Az Európai Unió strukturális alapjai és hazai költségvetési források társfinanszírozásával 2006 végéig 105 milliárd forintból lehet „gazdálkodni” az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretein belül. Idén ebből – 6,1 milliárd forintos hazai forrás mellett – legfeljebb 24,5 milliárd forint hívható le a nyolc meghirdetett pályázat útján. A pályáztatást az agrártárca által felállított Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) menedzseli.

Átmeneti és új szabályok

Bár az AVOP-ra már május 3-ától lehet pályázatokat beküldeni, ezek elbírálására csak az április végén lezárult SAPARD-kiírások augusztus végi eredményhirdetése után kerülhet sor. Kivételt képeznek azok a kiírások, amelyek nem „öröklődtek” az operatív programban; ilyen például a fiatal gazdálkodók induló támogatása és a szakmai tovább- és átképzés, ezek elbírálása már májustól elkezdődik.

Az MVH vállalja, hogy a beküldött projektek befogadásáról, illetve elutasításáról huszonöt nap alatt dönt. Pozitív döntés esetén további másfél hónap telhet el, amíg a pályázó kézhez kapja erről az értesítést. Az előcsatlakozási alap pályázataitól eltérően – amelyeknél a beruházásokat csupán a támogatási szerződés megkötése után lehetett elindítani – az operatív program projektjeit már a befogadás időpontját követő napon el lehet kezdeni. A hivatal tájékoztatója szerint a nyertes pályázatok támogatási szerződését az értesítő kézhezvételét követő harminc napon belül meg kell kötni.

Magyarország tagállammá válásával az EU társfinanszírozásával megalkotott pályázati rendszer háromlépcsős lett. A fejlesztési stratégiát rögzítő Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programja az adott területen – gazdasági versenyképesség, mezőgazdaság- és vidékfejlesztés, humánerőforrás-fejlesztés, környezetvédelem és infrastruktúra-, régiófejlesztés – prioritásokat fogalmaz meg, amelyek alá intézkedések tartoznak. Az operatív programokhoz kapcsolódó, úgynevezett programkiegészítő dokumentumok tartalmazzák az intézkedéseken belüli konkrét pályázati kiírásokat. Az AVOP négy prioritást fogalmaz meg, az egyes intézkedésekhez egy-egy – hasonló elnevezésű – pályázat tartozik.

Beruházás tágabb körben

Az AVOP „átvett” pályázati kiírásai több ponton is lényegesen változtak a SAPARD programhoz képest. Könnyítést jelent például, hogy a pályázó önkormányzatok és egyházak, ha saját tulajdonú ingatlanon hajtanak végre fejlesztést – a SAPARD április 1-jétől módosított változatához hasonlóan –, erre nem kötelesek jelzálogjogot bejegyeztetni. Szigorúbban veszi viszont az operatív program a pályázók életképességi kritériumait. A saját forrásba nem számítható be költségvetési támogatás, teljes mértékben figyelembe vehető azonban hitel vagy kölcsön. További változás, hogy egyes kiírások esetében szükséges kvótaigazolást is csatolni.

Az előcsatlakozási alap hasonló pályázatához viszonyítva a mezőgazdasági beruházásokat támogató AVOP–1.1-es több téren is kibővült: támogathatóvá vált a sertés, a szarvasmarha és a szárnyasok mellett a juh, a kecske és a házinyúl tartásához, valamint a méhészethez szükséges épületek létesítése is. Tenyészállatok beszerzésére csak abban az esetben lehet pályázni, ha ezekhez megfelelő új épület építése is kapcsolódik. A SAPARD-hoz képest az operatív program a beruházás összköltségét 5 százalékponttal nagyobb mértékben, 45 százalékban támogatja; ez fiatal pályázók, illetve kedvezőtlen adottságú területek esetében további 5, illetve 10 százalékpontos – halmozható – „bonusszal” egészül ki.

További könnyítés az előcsatlakozási alappal szemben, hogy a gazdáknak ugyanarra a géptípusra nem három, hanem csupán egy – a kiválasztott – forgalmazó árajánlatát kell beadni, valamint, hogy bizonyos feltételek mellett pénzt lehet igényelni meliorizációs, öntözésfejlesztési és ültetvénytelepítési beruházásokra is. A telephelyvásárlást, elődjéhez hasonlóan, az AVOP sem támogatja.

Halászat és fiatal gazdák

Az előcsatlakozási alap pályázati rendszerében a halászati termelés és értékesítés összekapcsolódott a mezőgazdasági termékek feldolgozását támogató pályázattal; az AVOP esetében ez külön intézkedésként szerepel. Lényeges változás, hogy gyakorlatilag támogathatóvá vált a halászati tevékenység teljes vertikuma, így a halastavak építése és felújítása, a szükséges infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés és a promóciós tevékenység is.

Az Európai Unióban közösségi cél a mezőgazdasági főfoglalkozásúak kiöregedésének megakadályozása. Ez részben a vidéki fiatalok otthoni – és főleg agrártevékenységgel elért –boldogulásának támogatásával valósul meg. Az AVOP–1.4 jelű kiírása a most induló fiatal agrárvállalkozókat legfeljebb 6,375 millió forint értékű egyszeri tőkejuttatással, valamint kamattámogatással segíti. Fiatal gazdálkodónak minősül a negyvenedik életévét be nem töltött, legalább középfokú végzettséggel rendelkező, szakmai alkalmasságát igazolni tudó egyéni vállalkozó.

