– A munkavállalók örömmel fogadták a cafeteriarendszert, igazságosnak, érdekesnek tartják – mondja dr. Széki Zsuzsanna, a Mol Rt. kompenzációs vezetője. Hazai viszonylatban a cég – saját tudomása szerint – elsőként, 1997-ben vezette be, mert a vezetők úgy érezték, hogy a hagyományos béren kívüli juttatásaik formája és módja elavult. Egyrészt nagyon eltérő módon részesültek belőlük az egyes munkavállalók – életkörülményeik, életvitelük, egészségi állapotuk, igényeik függvényében –, másrészt nem érzékelték a juttatások valódi értékét, jelentős költségét, így azok nem is hatottak ösztönzően.

– A cafeteria lényege, hogy a választás szabadságát adja meg a dolgozóknak – veszi át a szót Marczinek Richárd, a SodexhoPass kompenzációs szakértője. – Hiszen a különböző szolgáltatások közül egy meghatározott keretösszeg erejéig mindenki önmaga döntheti el, hogy miből és mennyit kér. Tehát nem kapja azokat, hanem kiválasztja. A keretösszeg pedig minden dolgozónak ugyanannyi, hiszen itt nem jutalomról vagy prémiumról van szó, hanem egységesen járó, béren kívüli juttatásról.

Százezres éves keret már elég

A béren kívüli juttatások rendszere azért előnyösebb, mint ha ugyanazt az összeget bérként fizetnék ki, mert az igénybe vett természetbeni szolgáltatásoktól függően részben vagy teljes egészében adómentes, illetve azért, mert motiválja a dolgozókat, növeli a cég iránti lojalitásukat.

Kultúra, sport, lakáscélú támogatás, életbiztosítás, egészség- és nyugdíjpénztár, üdülés, étkezés és még számos dolog finanszírozható a cafeteria- – vagyis „önkiszolgáló” – rendszer keretében. Magyarországon egyelőre csak a nagyvállalatok élnek a lehetőséggel, a kisebbek azonban annak ellenére nem, hogy a felsoroltak közül néhány juttatást ők is adnak a munkavállalóiknak.

Igaz, ahhoz, hogy a rendszer hatékonyan működjön, egyes szakemberek szerint éves szinten dolgozónként mintegy 100-120 ezer forintot rá kell fordítani erre a célra. (Más vélemények szerint ennél kisebb összeg is lehet ösztönző, ha a munkavállaló ügyesen, adómentes szolgáltatásokból állítja össze az igényeit, és az egész keretét nettó tudja elkölteni.) Ekkora összegből általában tíz-tizenkét szolgáltatás közül választhatnak az emberek, amit azonban kizárólag azoktól vehetnek igénybe, akikkel a cégük – jellemzően versenyeztetést követően – szerződést kötött. Azt tehát természetesen a munkáltató dönti el – sokszor egy erre szakosodott tanácsadó cég segítségével –, hogy milyen szolgáltatások kerüljenek a választható csomagokba vagy a listára; de ezek közül már a munkavállalók választhatnak önmaguknak.

Sport, étkezés, otthoni internet

– A cafeteria kialakításánál első lépésként a rendszerbe bevonható elemeket határoztuk meg – ismerteti a Mol gyakorlatát dr. Széki Zsuzsanna. – Ennek érdekében a béren kívüli juttatásokat alapellátási elemekre és választható, béren kívüli juttatási elemekre bontottuk. Mindenkinek jár tehát a csoportos élet- és balesetbiztosítás, az ÁNTSZ-rendelet szerinti egészségügyi alapellátás és a munkavállalók megvendégelése. Választani lehet azonban: az étkezési hozzájárulást; az albérleti, lakásbérleti hozzájárulást, a lakáskölcsön-támogatást; a lakáscélú támogatást; a nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulást; az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulást; az üdülési csekket; a sport-, kultúra- és ajándékutalványt, valamint az üzemanyag-hozzájárulást, illetve egyéni képzési elemeket. Az azonos feltételekkel foglalkoztatott munkavállalók azonos összértékben, egyenlő feltételek mellett válogathatnak a rendszer elemeiből, egyéni igényeiknek megfelelően, minden decemberben, a következő évre. A fel nem használt keret nem vihető át a következő évre – bizonyos kivételekkel –, de éven belül átcsoportosítható. Mivel az egyes szolgáltatások értéke nem azonos, egy átváltási szorzószám biztosítja, hogy a választott juttatások értéke azonos munkáltatói költséget jelentsen. A rendszer kialakításakor folyamatosan egyeztettünk a szakszervezettel és az üzemi tanáccsal.

– Adómentes, újfajta természetbeni juttatás az idén a munkavállalóknak adott otthoni internet-hozzáférés és a kétévesnél régebbi számítógépek ajándékozása – egészíti ki a cafeteriarendszer lehetséges elemeit Marczinek Richárd. – És bár nem újdonság, de megkönnyíti a rendszer működtetését, ha a munkavállaló különféle utalványok közül is választhat – teszi hozzá.– A természetbeni juttatás ugyanis – néhány kivételtől eltekintve, amikor a cég a saját termékéből is ad a dolgozóinak – a szolgáltatás igénybevételéről szóló számlák kifizetését jelenti a gyakorlatban. Ami egyfelől bonyolult adminisztrációval jár, és ahogy elő is fordult már a gyakorlatban, a fiktív számlák veszélyét rejti. Mindkét probléma elkerülhető a nevesített utalványokkal.

Egy szoftver, ami leegyszerűsít

– Szintén a rendszer működésének az egyszerűsítését szolgálja, ha a vállalat nem egy Excel programban listázza a lehetséges szolgáltatásokat, amelyek közül a dolgozók választhatnak, hanem a piacon már kapható, erre a célra kifejlesztett szoftverek valamelyikét szerzi be – javasolja Hérai Katalin, a Nexon Kft. kommunikációs szakembere. – Ezek a rendszerek modulszerűen csatlakoztathatók a vállalati informatikai rendszer egészéhez, és a béren kívüli juttatások többszintű nyilvántartását, az ellenőrző listák segítségével a költések folyamatos figyelését teszik lehetővé. Továbbá juttatástípusonként kiszámolható a segítségükkel az éppen aktuális közteher- és adóvonzat. A rögzített adatok átadhatók a bérügyviteli rendszerbe, ahol a tényleges számfejtés történik.

– A rendszer működtetéséhez ki kellett alakítani a kapcsolódó szabályzatokat, például ügyrendi utasítást vagy lakásszabályzatot, továbbá a felmerülő problémák kezelésére, a kérdések megválaszolásához létre kellett hozni egy folyamatosan rendelkezésre álló ügyfélszolgálatot. Ezt a Mol telefonos szolgálattal oldotta meg – figyelmeztet még két további feladatra dr. Széki Zsuzsanna, nem titkolva, hogy az évek alatt összegyűlt tapasztalatok alapján már több ponton is változtattak az eredeti rendszeren: csökkentették, illetve megszüntették a sok adminisztrációval járó elemek választási lehetőségét (így a számlával elszámolható tételekét), helyettük az egyszerű átutalásokkal teljesíthető juttatásokat preferálják (pénztári hozzájárulások, törlesztéstámogatás). A hozzájutást az ország távoli részén dolgozók számára is leegyszerűsítették, például az utalványforgalmazó postán küldi ki az utalványokat, illetve a lekötött keret felhasználásának a gyakoriságát fél évről negyed évre, illetve, ahol célszerű, ott havira rövidítették.