A mezőgazdaságban örök kérdés, hogy miként lehet a termelés mennyiségét és hatékonyságát növelni. Előbbi a vásárlók pénztárcájára - olcsó élelmiszer formájában -, utóbbi pedig leginkább az agrárvállalkozók profitjára - megfelelő jövedelemtermelő képesség formájában - van jó hatással. Természetesen pénz nélkül nehéz bármelyiket is növelni. A kereskedelmi bankoknál tapasztalható, a pénzügyi válság miatt kialakult pénzszűke ezért most a gazdákat is nehéz helyzetbe hozza.

Ez az állapot reflektorfénybe helyezi a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kínálatában az Új Magyarország agrárfejlesztési hitelprogramot. Ennek célja, hogy segítse a mezőgazdaság versenyképességét, a piacok megőrzését, az innovációt, a jó minőségű termékek előállítását, az energia- és költségtakarékos módszerek alkalmazását, és a környezetvédelmet elősegítő beruházásoknak kedvezményes forrásokat nyújtson. Mindezek mellett fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz - különösen az Új Magyarország vidékfejlesztési program pályázataihoz kapcsolódóan - kiegészítő forrást is ad mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Az idén meghirdetett konstrukció keretösszege 25 milliárd forint, melyből 16,5 milliárdot már kihelyeztek a gazdákhoz, tudtuk meg az MFB illetékeseitől, akik elmondták, hogy támogatást idáig 380-an kaptak.

Az Új Magyarország agrárfejlesztési hitelprogram külön foglalkozik a fiatal mezőgazdasági termelőkkel. Azokkal, akik negyvenévesnél fiatalabbak, és első alkalommal kezdenek gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként. Nekik megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal, valamint a gazdálkodási tevékenységük fejlesztésére vonatkozó üzleti tervvel is rendelkezniük kell.

- Használható a hitelprogram, tagjaink mégis ritkán vették eddig igénybe, ugyanis nehezen szánták rá magukat, hogy a fejlesztési bankhoz forduljanak hitelért - nyilatkozta a Piac & Profitnak Szász Péter, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) alelnöke. Ennek egyik oka, hogy a fiatalok maximum 50 millió forintot igényelhetnek, ami nem túl nagy összeg. Mindenki más, aki jogosult a támogatásra, akár egymilliárd forintot is megkaphat a banktól. Utóbbiak esetében a legkisebb kérhető összeg 5 millió, míg a fiataloknál 1 millió forint.

Nem volt tehát "izgalmas" a fiatal gazdáknak az MFB-konstrukció. Egészen napjainkig. Mert addig, amíg a kereskedelmi bankok könnyen hiteleztek, egyszerűbb és kézenfekvőbb volt tőlük forrást igényelni. Szász Péter szerint azonban a válság miatt az agrárfejlesztési hitelprogram iránt is megnő a tagság érdeklődése, de kérdés, hogy kapnak-e majd hitelt, hiszen a kockázat a közvetítő bankok terhe marad.

Az MFB honlapján található kiírásban az szerepel, hogy a saját erő mértéke a beruházás nettó - vagy, amennyiben a vállalkozás áfa-visszaigénylésére nem jogosult, bruttó - bekerülési értékének legalább 15 százaléka. A saját erő saját forrásból és vissza nem térítendő állami támogatásból állhat. A banktól annyit tudtunk meg, hogy őstermelőktől még mindig csak 15 százalék önerőt kérnek. Az AGYRA alelnöke viszont elmondta a Piac & Profitnak, hogy az utóbbi két hónapban már csak a legjobb projektek kaptak hitelt, és ezek is csak akkor, ha legalább 30-35 százalékos önerőt tudtak felmutatni. Korábban a 15 százalék is elég volt. Pedig épp a saját erő meglétének a hiánya az, ami miatt a mezőgazdasági vállalkozók nehezen tudnak sikeresen részt venni a számukra kiírt pályázatokon.

A hitel, a bank információi szerint ingatlanok építésére, megvásárlására és fejlesztésére, gépek és berendezések, számítógépes szoftverek vásárlására, nem építési célú földvásárlásra (a beruházás költségének legfeljebb 10 százalékáig), a beruházásokhoz kapcsolódó, aktiválható költségek finanszírozására is alkalmas. Lapunk ennek kapcsán a keresleti oldalon szereplő vállalkozásoktól úgy értesült, hogy gyakorlatilag nincs olyan mezőgazdasági szükséglet, amelyre ne lehetne használni az MFB konstrukcióját. (A bank honlapján található tájékoztatóban azért látható, hogy a hitel mire nem használható fel.)

A hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek minősül. Ezért oda kell figyelni akkor, amikor a hiteligénylés során önerőként olyan beruházás szerepel, amelyet más támogatásokból finanszíroztak meg korábban, mert az Európai Unió szabályozza azt, hogy a különböző támogatások mekkora mértékig vonhatók össze. A bankok logikáját ennek kapcsán a következő példával lehet bemutatni: az önrészként felajánlott ingatlan értéke száz egység, melyből negyven egységet a vállalkozó uniós támogatásból finanszírozott. Ilyen esetben a bank a maradék hatvan egységet értékbecsli, ezen összeg nagysága a saját erő mértéke.