Önmagához képest jelentősen javult az elmúlt egy-két évben az üzleti szektor informatikai fejlettsége Magyarországon. Ma már nem kérdés, hogy van-e a cégeknek számítógépük, hiszen a legalább öt alkalmazottal rendelkező vállalatok több mint 90 százalékáról ez elmondható. Igaz, ezen belül minden ötödik csak egyetlen gépet használ, a többség 2-6-ot, és csak minden tizedik 15-nél többet. Az sem kérdés, hogy van-e a cégeknek internetes kapcsolatuk, miután több mint a 80 - más felmérések szerint közel 100 - százalékuknak az is van, ráadásul az elmúlt időszakban a korszerűbb, szélessávú kapcsolatok előretörését lehetett megfigyelni náluk. Analóg modemes csatlakozás már csak a vállalatok negyedénél-ötödénél található.

Versenyhátrány az ERP hiánya

A magyarországi vállalatok összességében sokkal kevésbé maradnak el az informatikai eszközök használatában európai uniós társaiktól, mint a magyar háztartások. Az informatikai és szoftverszolgáltatások aránya viszont hazánkban feleakkora, mint a bővítés előtti Európában. Ráadásul a cégek informatikai kiadásainak a 97,8 százaléka a távközlésre megy el. Ami kétségtelenül fontos a 21. század infrastruktúrájának a kialakításában, de legalább ilyen fontos lenne, hogy például mind több kisebb és közepes vállalat rendelkezzék integrált vállalatirányítási rendszerrel (ERP-vel).

Ezzel szemben a GKI Rt. és a T-Mobile közös felmérése szerint - amit a Sun Microsystems Magyarország Kft.-vel együttműködve negyedévente készítenek el - az 5-19 fős vállalatoknak mindössze a 3-4 százalékánál működik ilyen szoftver, a 20-49 alkalmazottal dolgozóknál 7 és az 50-249 főseknél is csak 20 százalék ez az arány. Igaz, a 250-nél több főt foglalkoztató - hazai viszonylatban már nagyvállalatoknál - eléri az 54 százalékot. Ami azért probléma, mert az ERP hiánya nagyon is megmutatkozik a gyengébb versenyképességben.

Egyáltalán nem biztos azonban - teszik hozzá a szakemberek -, hogy egy kisvállalatnak érdemes egy komplex informatikai rendszert megvásárolni és üzemeltetni. Ezért az ERP léte vagy nem léte önmagában azért nem ad választ a cég informatikai fejlettségére.

Kicsiknek a legokosabbat!

Az azonban már sajnos igen, hogy Magyarországon az informatikai outsourcing is szinte csak a nagyvállalatok kiváltsága. Miközben éppen a kicsiknél lenne sokkal hatékonyabb, ha saját gépek és programok vásárlása helyett külső szakcég szoftveralapú szolgáltatását vennék igénybe: amikor az eszköz és annak üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése a külső cég feladata, és a megrendelő kisvállalatnak csupán a feldolgozott adatok fogadóképességét kell megteremtenie.

Az on-line kapcsolódás értelemszerűen nem ismer már fizikai határokat. A szolgáltatónál a másokkal közösen használt eszközök és az infrastruktúra költségei többfelé oszlanak, az ügyfél csak azért fizet, amit valóban használ. Továbbá ennek a konstrukciónak nagy előnye, hogy a kisvállalkozás nincs kitéve a vírusok általi vagy más előre nem látható hiba miatt a rendszerösszeomlás veszélyének sem.

Ha nem szervezik ki a feladatokat, akkor érdemes tudni: tévedés - bár sokan hangoztatják -, hogy a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) ugyanazokra a termékekre van szükségük, mint a nagyoknak, csak lebutított változatban. Nekik saját üzletviteli feladataikra specializált, könnyen kezelhető, áttekinthető, éppen ezért a legokosabb megoldásokra van szükségük. S persze az sem hátrány, ha ezek olcsóbbak, mint a nagyoknak szánt komplex rendszerek. Hiszen a szakemberek szerint ésszerűen az éves árbevétel egy-két százaléka költhető informatikai fejlesztésre, ami egy maximum tizenöt fős vállalat esetében egy-két éven belül megtérül.

