- Novemberre körvonalazódott, hogy a jövő évi költségvetésből mennyi jut területfejlesztésre. Mi az, ami ön szerint lényegi változás az eddigiekhez képest?

- Amit legelőször is érdemes megemlíteni: amíg általában a költségvetésre a takarékosság a jellemző, addig a területfejlesztésben dinamikus az erre szánt összegek növekedése. Ez azt mutatja, hogy az új kormány kiemelt fontosságot tulajdonít e területnek. Minden eddigit felülmúl a 2005. évi állami költségvetésből a területfejlesztésre fordítható források összege: 2003-hoz képest majdnem megduplázódik, és az ideivel összehasonlítva is közel ötvenszázalékos a növekedés. A kifejezetten e célra szánt támogatások 2002-es és 2003-as 53 milliárd forintos összege 2004-re már 66 milliárdra emelkedett, jövőre pedig már 101 milliárd forint lesz az összes ilyen forrás. Mindezek mellett közvetve még egy sor más költségvetési forrás is szolgálja a területfejlesztés céljait.

- Uniós pénzek milyen arányban szerepelnek a jövő évi források között?

- A közvetlenül területfejlesztésre fordítható kiadásokon belül egyre növekszik az EU-ból befolyó támogatás, amelynek aránya jövőre már 22 százalékot, vagyis 22 milliárd forintot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a tagsággal járó előnyöket, támogatásokat már elkezdjük élvezni, és ez a következő években egyre inkább így lesz.

- Az uniós források pályázati pénzek?

- Természetesen, ezek esetében a pályázati módszer az elosztás formája. Ám a 22 milliárdhoz körülbelül tíz milliárd forinttal mi is hozzájárulunk, így az uniós támogatások révén Magyarországon megvalósuló beruházás mintegy 32 milliárdnyi lesz. Ez alapvetően három területre kerül. Az egyik a 2005-2006-ban kifutó, még a csatlakozás előtti támogatást jelentő PHARE-program, amelyre több mint 16 milliárd jut. Újonnan belépő közösségi támogatás az INTERREG-program - célja az egymástól távol eső területek összekapcsolása, illetve az, hogy az unió külső és belső határai mentén erősödjék a határokon átnyúló együttműködés -, ennek a révén jövőre 2,3 milliárd forintot fizetünk ki. A regionális operatív program, a ROP keretében pedig közel 14 milliárd forintnyi tényleges kifizetésre számítunk.

- A források decentralizálása sokat emlegetett cél a területfejlesztésben. Lesz-e változás jövőre e téren?

- Ez a folyamat, bár már a 2002-es kormányprogramnak is szerves része volt, eddig döcögve haladt előre, de most igazi áttörést várható: a területfejlesztésre szánt közel 69 milliárd forint hazai forrásból több mint 58 milliárdot decentralizálunk, ez a 2004. évi összeg kétszerese. Ebből a regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe tartozik majd több mint 40 milliárd, a megyékébe mintegy 17 milliárd forint. A kistérségek 1,5 milliárdot kapnak. Újdonság az is, hogy bár ezeket a forrásokat kormányrendeletben meghatározandó célokra kell fordítsák a kedvezményezettek, ám azt maguk határozhatják meg szabadon, hogy e célok közül melyeket milyen arányban kívánnak teljesíteni.

- A fennmaradó, több mint tízmilliárd forintot mire szánják?

- A kiemelt üdülőkörzetek - például a Balaton, a Velencei- és a Tisza-tó, a Dunakanyar -, amelyek egyfajta jövedelemtermelő potenciált jelentenek az adott térségben, 1,3 milliárd forintot kapnak. A központilag menedzselt, de térségi szinten megvalósuló kiemelt fejlesztési programokra közel 9 milliárd forintot szánunk. Két nagyon fontos, és a közeljövőben dinamikusan növekvő program a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése és a Duna-Tisza közi homokhátság komplex területfejlesztési programja. Az előbbi keretében árvízvédelmi kapacitásokat kell építeni a Tisza mentén, ezek azonban az ott élők életvitelét, gazdálkodási körülményeit lényegesen befolyásolják majd, hiszen ha öt-, tíz- vagy húszévenként is fordul elő, hogy már nem bírja a folyó a nagy árhullámot, de akkor nagy, művelés alatt álló területek kerülnek víz alá. Az ehhez kapcsolódó területfejlesztési programokra mi 600 millió forintot terveztünk. A Duna-Tisza közi homokhátság, ahol a felborult vízháztartás rontotta a helyi társadalmak lehetőségeit, jövőre 640 millió forintot kap. A Szigetköz rehabilitációjára például 230 millió forint áll majd rendelkezésre, a vállalkozói övezetek támogatását, infrastrukturális fejlesztéseit 430 millió forint szolgálja majd. Speciális támogatási konstrukció a roma vállalkozások saját erejének segítése, az erre szánt 230 millió forintot az Országos Cigány Önkormányzat pályázatok útján osztja szét.

- Abban, hogy ilyen dinamikusan nőnek a területfejlesztésre szánt összegek, ráadásul jellemzően helyben dönthetnek arról, mire használják fel ezeket, van uniós kényszer, vagy a kormány prioritásait mutatja?

- A területfejlesztés tulajdonképpen a társadalmi szolidaritásról szól, de nem csak arról. Fontos, hogy ezeket a pénzeket olyan feltételekkel kapják meg a kedvezményezettek, hogy elköltésükben ne pusztán szociális célok érvényesüljenek, hanem például az is, hogy erősödjék a helyi versenyképesség. Az unió új kohéziós politikájában alapvető fontosságú a regionális versenyképesség növelése, mert ez is egyik eszköze annak, hogy a lisszaboni döntésnek megfelelően 2010-re Európa a világ legversenyképesebb részévé váljék. Nálunk is van már hangsúlyeltolódás, hogy a direkt felzárkóztatás mellett egyre nagyobb erővel jelenjék meg a versenyképesség növelésének célja is.