – részei tartják 200 ezer forintot meghaladó négyszögölértéküket, némely különleges adottságú építési terület ára pedig eléri a négyszögölenkénti 300 ezer forintot. Budapest e részein továbbra is elsősorban a beruházó társaságok vásárolnak, akár régi házas területet is.

A budai oldalhoz ragaszkodó, ám vékonyabb pénztárcájú magánszemélyek a II. kerület külső részeit veszik célba, ahol a négyszögölárak jóval alacsonyabbak, 120–170 ezer forint között szóródnak. A XI. kerületben széles skálán, 140–260 ezer forint/négyszögöl között mozog a jelenlegi telekár. A III. kerületben számos építési parcellát kínálnak 86 ezer forintos átlag négyszögöláron, az egyre kedveltebb, rohamosan fejlődő XXII. kerületben pedig átlag 44 ezer forintos árral kell számolni négyszögölenként.
A jelenlegi konkrét kínálatban találnak az érdeklődők például a II. kerületi Budakeszi úton 300 négyszögöles telket 80 millióért, Budaligeten ősfás, panorámás, beépíthető 400 és 200 négyszögöles parcellákat 65 millióért, illetve 40 millióért, Pesthidegkúton 180 négyszögöleset 16,5 millióért, valamint a III. kerületi Ürömhegyen és Csillaghegyen házépítésre felkínált területeket 50 millió, illetve 22 millió forintért. Ennél magasabb árat kérnek az eladók a XI. kerületben piacra dobott telkekért: kínálnak a Beregszász úton 300 négyszögöles, társasházi beruházásra alkalmas telket 105 millióért, egy Radvány utcait 55 millióért; van 72 milliós őrmezői parcella is. A XII. kerületi Mátyás király közben egy 600 négyszögöles üres, házépítésre engedélyezett terület 95 millió forintba kerül.

Bőséges kínálat Pesten

Nem véletlen tehát, hogy a magánvásárlók érdeklődése egyre inkább a külső pesti kerületekre tevődik át, ahol a parcellák jóval olcsóbbak, és a választék is bőségesebb. Egyedül Zugló jelent kivételt, ahol csak ritkán találni eladásra szánt telket, és a jó fekvésűeknek igencsak megkérik az árát: átlagosan 145 ezer forintba kerülnek négyszögölenként.
A többi pesti, külső zöldövezeti – IV., XV., XVI., XVII. és XVIII. – kerületekben az árak nagy szóródást mutatnak, de még viszonylag olcsón, 42–85 ezer forint közötti áron hozzá lehet jutni az üres területek négyszögöléhez.
A jelenlegi konkrét kínálatban található például rákoskerti 200 négyszögöles terület 13 millióért, pestimrei hasonló méretű 12,5 millióért és pestlőrinci 14 millióért, míg a Ferihegyhez közeli, zöldövezeti városrészen már 10 millió forintért megszerezhető egy-egy kisebb, házépítésre alkalmas telek.

Táguló gyűrű

Az utóbbi időben a főváros környéki kisközségek, kisvárosok többségében is jócskán megugrottak a telekárak. Ma már Budaörs, Budakeszi, Budajenő, Nagykovácsi és Solymár sem bővelkedik üres építési területben, az árak pedig már a fővárosiakhoz közelítenek: az átlag négyszögölárak elérik a 40–55 ezer forintot; a hegyoldali, különleges panorámájú telkeké pedig a 120-130 ezret; gyakran még a nadrágszíjparcellák ára is 19–35 ezer forint négyszögölenként.

Ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt években az úgynevezett kivándorlási gyűrű kitágult, és a keresett falvak, városok listájára Telki, Veresegyház, Szentendre, Göd mellé felkerültek az agglomeráció újabb települései is, mint Vecsés, Dunaharaszti, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, valamint a pilisi tájék és a Dunakanyar.
Ez utóbbiak népszerűségét növelte, hogy ingatlanfejlesztők nagy területek fejlesztésébe fogtak, s közművesített, lakókerti-lakóparki házépítésre alkalmas parcellákat dobtak piacra, viszonylag széles rétegek számára elérhető áron. Ilyen például a piliscsabai Magdolna-völgy – ahol a több mint 300 darab, egyenként 277–333 négyszögöles építési telek egy része már vevőre talált 23 ezer 400–27 ezer 300 forint/négyszögöláron –, vagy a Dunabogdány külső részén, a Bogonháti majorban 20 hektáron kialakított lakópark, ahol szintén egyedi családi házak építésére alkalmas, 800–1600 négyszögöles parcellákat kínálnak 18 ezer forintos négyszögöláron. Hasonló parcellázásba fogtak például Tinnye, Göd, Gödöllő és Etyek területén is, ahol a közművesített telkek ára 16–45 ezer forint között mozog.

Nagyvárosok, üdülőterületek

Az ország nagyvárosaiban – különösen a nyugati határszélen – egy-két éve szintén emelkedtek a telekárak. Sopron vezeti a listát 21–150 ezer forintos négyszögöláraival, őt követi Győr és Szombathely, ahol 15–50 ezer, illetve 16–52 ezer forint közötti négyszögöláron tartják magukat a közművesített építési területek. Debrecenben 18–65 ezer, Szegeden 17–58 ezer forint között kell fizetni egy-egy parcella négyszögöléért.
Az üdülőterületek közül továbbra is a Balaton viszi el a pálmát a keresettség és az árak tekintetében, de a fejlesztés előtt álló kisebb tavak melletti települések is népszerűek. A Balaton környezetében a 250–300 négyszögöles építési telkek ára 10–22 millió forint, a Velencei-tó mellettieké 5–10 millió forint, míg a Tisza-tó környéki településeken már 7800–16 ezer forint közötti négyszögöláron is telektulajdonossá válhatunk.

Amit a telekvásárlóknak érdemes tudniuk

2002. január elsején lépett életbe az a rendelkezés, amely szerint az építési telkekre megkötött adásvételi szerződéseknél lakóteleknek minősül az az ingatlan is, ahol az építésügyi hatóság által kiadott érvényes engedély alapján már megkezdték az építkezést. Ilyen ingatlan után 2001 végéig az általános 10 százalékos kulccsal kellett az illetéket megfizetni. Ez évtől viszont aki épülő lakóházas telket vásárol, amennyiben az épület készültségi foka nem éri el a szerkezetkész állapotot, és vállalja annak az említett, négy éven belüli befejezését, mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól (ugyanúgy, mint korábban azok az üres építési telket vásárlók, akik vállalták, hogy a telekingatlanon négy éven belül lakóházat építenek). Az erre vonatkozó kérelmet legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig – a kézhezvételtől számított 15 napon belül – kell benyújtani az érintett illetékhivatalhoz. Ha a telken lévő lakóépület készültségi mértéke meghaladja a szerkezetkész állapotot, megszerzése esetén a lakástulajdonhoz kapcsolódó illetékkulcsok és más kedvezmények alkalmazhatók.