Ősszel várhatóan ismét módosul a hitelintézeti törvény. A javaslat szerint a lakossági hitelekről nyilvántartott adatok körét – ami eddig csak a hitelmulasztásokra terjedt ki – úgy bővítenék, hogy minden ügyletről kerüljön be adat a bankközi adós- és hitelinformációs rendszerbe (BAR). Ez egyrészt lehetővé tenné, hogy a jól fizető adósokat a pénzintézetek olcsóbb hitellel segítsék, másrészt a túlzott eladósodás – vagyis hogy valaki több pénzintézetnéla hitelképességétjóval meghaladó pénzösszeget vegyen fel – elkerülhető lenne.

Mindent tudni akarnak

A nyolc éve létrehozott, jelenleg 12 pénzintézet tulajdonlásával működő Bankközi Informatikai Szolgáltató Rt. (BISZ) 1999 óta magánszemélyek hiteltörlesztésével kapcsolatos információkat is szolgáltat a bankközi adós-és hitelinformációs rendszere segítségével. A rendszer – amely ma már két részből, a vállalkozóihitel-, valamint a lakossági hitelmulasztás-nyilvántartásból áll – létrehozásának célja az volt, hogy korrekt adatokkal csökkentse a hitelkihelyezési kockázatot.

Az 1995 óta működő vállalkozói hitelnyilvántartásban – amely minden vállalkozás és pénzügyi intézet között létrejött hitel- és kölcsönügylet, bankgarancia, bankkezesség-vállalás, leszámítolt váltó, követelésvásárlás, pénzügyi lízing, fedezettel nem biztosított akkreditív adatait tartja nyilván – jelenleg 80 ezer vállalkozás közel 200 ezer élő és 900 ezer lezárt hitelügyletéről tárolnak adatokat.

A kártyavisszaélések miatt felmondott POS-terminálok üzemeltetői is „feketelistára” kerülnek, s a fizetésképtelen – vagyis a 60 napot meghaladóan 1 millió forint fölötti összeggel tartozó – vállalkozásokról, bankszámlájukon sorban álló tételeket halmozó cégekről is árulkodnak a BAR adatai.

Havi tízezer lekérdezés

Mára a BAR mindkét rendszerének megtörtént az adatfeltöltése, vagyis minden hitelintézet és hitelezést folytató pénzügyi vállalkozás, valamint a befektetési hitelezéssel foglalkozó befektetési társaságok is folyamatosan eljuttatják adataikat a rendszerhez, így a hitelezéssel foglalkozó ügyintézők egy-egy hitel bírálatánál valóban naprakészen tájékozódhatnak az ügyletekről.

A BAR-hoz havonta körülbelül 10 ezer lekérdezés érkezik; az eredményt nem kötelező figyelembe venni. A visszajelzések alapján jellemzően a lakossági hitelezésnél vannak olyan pénzintézetek, amelyek megtagadják a hitelfolyósítást, ha a hitelt kérőről a rendszerben negatív adatok szerepelnek. Vannak azonban olyan társaságok is – mondja Rácz Lajos, a BISZ ügyvezető igazgatója –, ahol mérlegelik a rossz minősítés okát, és ezután a belső szabályzatuk alapján döntik el, hogy folyósítják-e a kért hitelösszeget.

Ha valaki szeretné tudni, hogy vannak-e rá vonatkozó, vele kapcsolatban nyilvántartott adatok, és melyek ezek, akkor a leendő folyósító intézetnél van erre lehetősége, egy ügyféltudakozvány kitöltése után. Kérdésére a választ zárt borítékban a BISZ Rt.-től a pénzintézet kapja meg, és továbbítja ügyfelének.

Magánszemélyek nyilvántartása

Természetes személyekről 1999 óta tartalmaz adatokat a BAR, de csak akkor, ha az adós valamely hiteltörlesztésnél 90 napnál hosszabb időtartamban a minimálbért meghaladó összeggel tartozik. A nem törlesztett hitelnél nemcsak a kölcsön felvevője, hanem minden érintett – például a kezes vagy az adóstárs is – bekerül a rendszerbe. Ez évtől kezdődően a kártyával visszaélők is bekerülnek a BAR-ba.

Az adóst a tartozása visszafizetése után 5 évig, nemfizetés esetén viszont örökké nyilvántartja a BAR. Jelenleg 75 ezer magánszemély 120 ezer hitelmulasztását lehet lekérdezni; pénzintézetek havonta 60-70 ezer esetben teszik ezt meg.

A lakossági hitelmulasztások nyilvántartásának hiányossága, hogy jelenleg csupán vezeték- és keresztnév, születési hely és idő, valamint az anyja neve alapján azonosítják a hitelfelvevőt. Az ez év őszére tervezett törvénymódosításhoz (a lakossági teljes listához) azonban egyértelműbb személyazonosításra lenne szükség, amit például az adószám biztosítana, de erről az Országgyűlésnek kell döntenie – magyarázza Rácz Lajos.

Az pedig csak álom, hogy – amint arra van példa tőlünk nyugatabbra – a különböző szolgáltatók kicseréljék egymással negatív hitelfizetési és tartozási információikat, hogy például a közüzemi díjjal tartozó magánszemély ne vehessen részletre mobiltelefont. Hazánkban egy ilyen információs rendszer bevezetésére sokáig kell még várni, hiszen egyrészt a különböző szolgáltatóknak nem érdeke, hogy egymás rossz hitelkihelyezését meggátolják, másrészt nálunk a jelenlegi szigorú adó- és banktitok ezt nem teszi lehetővé.


Makay Erika