Alig másfél éve kezdték el tanulgatni a magyar vállalkozások az operatív program és a pályázatírás szavakat, mára azonban úgy tűnik, minden cégnek mélyen beíródott a szókincsébe a két kifejezés.
A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) legutolsó adatai szerint szeptember végéig az öt operatív programra országosan 26 ezer 464 pályázat érkezett. A pályázók által igényelt támogatás összege a három évre szóló, 677 milliárd forintos keretnek csaknem a duplájára rúg. A támogatott (nyertes) projektek száma 10 ezer 443, a megítélt támogatás összege 522,7 milliárd forint, amely a teljes keret több mint 77 százaléka. Szerződéssel csaknem 7800 projekt rendelkezik, összesen 415 milliárd forint értékben. A megítélt összeggel az ország majdnem 1700 településén indulhat el legalább 780 milliárd forint értékű fejlesztés, s a támogatások segítségével több mint 34 ezer új munkahely jöhet létre, további 99 ezer helyzete pedig nem válik kérdésessé a következő évek során.
A kifizetések kissé lassabban haladnak, hisz az eddigi 69,3 milliárd forintnyi átutalás alig haladja meg a teljes keret 10 százalékát. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a 2004-2006-os időszakban megkötött szerződések kifizetéseit 2008-ig kell teljesítenie az országnak. Az országos adatok szerint a benyújtott számlák és fizetési kérelmek 80 százalékát már jóváhagyták, és 72 százalékát ki is fizették.
Szűkülő lehetőségek
A vállalkozások pályázatok iránti lelkesedése természetesen üdvös dolog, a beérkezett hatalmas mennyiségű igénylés miatt azonban időről időre le kellett zárnia az irányító hatóságoknak (IH) az egyes jogcímeket, mivel a rendelkezésre álló keretből nem lehet minden pályázatot támogatni. Az idő előrehaladtával, úgy tűnik, nem az a kérdés, le lesz-e kötve a lehető legtöbb európai uniós forrás, sokkal inkább az: lesznek-e még jövőre is nyitott pályázatok.
Az AVOP lehetőségei is egyre szűkösebbek: a három évre meghirdetett 105,7 milliárd forintos keretnek már nyolcvan százalékát odaítélte valamely gazdálkodásnak az Irányító Hatóság, és csaknem hatvan százalék sorsát már szerződéssel is megpecsételték. A program favoritja az AVOP-1.1.3. (Új erő- és munkagépek, technológiai és informatikai berendezések beszerzése) szintén nem pályázható, s bár az FVM honlapja szerint csak ideiglenesen van felfüggesztve, állapota oly rég nem változott, hogy gyanítani lehet: legfeljebb jövőre, némi forrásátcsoportosítás révén nyílhat még ki a jogcím.
A ROP még inkább előrehaladott állapotban van, mondhatni a célegyenesbe fordult. A 107 milliárd forintos keretből 92 milliárdot már odaítéltek, s 72 milliárdra érvényes szerződés is van. A beérkezett 2169 pályázatból mindössze 500-at ítéltek nyertesnek, s sokkal több eredményes pályázatra nem is lehet számítani, hisz mindössze két nyitott jogcím maradt: a ROP-3.1.2. (A területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplők kapacitásépítése), valamint a ROP-3.3. (A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése).
A KIOP 112,3 milliárd forintos keretére több mint kétszeres igény érkezett, de 100 milliárd forintot már oda is ítélt az Irányító Hatóság. A rendelkezésre álló keretnek megfelelően szűkösek a lehetőségek is, alig négy nyitott pályázat maradt, s ezek közül mindössze kettő az, amely érdekes lehet a kis- és középvállalkozások számára: a KIOP-1.2.0. (Állati hulladék kezelése) és a KIOP-1.7.0. (Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése). A pályázati kifizetések jól alakulnak, hisz csaknem 20 milliárd forintot már vissza is juttattak a nyertesekhez. Igaz ugyanakkor, hogy nem okoztak komoly dugót a beérkezett dokumentumok, hisz alig 245 pályázat érkezett, melyekből 109-et nyilvánítottak mostanáig nyertesnek.
Lekötötték a HEFOP 191,4 milliárd forintos büdzséjének több mint háromnegyedét is, igaz, a 667 nyertesből még csak 396 rendelkezik érvényes szerződéssel. Szeptember végéig 281 pályázó részesült összesen mintegy 22 milliárd forintnyi kifizetett támogatásban. A HEFOP Irányító Hatósága által kiírt pályázatok nagyobb részének beadási határideje augusztus 31-én lejárt. Vannak még nyitott jogcímek, melyek pályázhatóak, ezek túlnyomó többsége azonban intézmények (iskolák, önkormányzatok) számára nyújthat segítséget.
Nagyobb tétek
Az uniós tagságunk 2006-ig tartó első periódusára kapott 677 milliárd forintnyi támogatás ésszerű elosztása komoly kihívás az irányító hatóságok és a végrehajtó szervezetek számára, ám mindez csak bemelegítés a következő hétéves periódus feladataihoz képest. Előzetes számítások szerint az Európai Unió 2007-től 2013-ig tartó költségvetési periódusában a hazai kormányzati forrásokkal és a vállalkozások kapcsolódó beruházásaival együtt legalább 12-15 ezer milliárd forint fejlesztés valósul meg az országban. Az összeg nagyságát jelzi, hogy ebből a pénzből hét éven át minden áldott nap megépíthető lenne két-három kilométer autópálya. Az egész ország érdeke, hogy ebből a hatalmas keretből a megfelelő pályázatokat támogassák, hogy jól hasznosuljanak a források olyan beruházásokon keresztül, amelyek aztán további beruházásokra ösztönöznek, és sok ezer új munkahelyet teremtenek országszerte. Mindez azt jelenti, hogy az első periódus tapasztalatait alaposan elemezve kell kialakítani a következő időszak támogatási rendszerét: milyen operatív programokat és milyen uniós pályázatokat hirdessenek meg Magyarországon.
A kezdeti időszakban tapasztalt bosszantó és sokszor felesleges anomáliák kiküszöbölésére a kormány 2005 márciusában rendeletmódosítási csomagot fogadott el. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a pályázat benyújtásához, illetve a támogatási szerződés megkötéséhez csatolandó igazolások, hatósági nyilatkozatok száma. A kedvezményezetteknek nem kell előfinanszírozni a projektet, hanem a támogatás 25 százalékáig előleget vehetnek igénybe.
Átláthatóbb és egyszerűbb lett a projektek megvalósítóitól megkövetelt biztosítékok rendszere is, ráadásul ezek költsége immár a projekt keretében elszámolható. Szűkült a biztosítéknyújtásra kötelezett pályázók köre is: ezentúl nem kötelesek biztosítékot nyújtani az állami költségvetési szervek és háttérintézményeik, az egyházak és intézményeik, az önkormányzatok és önkormányzati szervek, az önkormányzatok által fenntartott intézmények, a nonprofit civil szervezetek, valamint az 5 millió forint alatti projektek gazdái.
Mindezek a kis lépések azt a célt szolgálják, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv - ezt az év végén vagy a jövő év elején fogadja el az Európai Bizottság - stratégiai prioritásai minél jobb arányban teljesüljenek. Idetartozik többek közt a versenyképesség tartós növelése, a foglalkoztatás bővítése vagy éppen a népesség egészségi állapotának javítása, olyan, horizontális követelmények teljesítése mellett, mint a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, a társadalmi összetartozás erősítése vagy a fenntarthatóság biztosítása.
