Nem, nem az a kapcsolatunk a Mátrai Erőművel, hogy a beruházásunk révén szerepet vállalunk az ottani külszíni fejtések utáni tájhelyreállításban - tudja le a választ Bártfai Béla, a Zöldolaj BB Zrt. igazgatósági tagja, aki nem zárkózik el a nyilvánosságtól, de ipari kérdésekben többre nem vállalkozik. Pedig a rendszerváltást követő években gyakran közszerepelt, hiszen a Pénzügyminisztériumban, később a Miniszterelnöki Hivatalban volt államtitkár, s főleg az előbbi kormányzati intézményben gyakran találkozott a lapok munkatársaival, igaz, főként a fiskális ügyekkel foglalkozó újságírókkal. Sok évvel később is viszont azért övezi érdeklődés a személyét, mert ezúttal egy környezetvédelmi jellegű tevékenységet folytató cégcsoport vezetőinek egyikeként lehet találkozni vele: a lignitet bányászó és elégető, villamos energiát termelő nagyvállalat háza táján megvalósuló beruházást szervez, irányít, hajt végre ugyanis zöld vállalata.

Átfestett tájak

Így aztán Bártfai Béla csöndes asszisztálása mellett Hartmann Péter, a Zöldolaj BB Zrt. igazgatóságának elnöke mutatja be a 3,5 milliárd forintos halmajugrai beruházást, az idei repcebetakarítás végére elkészülő, bioüzemanyag-alapanyagot előállító üzemet.

- A repcét sem mi vetettük, hanem a mezőgazdaságban dolgozó vállalkozások tették ezt a földjeiken, az erőmű 80-100-120 kilométeres körzetében - kalauzol a klasszikus munkamegosztás világában a hazai energetika legújabb szereplőjének tekinthető vállalkozás vezetője. Hartmann Péter környezetpolitikai okokkal magyarázza tehát vállalkozásuk halmajugrai jelenlétét, de ezek az okok nem az arrafelé égetően szükséges rekultivációval függnek össze, hanem azzal, hogy a repcéből nyerhető üzemanyag-komponens előállításához üzleti - és ugyancsak környezetóvó - szempontok szerint Halmajugrán a legjobbak a feltételek.

Érdemes részletezni is ezt az állítást. Azok, akik május elején az M3-ason közelítették meg Hatvan, Gyöngyös városát, azt láthatták, hogy sárgába öltözött szántóföldek övezik az autópályát: a repce lett az uralkodó növény ott, ahol pár éve csak gabonát és cukorrépát vetettek. Hartmann Péter meg is magyarázza ezt a "tájátfestést": az Északi-középhegység lábánál kezdődő sík területek - Pest, Heves, Nógrád megye nagy térségei - igen alkalmasak a repce termesztésére. Hagyományosan sok dunántúli térség is ilyen, a Zöldolajnak pedig választania kellett, hol legyen a magvakat feldolgozó üzem. Döntöttek.

És itt jön a következő érv, roppant hasznos, ha az üzemük mellett van egy erőmű is.

- E kölcsönösség előnyeit érdemes kihasználni - avat be technológiai szempontokba is a Zöldolaj elnöke. - A bioüzemanyag gyártása melléktermékek keletkezésével, szakmai nyelven pogácsával jár együtt, ezt "zöldáron" átadjuk az áramot előállító partnerünknek, az erőműnek, amelyik ugyancsak érdekelt a saját "mellékterméke", a hulladékhő, gőzenergia hasznosításában.

#page#

A Mátraalján, ott, ahol az arra járó 20-30 kilométerről sem tudja nem észrevenni az erőműóriást, felépült, s nyár végére működőképessé válik egy sokkal kisebb léptékű üzem is, amelyiknek legfőbb értelme, hogy segít eleget tenni azon uniós direktíváknak, amelyek előírják: 2010-ben Európa benzinkútjainál csak olyan dízel üzemanyagot szabad értékesíteni, amely legalább 5,75 százalékos arányban tartalmaz biokomponenseket. Magyarország azt vállalta, hogy 2008-ra eléri a 4,75 százalékos "bekeverési" arányt, vagyis ahhoz, hogy a dízellel működő járművek háromnegyed év múlva már az új szabvány szerint tankolhassanak, a Gyöngyös környékén lévő, már elvirágzott és betakarítás előtt, alatt lévő repce magját a Mátrai Erőmű területén lévő Zöldolaj - az erőmű olcsó hulladékhőjével - üzemanyag-alapanyaggá sajtolja.

