Majdnem félbeszakadt egy lakodalom nyáron egy somogyi kisvárosban, mert a cukrász, akitől az esküvői tortát megrendelték, arra hivatkozott: azért nem lett kész időre, mert bár megítélték számára a mikrohitelt, mégsem folyósították, mivel az addig önfenntartó kassza kiürült. Pár nappal azután, hogy az erről szóló tudósítás a helyi lapban megjelent, Braun Márton, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány – a mikrohitelprogram kezelője – ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta: bár valóban fel kellene (ez meg is történt) függeszteni a szerződéskötéseket, mindenképpen szükség van a mikrohitelprogram folytatására. De azt is hozzátette, hogy jelenleg havonta csak 350–400 millió forintot kap vissza az MVA a korábban kihelyezett hitelek törlesztéseiből, miközben a szerződésekkel lekötött állomány értéke 1,8 milliárd forint, és további 1,3–1,4 milliárd forint értékű hitelkérelem vár elbírálásra. Ráadásul a program indulásához a PHARE keretében kapott európai uniós támogatás éppen mostanra futott ki. Tehát a megoldást a gyors kormányzati közbelépés jelentheti…

Új forrás kellene

A segítség meg is érkezett, a kormány még szeptember elején, az úgynevezett második száznapos csomagban egymilliárd forinttal megemelte a mikrohitel országos keretét. Ami talán elég arra, hogy a vállalkozók a már megkötött szerződések szerint az év végéig hozzájussanak a pénzhez.

A programról tudni kell, hogy feltételrendszere országosan nem egyöntetű, sőt voltak és – bár csökkenő arányban – ma is vannak olyan települések, ahol a hitel egyáltalán nem hozzáférhető. Pillanatnyilag a fővárosban a legkedvezőbb a helyzet, ahol november elsejétől (ez már lapzártánk utáni időpont) 2,5 milliárd forintos alappal indul a Budapest kisvállalkozói hitelprogram, ahogyan erről Csillag István gazdasági miniszter és Demszky Gábor főpolgármester megállapodott.

A főváros ugyanis – szemben sok más helyi vállalkozási alappal – százszázalékos tulajdonosa a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványnak (BVK), és korábban is folyamatosan segítette a működését, nem kis feszültséget okozva a BVK és az MVA között, ami – a vezetők nyilatkozatai szerint – ezzel a mostani lépéssel enyhült. A Budapesten igényelhető mikrohitel felső határát is megemelik 10 millióról 16 millió forintra, a kamata pedig november elsejétől 7,75 százalékos (3 millióig, csakúgy, mint az ország más pontjain, ahol ez a felső határ, a kamat a mindenkori jegybanki alapkamat fele, és az e feletti részre 9,95 százalék, ebből jön ki az előbbi átlag), és igénybe vehető hozzá 90 százalék erejéig a Hitelgarancia Rt. kezessége is.

Szakemberek szerint a mikrohitelprogram országos, zökkenőmentes folytatásához mintegy 5 milliárd forint új forrásra lenne szükség és arra, hogy a konstrukció feltételeiben is komolyabb változásokat hajtsanak végre. Az egyik ilyen lehetőség a kereskedelmi bankok bevonása a folyósításba, amiről legkorábban jövőre lehet szó. Ez biztosíthatná, hogy a konstrukció valóban önjáró legyen, vagyis a mindenkori törlesztések fedezzék az új igényeket. Az idén azonban – a fővárost kivéve – új szerződések kötésére már aligha kerülhet sor, hiszen egyelőre a bennragadt hiteligénylőket kell kielégíteni.

Bárhol, bármikor vásárolhat vele

Jobbak a vállalkozók kilátásai, ha mikrohitel helyett Széchenyi-hitelkártyát igényelnek.

A még februárban beharangozott hitellehetőség a kormányváltás miatt csak az ősszel és nem pontosan az elsőre közreadott tartalommal valósult meg. Az 500 ezer vagy egymillió forint összegű folyószámla-hitelkeretet a programban részt vevő kereskedelmi bankok – az MKB, az OTP Bank és a Postabank – nyújtják a vállalkozásoknak. Hogy éppen melyik, azt a vállalkozók szabadon választhatják meg. A hitel felvételét megkönnyíti, hogy a Hitelgarancia Rt. a hitel és a kamat összegének 73 százalékára készfizető kezességet vállal.

