Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) négy tengelyen nyugszik. Az első tengely célja a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészet versenyképességének a javítása. A második a környezet és a vidék állapotának javítására, a harmadik a vidéki területeken élők életminőségének javítására és a diverzifikáció ösztönzésére irányul. A negyedik tengely pedig maga a Leader program - mutatott rá Csépe Balázs, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsosa a Piac & Profit győri konferenciáján. Az első tengelyre az ÚMVP forrásainak 48 százaléka (közel 2,4 milliárd euró), a másodikra 35 százaléka (közel 1,6 milliárd euró), a harmadikra 17 százaléka (kicsit kevesebb, mint 700 millió euró) jut. A negyedik tengely 5,5 százalékos részesedését (300 millió eurót) az első három tengely között osztják szét 25-10-65 százalékos arányban.
Tavalyi jó start
Az első tengely céljainak - a mezőgazdaság és élelmiszer-feldogozás versenyképességének fokozása, a megkezdett szerkezetátalakítás és -korszerűsítés folytatása és a tudásalapú vidéki társadalom megteremtése - elérése érdekében beruházási és fejlesztési támogatásokat lehet igénybe venni, fejlesztik az infrastruktúrát, szakképzéseket és szaktanácsadói hálózatot alakítottak ki (falugazdászok).
A tavaly megnyílt pályázati jogcímek (gépek, technológiai berendezések beszerzése; állattartó telepek korszerűsítése; szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele; termelői csoportok létrehozása; fiatal mezőgazdasági termelők elindítása; gazdaságátadás; lágyszárú energiaültetvények telepítése; fás szárú energiaültetvények telepítése; ültetvények korszerűsítése és telepítése; mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból) nagyon sikeresek voltak, év végéig 16 milliárd forint támogatást fizetett ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A géptámogatási pályázatokra közel 60 milliárd forintot igényeltek.
Az állattenyésztés fejlesztése elnevezésű jogcím esetében a kérelmek száma meghaladta a 2200-at, ami közel 600 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását teheti lehetővé, a jogcím támogatási igénye eléri a 280 milliárd forintot. A jóváhagyott kérelmek száma 732 darab, a szóban forgó beruházások támogatási vonzata pedig 68 milliárd forint volt.
2008-as lehetőségek
Idén jóval több pályázati ablak nyílik meg, az agrárvállalkozások és gazdák kedvükre csemegézhetnek a jogcímekből. Pályázhatnak kertészeti korszerűsítésre, kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésére, növénytermesztés korszerűsítésére (létesítmények), fás és lágyszárú energiaültetvények telepítésére, élelmiszer-ipari beruházásokra, kis kapacitású olajsajtoló üzemek, kis kapacitású nyersszesz-üzemek létesítésére, biomasszakazánok telepítésére, az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztésére, valamint a mezőgazdasági utak fejlesztésére.
A második tengely célját, a környezet és vidék állapotának javítását környezetkímélő gazdálkodási módszerek megerősítésével és elterjesztésével, gazdaságos és környezetbarát erdőgazdálkodás elősegítésével tervezik elérni. Tavaly már elindult a kedvezőtlen adottságú területek támogatása és a mezőgazdasági területek erdősítése is. E célokra eddig a hétezret meghaladó számú kérelem érkezett, ez több mint 280 ezer hektár területet érint, és 2007. december 31-éig több mint egymilliárd forintot ki is fizettek. A 2008-ban induló intézkedések: Natura 2000 gyepterületek támogatása, erdészeti potenciál helyreállítása, nem termelő beruházások mezőgazdasági területeken, erdő-környezetvédelmi kifizetések felgyorsítása, nem termelő beruházások elősegítése (szerkezetátalakítás erdőterületeken), Natura 2000 fenntartási tervek készítése.
A. második félévben jelennek majd meg az agrár-környezetgazdálkodási, a génmegőrzési támogatások és a nem mezőgazdasági területek erdősítése pályázatok is. Várhatóan 2009 első félévében további génmegőrzési támogatásokra, nem termelő beruházásokra (erdőközjólét), erdészeti potenciál megelőzésére és agrár-erdészeti rendszerek támogatására lehet uniós forrást igényelni.
