A versenyképes régiókat prosperáló gazdaság, nagyarányú foglalkoztatás, tartós és fenntartható fejlődés, folyamatos megújulási képesség jellemzi. A területi versenyképesség - amint azt az új Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) leszögezi - azonban több, mint adott térség vállalkozásainak versenyképessége. Beleértendő az is, hogy az adott térség vonzó legyen mint lakóhely, mint befektetési helyszín vagy turisztikai célpont. Ám mindenekelőtt alkalmas a térségi funkciók megszerzésére, megtartására.

A siker mércéje

Az erőforrásvonzó és -megtartó képesség, a térségben működők versenyképességének együttes erősítése, valamint a hatékony területi szerkezet megteremtése egyaránt szükséges a térségi versenyképesség növekedéséhez. A régiók, térségek, települések versenyképességét pedig nemcsak vállalkozásaik, hanem polgáraik, intézményeik, civil szervezeteik sikeressége is méri.

A vállalkozások versenyképességének javításához a működésüket meghatározó környezet - például telephely, informatikai, közlekedési elérhetőség, pénzügyi, tanácsadási szolgáltatások, megfelelő munkaerő - területileg összehangolt fejlesztése kell. Ezek az elemek persze nem függetlenek egymástól: a lakosság - s főként a képzettebbek - megtartásához, újak vonzásához munkahelyek éppúgy kellenek, mint a kellemes lakókörnyezet vagy a magas színvonalú szolgáltatások, miként a fejlesztési források megszerzése is hatékony menedzsmentet feltételez, amely képes versenyképes projekteket, pályázatokat generálni és megvalósítani.

A versenyképesség kulcsa a régió, a térség szereplőinek együttműködése. Éppen ezért a területi alapon szerveződő gazdasági célú együttműködések - például kutatóintézetek, multinacionális vállalatok, kkv-k és tanácsadó cégek összefogásának - ösztönzése is rendkívül fontos.

Eltérő stratégiák

Az egyes térségek, régiók fejlődési lehetőségei természetesen különbözők. A fejlettebb, jelenleg is jelentős külföldi működődőkével rendelkező térségekben, régiókban a nagy hozzáadott értéket termelő, magas technológiájú, minőségi munkaerőt foglalkoztató gazdasági tevékenységek megtelepítését érdemes ösztönözni, míg a fejletlenebb, foglalkoztatási gondokkal küzdő régiókban a nagyarányú foglalkoztatást biztosító beruházások, az ehhez kapcsolódó tőkebefektetések vonzása lehet a cél. Az aprófalvak, perifériák és egyéb öregedő korszerkezetű térségek számára népességmegtartó, illetve -vonzó képességük javítása érdekében új, életképes térségi - például ökológiai, lakó-, rekreációs - funkciók kialakítása vagy azok megőrzése jelenthet megoldást.

Az, hogy milyen fejlesztések szolgálhatják hatékonyan a versenyképességet, az térségenként eltérő, ám az OTK felsorolja azokat a tényezőcsoportokat, amelyek mindenütt alappillérek lehetnek. Ezek a következők: a regionális üzleti környezet és szolgáltatások fejlesztése, az elérhetőség javítása, térségi hálózatok ösztönzése és a kkv-k regionális fejlesztése, a tudástársadalom építése és az innováció területi terjesztése, a regionális és helyi menedzsment szervezeti fejlődése, stratégiák ösztönzése, a regionális és települési marketingkommunikáció erősítése, a környezet megóvása és fejlesztése, a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése.

A területpolitika fejlesztési alapelvei

Szubszidiaritás és decentralizáció

Egy térség fejlesztését azon a legszűkebb területi szinten kell megoldani, ahol ehhez a legtöbb információ áll rendelkezésre, és a legtöbb érdek kapcsolódik a megvalósításhoz.

Proaktivitás

Helyi szinteken fokozottan figyelembe kell venni a globális, európai, nagytérségi vagy nemzeti szintű gazdasági-társadalmi trendek várható megnyilvánulási formáit hátrányaik megelőzése, előnyeik kihasználása érdekében.

Rendszerszemlélet

A cselekvések tere, a terület komplex rendszerként értelmezendő, ahol az egyes alrendszerek és környező területi rendszerek közötti harmónia megteremtése érdekében, célzottan csak egyes pontokra irányuló, de tervezetten az egész rendszerre ható beavatkozások végezhetők.

Folyamatorientáltság, monitoring és értékelés

A területpolitikai tervezés, végrehajtás változásokhoz idomuló folyamat, amely visszacsatolásokkal ciklusokba rendeződik. A tervezési, a végrehajtási és az azt nyomon követő és értékelő tevékenységek szünet nélkül, átfedésekkel követik egymást.

Tájszemlélet

A fejlesztések terét adó területi rendszer vagy annak földrajzilag elkülönülő részei egyedi vagy típusos tájként értelmezendők, ahol a természeti és épített környezeti elemek és kulturális tényezők dominálnak.

Partnerség

A fejlesztéseknek sok szférát és szektort érintő partnerségre kell támaszkodniuk; esetenként a különböző szintű területi szervek országosan jól működő vertikális partnerségét is igénylik.

Programozás

A területpolitika programozása lehetőséget nyújt egy adott terület különböző területi vagy ágazati fejlesztési céljai közötti koordinációra, szinergikus kapcsolatok kialakítására, és földrajzi koordinációt is lehetővé tesz a kívánt területi hatás elérése érdekében.

Integrált fejlesztések

Az Országos Területfejlesztési Koncepció tervezése során, valamint a szélesebb célcsoportot érintő gazdasági-társadalmi céljainak eléréséhez olyan területfejlesztés szükséges, amely sokszínű partnerségi együttműködésekkel több gazdasági ágazati, szociális, egészségügyi, oktatási, közigazgatási elemeket hordozó tevékenységekből épül fel.