A hitelkeret megnyitásával egy időben a vállalkozók egy MasterCard típusú bankkártyát kapnak, amellyel bárhol, bármikor vásárolhatnak, vagy készpénzt vehetnek fel. A hitel kamata a BUBOR (budapesti bankközi kamatláb) plusz 6 százalék, amelyhez a kormány 5 százalék támogatást ad, így az éves kamat a jelenlegi állapotok szerint 11 százalék körüli. A folyósított hitel bármikor törleszthető, és ismét igénybe vehető, de negyedévente egyszer a hitel egy részét törleszteni kell.

A gazdasági minisztériumnál kamat- és hitelgarancia-támogatásra mintegy 700 millió forint áll rendelkezésre az idén. Az évi 2 százalék hitelgarancia-díjnak az ötven százalékát is ebből kell állnia a tárcának, míg a másik ötven százalékát a bankok fizetik.

Mérettől függetlenül

Az új termék bevezetésekor kisebb vitát kavart, hogy első olvasatban a kártyához csupán – az előkészítésében tevékenyen részt vett – Vállalkozók Országos Szövetségének és a kereskedelmi és iparkamaráknak a tagjai juthattak volna hozzá. Ám többek között az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) tiltakozására pár nap alatt megnyílt a lehetőség az ipartestületek tagjai előtt is. Ehhez nem kellett más, mint hogy az egyes ipartestületek szintén együttműködési megállapodást kössenek az ügyintézést bonyolító KA-VOSZ Rt.-vel. (Az IPOSZ egyébként januártól szeretne bevezetni egy úgynevezett IPOSZ-kártyát, amelynek a segítségével tagjai az országban bárhol igénybe vehetik az ipartestület kedvezményes szolgáltatásait. S hogy ezeknek köre minél bővebb legyen, éppen ezekben a hetekben kötnek kedvezményeket nyújtó megállapodásokat számos kereskedelmi és szolgáltató vállalattal.)

A miniszterelnök, amikor szeptember végén személyesen adta át az első Széchenyi-kártyát a tulajdonosának, elmondta: a kormány a vállalkozásoknak – méretüktől függetlenül – megadja a fejlesztés lehetőségét, a támogatások alakításánál pedig a kistérségek közötti különbségek kiegyenlítésére is tekintettel lesz, illetve a vállalkozók által szorgalmazott egymillió forintos hitelfelvételi maximum megemelésétől sem zárkózik el.

Piaci hitelkínálat

Azok a mikro- és kisvállalkozások, amelyek valamilyen okból nem juthatnak hozzá az államilag támogatott hitelekhez, a kereskedelmi bankok piaci kamatozású, kifejezetten nekik szóló hitelei, illetve akár a lakossági személyi kölcsönök között is válogathatnak. Jelenleg azonban ezek kamata 20–26 százalék, és ehhez egyebek között hozzájön még a kezelési költség és a hitelbírálati díj. Aki tehát szeretné a különböző lehetőségeket összehasonlítani, annak a mindezeket figyelembe vevő teljes hiteldíjmutatót (THM) érdemes megnéznie.

Egyre több kereskedelmi bank stratégiai célkitűzései között szerepel a kis- és középvállalkozói ügyfélkör bővítése, aminek érdekében szakmaspecifikus hitelcsomagokat alakítanak ki (például a vállalkozóvá lett háziorvosoknak, a fuvarosoknak stb.).

Ennek ellenére évente 60–100 milliárd forinttal több a hazai kisvállalkozások hiteligénye annál, mint amennyit a bankok kihelyeznek a számukra – jelentette ki Szűcs György, az IPOSZ alelnöke. Ezért írtak alá október közepén a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-vel egy együttműködési megállapodást, amelyben az ipartestület most azt vállalta, hogy segít a tagjainak a bank kedvező hitelkonstrukciói közül választani, és az igényeket közvetíti a bank felé. Második lépésben pedig az MKB szolgáltatásai közvetlenül is hozzáférhetővé válnak majd az arra alkalmas ipartestületi irodákban.