A kormány 2004 szeptemberében határozatot fogadott el Békés megye foglakoztatási problémáinak kezeléséről. A határozat célja, hogy elősegítse a foglalkoztatási feszültségek kedvezőtlen gazdasági, társadalmi hatásának minimális mértékre csökkentését. Dr. Kolber István regionális fejlesztésekért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter a kormányhatározathoz kapcsolódóan a Békés megyében működő, illetve az oda települő vállalkozások támogatására 2004-ben 260 millió forint támogatáshoz juttatta a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácsot. A pénzügyi keretet kizárólag munkahelyteremtő és -megőrző beruházásokra fordíthatták. Az összegből 660 munkahely megtartására és 96 új munkahely létesítésére nyílt lehetőség. Igény azonban ennél is jóval többre volt.
Tavaly a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács felhívására a rendelkezésre álló támogatási keret kétszeresére érkezett be pályázat. A tanács tartaléklistán rögzítette a pályázati feltételeknek megfelelő, de a forráshiány miatt elutasított pályázókat.
Mint ahogyan dr. Kolber István az erre az évre megítélt 235 millió forintos támogatás juttatása kapcsán elmondta, ebből a pénzből további 749 munkahelyet szeretnének megőrizni, és további 75 újat létrehozni. A miniszter fontosnak tartja, hogy a megyére jellemző hagyományos tevékenységek a piaci igényeknek megfelelően fennmaradjanak, de emellett véleménye szerint szorgalmazni kell olyan piacképes tevékenységek meghonosítását is, amelyek stabilizálják a térség foglalkoztatottságát. A megyék közül Békés részesült a legnagyobb összegű, munkahelyteremtésre és -megőrzésre fordítható támogatásban a Területfejlesztési Alapból.
Mint már említettük, még egy nagy értékű támogatáshoz jutott a megye. A Békés Megyei Önkormányzat a békéscsabai repülőtér burkolt kifutópályájára és a kapcsolódó létesítmények kiépítésére az európai uniós forrásokra épülő Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program révén 550,4 millió forint támogatásban részesült, s ezenfelül a területfejlesztési célelőirányzat 349,4 millió forinttal járul hozzá a projekt megvalósításához. Ha elkészül, új, 1300 méter hosszú, 30 méter széles aszfaltburkolatú futópálya, gurulóút, üzemanyag-töltő álláshely létesül. Kiépítik a pályarendszer csapadékvíz-elvezető rendszerét, a kereskedelmi repülőtér üzemi területét biztonsági kerítéssel veszik körül.
A repülőtér fejlesztése a remények szerint az egész megye életét pozitívan befolyásolja. Javítja a megye megközelíthetőségét, növeli a már jelen lévő külföldi érdekeltségű cégek megtartásának esélyét, újabb befektetői csoportokat vonz a térségbe, és fejleszti az idegenforgalmat. Így várhatóan csökken a munkanélküliség, javul az életszínvonal, és mindezek által erősödik a megye lakosságmegtartó ereje.
Magyarországon az 1990-es évek eleje óta működnek határ menti együttműködéseket elősegítő programok, európai uniós csatlakozásunk óta részesülünk az INTERREG Közösségi Kezdeményezésből. Az INTERREG három területre: a határ menti, a nemzetek közötti és az interregionális együttműködés támogatására koncentrál. Az unió meghatározza a maga érdekeit szolgáló, támogatandó területeket, ezekhez forrásokat rendel, majd nemzeti vagy regionális szinten meghatározza a végrehajtás intézményeit.
Magyarország 2004-2006 között a három nagy működési területen nyolc program kidolgozásában és végrehajtásában működik közre, és 2005-ben az erre az időszakra rendelkezésre álló 17,7 milliárd forint összegű keretének 75 százalékát már lekötötte. A 2004 végén és 2005 elején megjelent határ menti együttműködés első pályázati kiírásaira 732 pályázatot nyújtottak be a magyar önkormányzatok, intézmények és nonprofit szervezetek. Az értékelési eljárást követően 2005 végén 168 projekt megvalósítása kezdődött el, több mint 13,3 milliárd forint támogatás igénybevételével.
Dr. Kolber István meggyőződése, hogy az INTERREG program jelentősen hozzájárulhat a forráshiányosabb, periférikus helyzetben lévő határ menti megyék fejlődéséhez. A projektek sikeres végrehajtása, a szomszédos országok határ menti régióival fennálló kapcsolatok szorosabbra fűzése hozzásegítheti a térségben működő önkormányzatokat, civil szervezeteket és gazdasági szereplőket a korábban megszakított határ menti együttműködés újjáélesztéséhez. S a támogatások már középtávon is számottevő gazdasági fellendülést eredményezhetnek.
