Az örökölt vagy ajándékba kapott ingatlanvagyon után a jövő évtől már nem lineárisan fizetjük az illetéket: az ingatlan értékétől függően – a bűvös határ 18 millió forint – sávosan és progresszíven nő a fizetendő összeg. Igaz, az örökhagyó és az örökös, valamint az ajándékozó és a megajándékozott közötti rokonsági fok szerinti differenciálás továbbra is megmarad: a legkisebb illetéket januártól is a gyermeknek, házastársnak vagy szülőnek kell lerónia, míg az unokának, a testvérnek, a nagyszülőnek, valamint a náluk még lazább rokoni kapcsolatban lévőknek magasabb az illetéktarifája.

Van, ami nem lett több

Ha az örökölt vagy ajándékba kapott ingatlannak az értéke nem haladja meg a 18 millió forintot, akkor még a jelenlegivel azonos az illetékösszeg; e fölött azonban már a mostaninál magasabb kulcs alapján kell az illetéket leróni.

A kiszabás alapja továbbra is az úgynevezett tiszta vagyoni érték, vagyis az ingatlan forgalmi értékét csökkentik a fennálló esetleges tartozások, díjak (például közjegyzői díj), valamint a vagyonértékű (például haszonélvezeti, használati) jog. Megmaradt az a szabály is, hogy a kiskorú örökös a nagykorúvá válásától számított két éven belül róhatja le késedelmi pótlék nélkül az ingatlan utáni illetéket. Ha viszont azt a határidő előtt befizeti, akkor az illeték összegének évi 10 százalékát (a teljes összeg maximum 70 százalékát) kedvezményként nem kell befizetnie.

Pozitívum, hogy a lakóingatlan adásvétele után fizetendő úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetéket nem módosította a pénzügyi kormányzat: eszerint lakás vásárlása esetén az illeték nagysága 4 millió forintos értékig 2 százalék, a 4 millió forint feletti rész után pedig 6 százalék. Tudni kell azonban, hogy ez a fizetési mód arra az esetre vonatkozik, ha önálló egész ingatlant vásárolunk. Ha csak egy fél házat vagy egy fél öröklakást veszünk meg, akkor a 2 százalékos kedvezmény csak 2 millió forintig illeti meg a vevőt, és a 6 százalékot már a 2 millió forint feletti rész után meg kell fizetni. A kedvezmény mértéke tehát igazodik a megszerzett tulajdoni hányad mértékéhez.

Jövőre is hatályban marad az illetékkedvezmény, ha valaki üres telket vásárol, és vállalja, hogy négy éven belül lakóházzal beépíti: ebben az esetben tehát a telek vásárlása után továbbra sem kell illetéket leróni.

Nem került sor az illetékrendelet 28. cikkelyének módosítására sem, amely szerint a lakásépítésre és -értékesítésre jogosult vállalkozó által épített új lakás megszerzése után nem kell illetéket fizetni, ha annak vételára a 30 millió forintot nem haladja meg.

A 35. évüket be nem töltött fiatalok illetékkedvezménye szintén megmarad. Változás e téren csupán annyi lesz, hogy amíg jelenleg a vásárlás bejelentésével együtt kell jelezni az illetékkedvezményre való jogosultságot, jövőre erre az érintetteknek az illeték kiszabásának jogerőre emelkedéséig módjuk van.

Üzleti és magánélet: egyaránt drágulás

Emelkednek viszont az építési illetékek, és nő a tulajdonjog-változás bejegyzésének díja is. Így a már meglévő otthon átalakításához, valamint új lakás építéséhez kért építési engedély jövőre 10 ezer forintba kerül, és ugyanennyit kell fizetni a használatbavételi engedélyért is. A tulajdonjog bejegyzése a mostani 2 ezerről 3 ezerre emelkedik, a telekátalakítás illetéke pedig telkenként 5 ezer forint lesz. A jelzálogjog bejegyzésének díja januártól annyiban nem módosul, hogy továbbra is az ingatlan értékének 5 százaléka alatt marad, minimális összege azonban 5 ezer forintról 10 ezerre nő.

A módosított rendelkezések hatálybalépésének időpontja ugyan 2003. január elseje, ám az idén megkötött és a földhivatalba benyújtott szerződések után még a régi illetéktörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyancsak a régi szabályok érvényesülnek az ebben az évben elhunytak után indult hagyatéki ügyekben is, függetlenül attól, hogy az illeték kiszabására mikor kerül sor.

A pénzügyi kormányzat a peres eljárásokkal kapcsolatos illeték 6 százalékos mértékét nem módosította, de a maximum fizetendő 750 ezer forintos határt 900 ezer forintra emelte.

Emelkednek viszont a tételes összegű államigazgatási eljárások illetékei. Az általános mérték 1500 forintról 2000-re nő, s az ilyen határozat elleni fellebbezéskor – ha értéke pénzben nem állapítható meg – 4000 forint a fizetendő illeték mértéke. A házasságfelbontási perek jelenleg 7000 forintos illetéke jövőre 10 ezer forintra nő.

A csődeljárás megindításának illetéke 30 ezer, a felszámolási eljárásoké pedig 50 ezer forintra emelkedik. A cégbíróságtól kérhető másolatok után fizetendő összegek is nőnek: jövőre a cégkivonat 5000, a cégbizonyítvány 3000, a cégmásolat 7000 forintba kerül. Drágul a gépjármű tulajdonjogának átírása is, január elsejétől köbcentinként 13 forintot kell leróni.