Mindenki keres ezen az üzleten? Vélhetően igen a válasz, a szakmai is, a politikusi is, ez utóbbiról Gőgös Zoltán agárállamtitkár gondoskodik. Vele akkor találkozhattunk, amikor hivatalos volt a Zöldolaj üzemének bejárására, s a "mi mennyi ebben az új szakmában" kérdésre kaptunk választ tőle. Érvelésére már csak azért is szükség lehet, mert nem árt szembesülni a mezőgazdasági vállalkozások felvetésével, azzal, hogy a megnövekedett repcekínálat az eddigi vetésszerkezet megváltozását idézi elő.

- Az tudható, hogy a Mátraalján 120 ezer tonna repcemagot dolgoznak majd fel, az meg látható, hogy dupla akkorára nőtt egyetlen év alatt a repce vetési területe, s most már 240 ezer hektárnál tartanak az agrárium vállalkozásai - számolt be az államtitkár a váltás nyilvánvaló adatairól. - Ennek a bővülésnek az az oka, hogy a biztos piac, a nagyobb támogatás ésszerű döntések meghozatalára serkentette a gazdákat. Sokkal több repce azonban nem vethető gazdaságosan, de ez nem is baj, folynak már jó eredményekkel kecsegtető kutatások más növényi kultúrák hasonló célú hasznosítására. Azt pedig tudjuk, hogy a napraforgó csak azért nem kerülhet energetikai hasznosításra egyelőre, mert egy húsz évvel ezelőtti uniós szabály ezt megtiltotta, vélhetően egyes országok akkori üzleti érdekeire tekintettel. Egyrészt megváltoztatható az uniós norma, másrészt a repce, mivel kikerül a közfogyasztásból, "teret" kínál a napraforgónak, s ez is jótékony hatású a gazdálkodók számára.

Miért zöld?

A 3,5 milliárd forintos beruházás és a 120 ezer tonna repcemag feldolgozása azt teszi lehetővé, hogy a mátraaljai térségben közvetlenül és közvetve 500 embernek legyen megélhetése. A helyszín - az erőmű - logisztikai előnyöket jelent a térség gazdálkodói számára, akik egyúttal a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, a fizetőképes piacra szállítást is elkönyvelhetik.

A Zöldolaj eldöntötte, hogy a repcemagot mezőgazdasági integrátoroktól szerzi be, a cég nem akar közvetlenül termeltetni, erre ott vannak a szakértelemmel - finanszírozással - bíró nádudvariak, bábolnaiak, székesfehérváriak. A tavaly elvetett magot tehát most már betakarítják, az üzlet mindhárom alapfeltétele rendelkezésre áll: van termés, amit feldogoznak, van munkáskéz, amivel a magot feldolgozzák, s lesz, ahol az autókba kerülő üzemanyagot elkészítik: a már élő szerződések arról is szólnak, hogy a Mol Nyrt. a halmajugrai "végeredményt" átveszi, bekeveri a gázolajba.

Most már talán csak a "zöld" magyarázata, indoklása várat magára. Az, hogy a bioüzemanyag valóban kivált - mégpedig egyre nagyobb arányban - fosszilis energiahordozót. Közvetve is, közvetlenül is szerepet vállalva tehát a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséből. Sőt, amiről manapság még kevés szó esik, az az, hogy a növények rothadásával káros mennyiségben keletkezik hő és metán. De ha például egy erőműbe viszik be, és ott égetik el a betakarított, de fel nem használt szárat, forgácsot, egyebet, akkor túl azon, hogy áramot gyártanak, mentesítik a környezetet a metángáztól, amelynek 28-szor nagyobb az üvegházhatása, mint a szén-dioxidnak.