Új vállalkozások indítása a cél
A vidéki területek életminőségének javítása és a diverzifikáció ösztönzése érdekében a vidéki vállalkozások fejlesztésével új munkahelyeket hoznak létre, erősítve ezzel a jövedelemszerzési lehetőségeket és képességeket, és elősegítik a falumegújítást. A kistelepülési integrált közösségi és szolgáltató terek létrehozásával az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést javítják. A harmadik tengely keretében mikrovállalkozások létrehozására, a már működők támogatására, turizmusfejlesztésre, falumegújítási és -fejlesztési célokra, a vidéki örökségek megőrzésére, néprajzi és kulturális értékek bemutatására lehet pályázni. A pályázatok benyújtási határideje 2008. augusztus 1. - mondta el Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, hozzátéve, hogy a stratégiát a helyi közösségeknek, Leader akciócsoportoknak kell kidolgozniuk.
Március elejéig összesen 89 helyi közösség kapta meg az előzetes elismerést, s még hét elismerése zárult le a hónap végéig. Az összesen 96 közösségben 2930 helyi önkormányzat vesz részt, a tagok száma eléri a 12 ezret. A tagság 60 százalékát azonban vállalkozók és civilek alkotják.
Magyarországnak szinte minden települése bekapcsolódott valamilyen szinten ebbe a programba. A következő négy hónapban minden helyi közösségnek el kell készítenie vidékfejlesztési stratégiáját, ezek fognak versenyezni. Olyan programot kell összeállítani, amellyel plusz pénzforráshoz juthatnak. Olyan közösség ugyanis nem lesz, amelyik kimaradna a vidékfejlesztési programból, viszont lesznek olyanok, amelyek több támogatáshoz juthatnak a jó programjaik révén - hangsúlyozta Gőgös Zoltán. Hozzáfűzte, hogy a létszám- és településarányokat is figyelembe véve az elosztásnál, egy-egy közösség 800 millió és 2,5 milliárd forint közötti támogatási összeget kaphat 2013-ig.
Pál Béla, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke elmondta, hogy a régióban 70 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztésekre; 48 milliárdnyi összegről már döntés született - részben pályázati nyertesek kapják, vagy kiemelt projektekre adják a támogatást -, s az idén még döntenek a további 22 milliárd forint sorsáról is.
A közösségi értékek ápolását, hátrányos helyzetű térségek és rétegek esélyegyenlőségének javítását célzó Közkincs és a népművészet támogatására létrejött Tengertánc Program támogatási összege (320 millió, illetve 210 millió forint) a korábbiakhoz képest megemelkedett; ezt a Reneszánsz Év tette lehetővé. Megjelentek új pályázatok is, ilyen a települési önkormányzatokat megszólító Fókuszban a közművelődés (100 millió) program, és a Megújuló gyűjtemények (100 millió) pályázat is, amely kifejezetten az egyházi közgyűjtemények állományvédelmét segíti elő. Ebben a pályázati csomagban kapott helyet a Tájházak a közösségért (110 millió) pályázat is, amelynek a célja a kulturális vidékfejlesztés, ezen belül pedig a tájházak felújítása.
Szintén "reneszánsz gondolatként" született meg a Magyar Digitális Képkönyvtár (220 millió) pályázat is, amely azért jött létre, hogy digitalizálják, később pedig a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tegyék a könyvtárakban őrzött magyar képörökséget, fotókat, illusztrációkat, rajzokat, metszeteket. Reneszánszát éli a PANKKK, program a nemzeti kortárs könnyűzenei kultúráért (200 millió), amelyben új elemként megjelent a "sorlemezes" támogatás is: ez a már lemezzel rendelkezőknek nyújt lehetőséget, hogy megerősítsék jelenlétüket a könnyűzenei piacon. Márciusban újabb - kulturális, művészeti, tudományos - pályázatokat hirdet meg a tárca a Reneszánsz Év keretében.
További információ a pályázatokról a okm.gov.hu oldalon, vagy a reneszanszev2008.hu oldal "Pályázatok" menüpontjában olvasható.