A Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának (GVOP) negyedik prioritása tartalmazza azt a hat pályázati kiírást, amely az információs társadalom (IT) fejlesztéséhez teremt forrást. Az eddigi tapasztalatok felől Kisgergely Sándortól, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) háttérintézménye, az európai uniós pályázatokat menedzselő IT Információs Társadalom Kht. központi koordinációs vezetőjétől érdeklődtünk.

– Idén maximum 195, az információs társadalom fejlesztését célzó projekt nyerhet támogatást az Európai Unió társfinanszírozásával kiírt pályázatokon. Összegszerűen mekkora ez a keret?

– Idén ez az összeg 7,6 milliárd forint. 2005-ben várhatóan a kétszerese lesz, és 2006-ra a keret szintén közel a duplájára duzzad.

– Az IT Kht. pályázati kiírásai elsőként idén január 15-én jelentek meg, és míg a GVOP más területein már több száz jelentkező volt, addig önökhöz mindössze két pályázat érkezett be. Ennek mi a magyarázata?

– Lényeges különbség van az információs társadalom fejlesztésére és a GVOP többi három prioritására meghirdetett pályázatok összegei között. Az utóbbiak már százezres, illetve egy-két millió forintos nagyságrendű támogatást is nyújtanak. Könnyebben össze lehet állítani egy kisebb értékű pályázatot – nem beszélve az önerő kritériumainak való megfelelésről –, mint a mi kezelésünkben levő pályázatokat, ahol az elnyerhető támogatás tízmillió forintnál kezdődik, és amely összetett, a működési folyamatok korszerűsítését támogató informatikai rendszerek kiépítését célozzák. Továbbá, újdonság az általános forgalmi adóval kapcsolatos szabályozás is; a vissza nem térítendő áfa kérdéséről a későbbiekben döntenek. Egy harmadik magyarázat is adható a beérkezett pályázatok alacsony számára, ami szintén kapcsolódik az előbbiekhez: bár a GVOP elsősorban a kis- és középvállalkozói kört célozza meg, az idei IT-fejlesztések fókuszában mégis az e-önkormányzat áll. A helyi testületeknek odaítélhető összegek felső határa a félmilliárd forintot is meghaladja, márpedig ekkora összeg elnyeréséhez nagyobb felkészülési idő szükséges. Azt azonban hangsúlyoznom kell, hogy a rendezvényeinkről kapott visszajelzések, valamint több mint hétszáz beérkezett kérdés jelzi, hogy nagyon nagy az érdeklődés a kiírások iránt. Tehát az elmondottak tükrében nem tekintjük problémának, hogy a kezdetektől fogva nem érkeztek be tömegesen a pályázatok.

– A beérkezett pályázatok egy részét folyamatosan, a többit negyedévente bírálják el, a kiírások viszont a teljes évre vonatkoznak. Mi történik akkor, ha a keret időközben kimerül?

– Egyértelmű a politikai szándék, hogy az európai uniós pénzeket a lehető legnagyobb mértékben hívjuk le, ezért minden nyertes pályázóval minél előbb szeretnénk szerződést kötni. A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság (az EU strukturális alapjainak lehívását szolgáló hazai intézményrendszer feje – a szerk.) részéről többször is elhangzott, hogy a nyár végén a teljes Nemzeti Fejlesztési Terven belüli pénzelosztást újravizsgálják, és ha van olyan terület, ami nagyon sikeres, és forráshiánnyal küzd, akkor oda megfelelő összegeket csoportosítanak át. Probléma jelentkezhet a költségvetések összeállításánál is, az ezekhez használt cash-flow szemléletű tervezés ugyanis nincs összhangban a kötelezettségvállalásokkal. Az irányító hatóság hangsúlyozta, hogy a kötelezettségvállalási szintet bátran a tervek fölé lehet vinni, mert a források évről évre bővülnek, és tapasztalati képletek alapján meghatározható a reálisan kifizetendő mennyiség. Tehát nem tartunk attól, hogy a keret idő előtt elfogy.

– A GVOP keretein belül meghirdetett támogatás elnyeréséhez a vállalkozóknak a projekt teljes összegét meghaladó forrásokkal kell rendelkezniük. De nem a tőkeerős kör akar föltétlenül pénzhez jutni, hanem a forráshiányban szenvedők, s a magyar kkv-k többsége idetartozik. Ez a kikötés sok nyertes pályázónak jelentős finanszírozási gondokat fog okozni, és akár vissza is adhatják a támogatást.

– Valóban jogosak az alulfinanszírozottság miatti félelmek. A bankok azonban nagy érdeklődést mutatnak a vállalkozói saját erő finanszírozása iránt. Köztük van a Magyar Fejlesztési Bank is, amely április közepétől három, speciálisan a pályázóknak szánt új termékkel jelenik meg: kedvezményes hitellel, garanciatípusú szolgáltatással és jelzálog-konstrukcióval. De nem felejthetjük el a szállítókat sem, akik adott esetben türelmesebbek a számlák kiegyenlítésénél. Az önerő kérdése az önkormányzatokat már kevésbé érinti, mert egyfelől a nekik szóló kiírások alacsonyabb saját erőt követelnek meg, másfelől pedig ezt – a bankokon túl – a Belügyminisztérium által erre a célra nemrég rendelkezésre állított keret is finanszírozza. Ami a támogatási szerződés felmondását illeti: az EU-s kiírásokhoz hasonló tavalyi IHM-es pályázatok közül eddig egy ilyen esetet sem regisztráltunk.

– Nemcsak az önrész, hanem a nyertes pályázat járulékos költségei is gondot okozhatnak, így a tízszázalékos pályázatírói sikerdíj vagy a bankok garanciáinak és hiteleinek a költségei. Előállhat az a gyakorlat, hogy a pályázat nyertesének az ötvenszázalékos támogatás ellenére projektjének akár háromnegyedét is magának kell finanszíroznia?

– Az a bizonyos tíz százalék a pályázati kiírásokban meghatározott felső határ a költségek között elszámolható pályázati tanácsadási díj szintjére. Nem hiszem, hogy ez a sikerdíjmérték sokáig tartható lesz. Nagyon telítődik a pályázatírók piaca.

– Végül egy gyakorlati kérdés: a beadását követően mennyi időbe telik a pályázat elbírálása?

– Az IT Kht. vállalja, hogy a folyamatos beadási határidejű pályázatok esetén a beérkezést követően hatvan napon belül eredményt hirdet, és ha ez pozitív, akkor a támogatási szerződés megkötésére a rá következő harminc napban sor is kerülhet. A szakaszos beadású pályázatok esetén a pályázat bontásától kezdődnek el ugyanezen határidők.