- Tudom, hogy nem a múltról akar beszélni, de annyi mindenképp idetartozik, hogy az ön kinevezése előtt a politika meglehetősen átitatta e bank mindennapjait. Nem is maradtak el a pénzügyi gondok. Az MFB Rt. ma már nyereséges, mérlegfőösszege folyamatosan növekszik. Mi történt?

- Új életet kezdtünk. Új funkciókat határoztunk meg, ezeket stratégiába foglaltuk, s az elmúlt években ezek végrehajtására összpontosítottunk. Az első és legfontosabb döntés, hogy klasszikus fejlesztési bankká váltunk, banki funkciókkal - ugyanis 2002-ben az is felmerült, hogy az MFB visszaminősül fejlesztési intézménnyé. Bár bank vagyunk, feladataink sajátosak: az állam fejlesztési célkitűzéseinek megvalósulását segítjük elő azzal, hogy az állami és piaci forrásokat közvetítünk a magyar gazdaság számára. A következő stratégiai döntés az volt, hogy a fejlesztési hiteleken túl, immáron fejlesztési tőkét is nyújtunk a vállalatok számára. Tevékenységünk során természetesen nem konkurálunk a kereskedelmi bankokkal, hisz' a garancia- és a hitelnyújtáson kívül semmilyen más kereskedelmi banki tevékenységet nem folytatunk. Hiteleink hosszú lejáratúak és kedvezményes kamatozásúak, tőkével pedig kisebbségi tulajdonosként, ígéretes vállalkozásokba szállunk be, elsősorban tőkeemeléses konstrukciókban. Stratégiai döntés volt az is, hogy mind a hazai, mind a külföldi piacokon hitelfelvételekből és kötvénykibocsátásokból növelhetjük hitelforrásainkat. A Moody's Nemzetközi Hitelminősítő Intézet rendkívül kedvező, Prime-1 és A1-es besorolásának köszönhetően - ezt idén újra megerősítették- olyan kondíciókkal tudunk a nemzetközi piacokon forrásokat felvenni, mint a magyar állam. Ugyanakkor már nem foglalkozunk vagyonkezeléssel és privatizációval. A múlt évvel bezárólag, az összes céget egy az egyben átadtuk az ÁPV Rt.-nek. Végül pedig fontos döntés volt, hogy néhány olyan stratégiai céget működtetünk, amelyekben megmaradt, illetve megvalósult az MFB Rt. többségi tulajdona. Mindenekelőtt az Eximbankot és a MEHIB-et említeném. Nemsokára mindkettő egy olyan bankcsoport tagjaként működik, amelyet a magyar állami tulajdonban lévő bankok alkotnak, s amely megvalósítja az "egyablakos kiszolgálási modellt".

- Ez mit jelent?

-A bankcsoporton keresztül elérhető majd minden olyan banki termék, amelyre egy kis- és középvállalkozásnak fejlesztési - akár exportfejlesztési - célból és ennek garanciájaként szüksége lehet. Ennek megfelelően különböző termékcsomagokat és hitelkonstrukciókat dolgozunk ki a nagy- és a kisvállalatok számára.

- Melyek a további stratégiai cégek?

- A Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő Kft. a kedvezményes bérlakásépítések apropóján jött létre, de ez a teendő még várat magára. Addig ingatlanfejlesztési projektek menedzselésével foglalkoznak, főleg az önkormányzatok számára PPP (Public Private Partnership) formájában, de részt vesznek úgynevezett "barnamezős" fejlesztésekben is. A Magyar Követeléskezelő Rt.-t főleg work-out és faktoringtevékenységekre használjuk. A Magyar Közmű Rt. az önkormányzatoknak végez közműfejlesztési és tanácsadási tevékenységet.

- A Corvinus Rt.-t feltőkésítették, új feladatokat kapott. Van rá remény, hogy valódi kockázati tőkebefektetői funkciókat fog ellátni?

- A Corvinus a magyar cégek határon túli befektetéseit ösztönzi, támogatja. Ezért jött létre. Egyébként a Corvinus Rt. is tagja a bankcsoportnak. Ezt a funkcióját most kiegészítjük úgynevezett venture capital, azaz kockázatitőke-alapok létrehozásával és kezelésével, mind belföldön, mind külföldön.

- Ön szerint az MFB missziót teljesít. Mi ennek a lényege?

- A mi tulajdonosunk a minisztériumon, illetve a miniszter személyén keresztül maga a kormány. Azt mondanám, a mi küldetésünk lényege, hogy ennek a kormánynak a gazdaságpolitikai célkitűzéseit olyan banki termékekké alakítsuk át, amelyeket a szakzsargon így jellemez: EU-konform, transzparens és prudens. Az első kifejezést nem kell megmagyarázni, a második az átláthatóságra, a harmadik a megfontoltságra utal. S hogy a feladatainkat valóban így sikerült megvalósítanunk? Reméljük, ez a partnerbankok véleménye, és ezt a nemsokára megjelenő PSZÁF-jelentés is alá fogja támasztani.

- A mérlegfőösszegük hatszázmilliárd forintot tesz ki, ezzel a középmezőnyben foglalnak helyet a magyar bankok sorában. Terveznek-e előrelépést?

- Nem versenyezünk a kereskedelmi bankokkal. A nemrég elfogadott középtávú terv szerint a kormány minden évben kiszámítható, élénk, erőteljes fejlődést vár el tőlünk. Számokban kifejezve az elkövetkezendő két évben kétmilliárd eurónyi fejlesztési eszközt kívánunk a magyar gazdaságba juttatni hitel és tőke formájában.

- Az MFB túlnyomórészt uniós hiteleket szeretne felvenni. Miért?

