Alig egy évtizeddel ezelőtt – szinte nem is létezett környezetvédelmi szolgáltató iparág Magyarországon –, 1992 végén 26 cég megalapította a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségét (KSZGYSZ). A szervezet a környezetvédelmi iparág szakmai érdekképviseletét vállalta, célja, hogy erősítse a környezetvédelmi kultúrát Magyarországon, és bebizonyítsa: az üzlet és a környezet védelme nem ellentétes egymással.
Sok feladat, egyre több cég
A független szervezet ma már 270 céget tömörít. Ezek 13 százaléka eszközgyártó és -forgalmazó, 26 százaléka mérnöki és tanácsadó iroda, 35 százalékuk kommunális és veszélyes hulladék kezelésével, további 13 százalékuk ivóvíz- és szennyvízkezeléssel, 5 százalékuk hasznosítással, újabb 5 százalékuk talajvédelemmel, 3 százalékuk pedig levegő- és zajvédelemmel foglalkozik. Az általuk nyújtott környezetvédelmi szolgáltatások számát nehezen lehetne pontosan megmondani, de körülbelül 300 és 400 között van. Lefedetlen területek gyakorlatilag nincsenek.
– Mindig a kényszer határozza meg a környezetvédelmi szolgáltatások iránti igényt, az, hogy a termelő cégeknek mennyi és milyen szigorú környezetvédelmi feltételeket kell teljesíteniük, betartaniuk. A jogszabályok az Európai Unióban és hazánkban is folyamatosan szigorodnak, ezt a környezet állapota követeli meg. A feladatok száma egyre szaporodik, amit a szövetség taglétszámának növekedése is mutat. Mindebből levonható, hogy Magyarországon érdemes környezetvédelemmel foglalkozó céget alapítani – mondja Székely Anna, a KSZGYSZ ügyvezető igazgatója.
Kelet a cél
Az Európai Unió tagországaiban a környezetvédelmi szektorban jóval kevesebb, ám nagyobb méretű cég képviselteti magát, mint Magyarországon. Nálunk a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások jutnak jelentős szerephez, s tevékenységi területük jellemzően az országhatárokon belül van. A közepes méretű cégek többségében a külföldi tulajdon is megjelenik – a hazai környezetvédelmi szolgáltatói szektor 50 százalékában van jelen –, ezek külföldre is dolgoznak. A külföldi tőke legnépszerűbb tevékenységi területe egyébként a hulladékgazdálkodás, a szennyvíztisztítás és a levegőtisztaság-védelem. Túlnyomórészt francia és német cégek érkeznek, de jelentkeznek osztrák, olasz, angol, amerikai, svéd és svájci befektetők is, a tapasztalatok szerint nem csökkenő kedvvel.
– Reményeink szerint a magyar cégek számára a kelet-európai piac tartogat majd nagy üzleti lehetőségeket. Olyan, az EU-hoz nem az első körben csatlakozó országok, mint Románia, Bulgária vagy Oroszország, még fejletlenebb környezetvédelmi iparral rendelkeznek, s rengeteg környezetvédelmi probléma, helyreállítási munka van ott. Ezekben az államokban még csak most kezdődik az uniós elvárásokhoz való lassú felzárkózás – tájékoztat az ügyvezető igazgató.
Engedélyek sokasága
Egy szolgáltató cégnek, ha már meghatározta tevékenységi körét, számos engedélyt kell beszereznie, majd aztán pályázatok megnyerésével juthat munkához. Tevékenységtől függően szükségeltetik telephelyengedély, engedély a veszélyes hulladék begyűjtésére, szállítására, kezelésére, környezetvédelmi felülvizsgálatra, egyéb szakértésre és alkalmazásra.
A környezetvédelmi tevékenységet mindig teljes körű környezetvédelmi hatásvizsgálat előzi meg. Így van ez akkor is, ha egy cég például hulladékégetőt kíván építeni. Ha azonban az égető nagy kapacitású, már egységes környezethasználati engedélyt is kell kérni a működéséhez a környezetvédelmi felügyelőségtől.
A legtöbb környezetvédelmi feladat a hulladék- és szennyvízkezeléssel kapcsolatos – ezek, valamint a csatornázás tipikusan az önkormányzatok feladatkörébe tartoznak –, jelentős részük kármentesítés. Magyarországon az igény ezermilliárd forintnyi, de idén például csak egymilliárd fordítható erre a célra. A kármentesítések többségükben közbeszerzéssel valósulnak meg, ezért a környezetvédelmi tevékenységet folytató cégek pályáznak. Természetesen magánkézben lévő cég is pályáztathat, nemegyszer az is előfordul, hogy egy termelő céget kötelez a felügyelőség valamilyen tisztítóberendezés felszerelésére.
A környezetvédelmi szektor természetesen profitorientált cégekből áll, amelyek között – tartozzanak ugyanazon szövetség tagjai közé – erős a verseny.
Akiknek üzlet a környezetvédelem
Magyarországon a környezetvédelmi gyártók és szolgáltatók száma folyamatosan nő, ami nem kis mértékben a külföldi cégek befektetéseinek köszönhető. Szükség is van rájuk, hiszen fogyasztásra ösztönző világunkban egyre több hulladék, szennyező anyag keletkezik, így a megoldandó környezetvédelmi feladatok száma is egyre gyarapodik. A kelet-európai piac ráadásul üzleti lehetőségeket rejt a kisebb magyar cégek számára.
Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Klasszis Befektetői Klub
2025. május 27. 17:00, Budapest
Véleményvezér

Három és félszeres gázárral riogat a fideszes intézmény
A Fidesz állandóan riogat, migránsokkal, háborúval, Sorossal, most meg a gázárral.

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”
A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért
Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.

Donald Trump hivatalos közösségi oldalán pápának öltözve látható, sokan kiakadtak
Rossz vicc, vagy egy politikusi tréfa?