Ezt felismerve egyébként ma már szinte minden nagyobb hazai és nemzetközi informatikai szolgáltató kialakította a saját ajánlatát a kkv-knak. Így kínálati oldalról nincs akadálya az informatikai fejlettség javulásának. A nehézséget már régen nem egy-egy jó ajánlat felfedezése jelenti, hanem a sokféle lehetőség közül a legmegfelelőbb kiválasztása.

Kevés még az igazán jó honlap

Az üzleti szektor informatikai fejlettségének egy másik, fontos jelzője, hogy vajon milyen mértékben rendelkeznek a cégek saját internetes honlapokkal, és mire használják azokat.

A vállalati honlapok elterjedtsége terén a hazai cégek egy szinten állnak az uniós társaságokkal: több mint a felének van. Ezek túlnyomó többsége azonban még mindig csak a kezdeti, statikus fejlődési fokon áll, vagyis csak a vállalat és termékei bemutatására szorítkozik. Interaktivitást, a termékek, szolgáltatások keresésének lehetőségét a honlapok mintegy 20 százaléka biztosítja. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatást - például on-line rendelést - pedig minden tizedik kínál. Pedig amivel mindenki egyetért: a jól felépített vállalati portál növeli a hatékonyságot, kiküszöböli a többszörös munkavégzést, és csalogató a nagyközönség számára.

Lényegében akkor korszerű egy vállalati honlap, ha a cégen belül alapot jelent az egyéni és a közös munkának, ha személyre szabható - tehát amikor a felhasználó kinyitja a gépét, a saját maga által beállított, számára fontos információk és alkalmazások jönnek fel elsőként -, s ha olyan alkalmazások futnak rajta, amelyek az együttműködésre is alkalmasak. A nagyvilággal pedig nemcsak ismerteti a termékeket és szolgáltatásokat, hanem a látogatók meg is éreznek valamit az egész cég kultúrájából, s egyszerűbb-bonyolultabb módon, interaktívan hozzá is férnek a kínálathoz. A jó vállalati portál egyes becslések szerint akár 20 százalékkal növeli a munka hatékonyságát.

Az informatikai fejlettségben élen járó ágazatok: a pénzügyi tevékenységet végzők, az ingatlanügyletekkel foglalkozók és a gazdasági szolgáltatók.

Egyre többen vásárolnak a neten

Bár növekszik azoknak a cégeknek az aránya, amelyek valamilyen formában részt vesznek az elektronikus kereskedelemben - derül ki a már említett felmérésből -, még így is csak minden ötödik rendelt tavaly terméket vagy szolgáltatást az interneten keresztül, és csak minden kilencedik vállalkozás értékesített. Ez év közepén viszont már a harmaduk jelezte, hogy interneten keresztül vásárolt, és ötöde, hogy eladott. Az egyébként, hogy az interneten jóval kevesebben értékesítették termékeiket, mint ahányan e-beszerzést végeztek, összhangban van a nemzetközi adatokkal. Internetes megrendeléseket a feldolgozóiparban, illetve a szállításban, raktározásban, a posta és távközlési szektorban tevékenykedő cégek kaptak az átlagosnál nagyobb mértékben (21, illetve 26 százalék), az építőipari cégek viszont jóval az átlag alatt (5 százalék).

Végül, de nem utolsósorban, az üzleti szektor informatikai fejlettsége szorosan összefügg a számítógépek és az internetes kapcsolat terjedésével a háztartásokban, hiszen nincs értelmük a fogyasztóknak szóló elektronikus szolgáltatásoknak a potenciális vásárlók nélkül.

A korábbi időszak lassú növekedése után az elmúlt években e téren is intenzív javulás tapasztalható, és mára a háztartások mintegy harmada rendelkezik legalább egy személyi számítógéppel, illetve hasonló növekedés figyelhető meg az internethez hozzáférők arányában. Sőt az elmúlt időszakban évente mintegy 50 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik vásároltak már az interneten - így jelenleg ez az arány mintegy 13-15 százalék -, s 24 százalék tervezi, hogy a közeljövőben megteszi. Az internetezők nagy hányada használja viszont a világhálót termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információk beszerzésére, amely közvetett módon szintén vásárlást generál.