A vissza nem térítendő támogatás kiterjed a gazdálkodáshoz szükséges – lakásnak nem minősülő – épületek vásárlására, felújítására, korszerűsítésére. A tanyákra ez a megszorítás nem vonatkozik. Az AVOP–1.4 jelű támogatás összege fordítható teljes gazdaság átvételére is, viszont telephely és termőföld vásárlását a kiírás csak 10 százalékban támogatja. Az egyszeri tőkejuttatás mellé a tevékenység megkezdésének finanszírozására felvett hitelekhez kamattámogatást is igényelhetnek a fiatal gazdák, a háromhavi Bubor (budapesti forinthitel-kamatláb) alapján számított kamat 60 százalékáig. A kamattámogatás csak akkor vehető igénybe, ha a – más állami támogatást nem tartalmazó – hitel kamata nem haladja meg a Bubor+3 százalékpontot. További megszorítás, hogy a kamattámogatás tőkésített értéke nem lehet több, mint az egyszeri tőkejuttatás összege.

Képzés és termelésfejlesztés

A másik nagy újdonság az agrárpályázatok rendszerében a szakmai továbbképzésekre, átképzésekre idén fordítható 318 millió forint. Az AVOP–1.5 jelű kiírás olyan agrárszakképző intézeteknek és egyéb akkreditált felnőttképzési szervezeteknek szól, amelyek többek közt farmmenedzsmentről, erdészeti és halászati üzemvezetési módszerekről, vidéken élők alternatív, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeiről tartanak kurzusokat. Igen magas, 90 százalékos támogatásban részesül a tananyagok összeállítása, a tanfolyamok szervezése, a speciális oktatási eszközök beszerzése, a tanárok óradíja és utazása. Támogathatók továbbá a gyakorlati képzések költségei, valamint a gép- és anyaghasználati költségek. A pályázat keretei között azonban beruházás nem támogatható.

A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztésére idén több mint 3,5 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. Az AVOP–2.1 jelű kiírás esetében a versenyképesség, valamint az ember és környezete biztonságának javítását szolgáló fejlesztésekre jogosultságtól függően lehet pályázni, mégpedig bármilyen kombinációban. Így támogatást nyer egyebek közt az elavult technológiák korszerűsítése, az új gépek és az üzemeltetésükhöz szükséges szoftver beszerzése, a korszerű készáruraktár, de a vállalatirányítási rendszereket és a munkaerő vállalaton belüli képzését, továbbképzését szolgáló fejlesztés is. A pályázat a földvásárlást nem támogatja.

Vidéki jövedelemszerzés, infrastruktúra

Az AVOP sorrendben hatodik, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítését célzó pályázati kiírására valamivel több, mint másfél milliárd forint áll idén rendelkezésre. Támogatható a kiváló minőségű helyi, tájjellegű termékek előállítása, feldolgozása, a termékek marketingjének fejlesztése, a falusi turizmus és a kézműipar is.

Az agrártermékek diverzifikációja esetében ingatlan vásárlása a projektösszköltség 10 százalékáig támogatható. A marketingfejlesztések körében pénz igényelhető vásárok, kiállítások, bemutatók szervezésére és az ezeken való részvétel költségeire is. Az AVOP–3.1 támogatja a tíz ágynál nem nagyobb kapacitású falusi magánszálláshelyek létesítését és a közvetlenül kapcsolódó, valamint az „on-farm” jellegű szolgáltatásokat.

Az AVOP 3.2 jelű kiírása a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztését célozza meg, és alapvetően vállalkozók, önkormányzatok által megvalósított kollektív beruházásokra fekteti a hangsúlyt. Az 1.1-es kiírás által támogatott területeket így több helyen kiegészíti a közös fejlesztések támogatásával. Szubvenció igényelhető többek közt öntözőrendszerek fejlesztésére, vízkár-elhárítási beruházásokra, továbbá közúti számmal nem rendelkező utak építésére, felvásárlóhelyek és helyi piacok, valamint vállalkozók saját megújuló energiaforrásának fejlesztésére is. A támogatott körbe ingatlan csak a fejlesztés 10 százalékáig számítható be.

Falufejlesztés és Leader+

A vidékfejlesztési prioritás harmadik kiírása a faluképet, természeti és kultúrtájat megőrző és javító beruházásokat támogatja: az épületfelújítást, a parkosítást, a természetes és művi vízpartok, csatornák rendbetételét, a köztéri épületek – így szökőkutak, lépcsősorok – felújításának költségeit. Ezekre a projektekre mind egyéni, mikro- és kisvállalkozók, mind civil szervezetek és önkormányzatok pályázhatnak.

Az AVOP 3.4-es kiírása nem támogatja az üdülő- és gyógyhelyeken található kastélyok, várak és múzeumok felújítását, a világörökség részét képező értékekhez, a nemzeti parkokhoz és egyéb természetvédelmi területekhez kapcsolódó beruházásokat. Erre a Regionális Operatív Programban van lehetőség. Az elszámolható költségek között ingatlanvásárlás szintén csak 10 százalékban támogatható.

A vidékfejlesztési prioritáshoz tartozik a nem központilag kiírt Leader+ intézkedés is, amelynek alapvető szerepe az egyes térségekben megvalósuló vállalkozói, önkormányzati, illetve civil fejlesztések térségi szintű összehangolása és megfelelő stratégiába illesztése. Mindez legfeljebb negyven darab, tíz – gyéren lakott megyékben öt – és százezer fő közötti lakosságot „lefedő”, úgynevezett helyi akciócsoport révén valósulna meg. Ezek kiválasztása az idén történik meg, az akciócsoportok által koordinált és a Leader+ költségvetéséből támogatott térségi fejlesztések pedig 2005-ben várhatók.