#page#

Környezetbarát magyarázatok

Ilyenformán tehát valóban egyre inkább missziót is betölt a Zöldolaj Zrt.-t befogadó Mátrai Erőmű. A német tulajdonú energetikai cég lassan már csak látványként számít tájidegennek, hiszen mind több olyan praktikát "vet be" az áramtermelés "hozadékaként", amelyet környezetbarát eljárásnak illik nevezni. Valaska József, a Mátrai Erőmű elnök-vezérigazgatója tehát környezetbarát magyarázatokkal szolgál, s nem csupán arról, hogy miért lehetett helye a 3,5 milliárdos új "zöldüzemnek" a mátrai áramgyár "zöldpolitikájában", hanem arról is, hogy miért állíthatnak ki "pénzes" igazolásokat agrárvállalkozásoknak.

- Nagyobb támogatást kapnak azok a termelők, akik energetikai célra értékesítenek növényeket, mint ha élelmezési vagy más célra adnák el portékájukat - ismerhetjük meg az igazolás értelmét a visontai vállalat vezetőjétől. - A Mátrai Erőműben az elmúlt pár esztendő alatt 17 milliárd forintos fejlesztésre került sor azért, hogy befogadhassuk, hasznosíthassuk az agrárium portékáit. A szenes technológiát gázzal egészítettük ki, s így 12 százalékos teljesítménynövekedésre tehettünk szert. A biomassza hasznosítása a Mátrai Erőműben azt jelenti, hogy a kukoricaszártól kezdve a törkölyig számos mezőgazdasági anyag energiává "lényegül át". Okkal lettünk tehát hivatalosan is biomassza-átvevő vállalat.

A visontai cég most a legújabb jövevénynek, a biodízel gyártására szakosodott, 3,5 milliárdos beruházást megvalósító Zöldolajnak örvend a leginkább, de az ő befogadásukat "csak" egy állomásnak tekintik. Valaska József hangsúlyozza is, az erőmű területén a bioetanol-gyártásra ugyancsak berendezkednek, így tehát a Mátraalján mind a benzinhez, mind a dízel üzemanyaghoz előállítják a komponenseket.

Mint egy ipari park

Könnyen lehet, hogy a Mátra lábánál elterülő óriás üzem, ha nem is a tönkretett tájat gyógyítja, de már igen jól bánik a "birtokával", a környezet javára hasznosulnak azok az erőművi ingatlanok, amelyek befogadják a Zöldolaj nevű céget, s azt a vállalkozást is, amelyik majd a bioetanolra szakosodik.

- Még ha nem is nevezték így, de a vállalatunk az egyik legrégibb ipari parkja a térségnek: energiát, vizet s minden más infrastruktúrát kínálunk az idetelepülőknek, a bioetanol-, a biodizel- vagy éppen az ugyancsak új gipszüzemnek - fejti ki Valaska József. - A kerítésen belül működő vállalkozások feleannyiért jutnak hőhöz, mint a piacon, de nekünk sem közömbös, hogy zöld energiát állíthatunk elő az ő melléktermékeikből.

Még amikor Gagarin nevét viselte az abasári, visontai, domoszlói szőlőskertek kellős közepére települt erőmű, s Torezét a külfejtés, kimondani nem merte, de suttogta Mátraalja egész lakossága: a bányászás, a tömegnyi kráter, a levegőszennyezés örökre megszomorítja az életüket. Az űrhajós és a kommunista vezető neve ugyan lekerült a cégérről, a bányáról, a külfejtés többemeletes ház nagyságú óriásgépe azonban még vájja a lignitet, de most már egyre inkább óvja, szolgálja a környezetét az erőmű. Talán a mai generáció már meg is bocsátja a tájidegen monstrumot, mondván, ennyi jár azért, mert komolyan mérsékli mások helyett is a szén-dioxid-, a metángáz-kibocsátást, s nem mellékesen munkát kínál ezreknek.