- Akkor térjünk át a forrásoldalra. A magyar állam azt az Európai Unió által elfogadott konstrukciót választotta, amely szerint a programjainkhoz háttérgaranciát ad. Az MFB Rt. által a nemzetközi piacokon felvett forrásokra, amennyiben azok a kis- és középvállalkozások finanszírozását szolgálják, az állam árfolyam-garanciát vállal. Tehát az euróban felvett hiteleket forintban adjuk tovább, így az árfolyamrizikót sem az MFB-nek, sem az ügyfeleknek nem kell vállalniuk. Az a célunk, hogy minél kedvezőbb feltételekkel, minél hosszabb távú fejlesztési forrásokat juttassunk a vállalkozóknak, így biztosítva a számukra lehető legelőnyösebb pénzügyi instrumentumot. Ahhoz, hogy olcsóbb, piacképesebb forrást nyújthassunk, nekünk is olcsóbb forrásokkal kell dolgoznunk.

- Akkor a bank most nagyon kedvező helyzetben van. Nem érintik az erős forint negatív hatásai?

- Dehogynem. Forintalapú forrásokat is szívesen vennénk fel, de ezeket egyelőre nem érdemes gyűjtenünk. Ameddig ilyen magasak a belföldi kamatok, addig a forint helyett a devizaforrásokat részesítjük előnyben.

- Az utóbbi években mintha hangsúlyozottabban fordulnának a kis- és középvállalkozások felé. Megszaporodtak a nekik szánt projektek.

- A mostani kormány más szerepet szánt a banknak, mint az előző. Megszűnt a költségvetési szerepünk, ugyanakkor nagyon világosan megfogalmazták: segítenünk kell a kis- és középvállalkozásokat, sikerre kell vinnünk a felzárkóztatási programokat, a munkahely-teremtést, gyorsítanunk kell a fejlesztéseket. Az agrárprogramot már sikeresen befejeztük, mintegy 100 milliárd forintot helyeztünk ki. Az Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram 100 milliárd forintjából már csak 15 milliárd vár kihelyezésre. Új programokat hirdettünk az önkormányzatoknak, melyek nagy népszerűségnek örvendenek. Az átalakult Regionális Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram és az új termék, az ECONOVA Hitelprogram kis- és középvállalkozásoknak szól. Terveink szerint 2005-ben további hat-hét programot vezetünk be, természetesen ezeket a kereskedelmi bankokon keresztül is el lehet majd érni. A hitelezés hatékonyságának növelése érdekében létrehoztuk a képviseleti hálózatunkat. Képviselőink kapcsolatot tartanak a kereskedelmi bankokkal és ügyfelekkel, illetve tájékoztatási és ügyintézési feladatokat látnak el, de szűrőként is funkcionálnak.

- Az MFB Rt. részt vállal az EU-s pályázatok körüli teendőkben is. Ez kissé elüt a banki funkcióktól. Ez kötelező feladat?

- A GVOP pályázat fejlesztési tartalmú programjaiban működünk közre, de ez egyáltalán nem volt kötelező. Sőt, pályáztunk rá. Az Állami Számvevőszék és a KEHI is megvizsgált bennünket, és kiváló minősítéseket kaptuk, erre nagyon büszkék vagyunk. Az EU-s projektben való részvétel inkább presztízs számunkra. Sokat tanulunk a felmerülő igényekből, fejlesztési elképzelésekből, problémákból, ennek köszönhetően a magunk jövőbeli termékeit is pontosabban tudjuk pozicionálni.

- Említette, hogy tőkebefektetőként, kisebbségi tulajdonosként beszállnak cégekbe. Pontosan hányba és milyen kondíciókkal?

- Üzleti alapon 17 cégben, összesen 15 milliárd forint vagyoni részesedést szereztünk 2004-ben. 2005-ben további 16 milliárd forint befektetést tervezünk. Első megközelítésben kevésnek tűnhet az így bevont cégek száma, de a végzett munka nem kevés, ha arra gondolunk, hogy 160-nál több megkeresés érkezett, és hogy ezeket a cégeket egyenként, részletesen át kell vizsgálni... Legkevesebb négy hónap alatt fut át a rendszeren egy átvilágítás és egy döntés. A megfontolásnak itt különösen nagy a szerepe, mert ha baj van, nem nyúlhatunk a fedezethez, mint hitelezés esetén.

- Mi a véleménye az erős forintról, s annak a politikára, gazdaságra gyakorolt hatásáról?

- A politikai vonatkozásával nem kívánok foglalkozni. A gazdaság szempontjából nézve, úgy vélem, az erős forint sem rövid távon, sem közép- és hosszú távon nem előnyös az országnak. Ez az ország ugyanis adottságainál fogva erősen exportorientált. Ezért az erős forint annak a belföldi termelőnek, aki forintban fizeti a költségeit, ám devizában kapja meg a bevételét, az egzisztenciáját semmisítheti meg. A másik lényeges gond, amiről kevesebbet beszélünk: a magas kamatlábak. Egy olyan világban, ahol a fejlett országokban szinte általános az egy-két százalékos kamatszint, azaz alig van vagy nincs reálkamat, a nálunk tapasztalható nagy különbség a banki kamatok és az infláció mértéke között - ezt nevezik szakszóval reálkamatmarge-nak - szinte kínálja magát a spekulációra. Főleg, hogy megszűntek Európa nagy devizái: a francia frank, a líra, a pezeta és a többi. Az összes spekuláns odafigyel erre a "vonzó" kamatkülönbségre, mint a miénk. És a spekulatív pénzek, sajnos, belezavarhatnak hosszú távú elképzeléseinkbe, programjainkba. Ebben a helyzetben már nagyon nehéz bármit is tenni. Egyetlen jó megoldás létezik: minél hamarabb csatlakoznunk kell az eurózónához.