Finnország, Svédország, Írország példája bizonyítja, hogy az információs területen való előretörésre nem csak az óriásgazdaságoknak (USA) van lehetőségük. Ezekben az országokban az állam, elismerve a nagyvállalatok törekvéseinek hasznát, nemzeti programokat fogadott el. Felismerték, hogy a gazdaság mindhárom főszereplőjének (állam, vállalatok, lakosság) van szerepe a folyamatban.
Az állam kedvező szabályozással, saját programok indításával, a vállalatok az infrastruktúra létrehozásával, az új eszközök üzleti felhasználásával, a lakosság a megfelelő irányultság és képzettség megszerzésével járul hozzá az új környezet létrehozásához.

Mindenhol kulcskérdés volt az informatikai-távközlési infrastruktúra kritikus tömegének elérése. Amikor a gazdaság szereplői között az informatikai ellátottság egy szintet meghalad, a fejlődés öngerjesztővé válik. Az informatikai végpontot jelentő, szoftverekkel, adatátvitellel felszerelt személyi számítógépek (PC) elterjedése tehát alapfeltétel, hiszen ezen keresztül kapcsolódhat be akár a munkavállaló, akár a vállalat az új, elektronikus gazdaságba.

A jó példa
A legutolsó hiteles adatok szerint az Egyesült Államokban a háztartásoknak a 40, Nyugat-Európában pedig mintegy a 20 százalékában van PC. Svédországban – az említett kezdeményezésnek köszönhetően –jelenleg ez az arány meghaladja a 60 százalékot, és ott ma már a lakosság 33 százaléka webböngésző. Magyarországon a háztartások alig 9 százalékában található számítógép, internetcsatlakozás pedig a 2,5 százalékában!

A magyar információs társadalom kialakulásának felgyorsítására kidolgozott javaslat a sikeres svéd modell alapján készült. A kutatócsoport vizsgálata szerint a módszer magyar körülmények között alkalmazható, és hasonlóan jó eredmények várhatók tőle. Tagadhatatlan azonban, hogy az állami szerepvállalás megterhelést jelent a költségvetés számára.

A svéd Otthoni Számítógép Modell bevezetésének távlati célja a munkaerő képzettségi szintjének a mai kor színvonalára való emelése volt. A kormányzat meghirdette az „PC-t mindenkinek!” (Home PC Initiative)-programot, aminek fő célja, hogy az információs társadalom előnyeit minél többen élvezhessék. Váljék lehetségessé minden piaci szereplő számára, akármilyen területen működik, és akármekkora legyen is, a technológia gyors alkalmazásának lehetősége, ami által versenyképesebbé válik, növelve ezzel az egész nemzet versenyképességét. Racionalizálódjék a közszolgálati szektor, és a kis-, illetve középvállalkozók internethez csatlakozásával új munkahelyek, ágazatok, businessek nőjenek fel.

1998. január 1-jén indult az akció, melynek keretén belül a svéd munkavállalókat a vállalataik személyi számítógéppel látták el. A számítógépeket a munkavállalók részletfizetés fejében, mentesülve a személyi jövedelemadó alól kapták meg úgy, hogy a gépek árát a bruttó fizetésből vonták le, általában három év alatt, részletekben. A törlesztési idő elteltével a gépek a dolgozók tulajdonába kerültek. Az eladási ár és a piaci ár közötti különbözet lényegében az adótétel volt.

Hazai adaptáció
Az adó- és társadalombiztosítási szabályok módosításával a kormány lehetővé tenné a munkavállalók számára, hogy a definiált csomagot (PC, szoftverek) bruttó bérükből, tehát szja- és tb-kötelezettség-mentesen vásárolhassák meg, alkalmazójuk bevonásával. A munkaadónak az e bérre eső tb-járulékot sem kellene megfizetnie.

Gazdasági alapon, finanszírozóként, a munkaadók mellett megjelenhetnek a programban a nagybankok, esetleg más állami cégek (Magyar Posta) is. A program célja, hogy az otthoni PC-ellátottságot mintegy megduplázva, 316 ezer PC kerüljön a háztartásokba. Egy gépre vetítve a gép ára, illetve a törlesztőrészlet az 1. táblázat szerint alakulna. A költségvetés pozícióját a 2. táblázat mutatja.

A számítógépprogram a bemutatott feltételek mellett az első évben mintegy 3,9 milliárd forint bevételi többletet eredményez a költségvetés számára, ami abból adódik, hogy a terhek három évre elosztottan, az áfa-, a társaságiadó- stb. bevételek pedig az első évben jelentkeznek. 2002–2003-ban 13,6–13,6 milliárd forinttal terheli a program a költségvetést.
Eredménye: az országos gépellátottságot a jelenlegi 9-ről 17 százalékra emelné.
A program – az államapparátus rugalmasságától függően – akár 6 hónap alatt is előkészíthető. (Svédországban is ennyi időt vett igénybe.)

Előnyök
Növekszik a dolgozók és családjuk információtechnikai ismerete, jártassága.
Csökkennek az oktatási költségek. A dolgozók a gépekhez körülbelül a piaci ár 45 százalékán juthatnak hozzá, havi részletfizetéssel. A rugalmasabb munkarendszerek gyorsabban terjedhetnek. Az otthoni munkavégzés a közlekedési és az iroda iránti igényeket is csökkentheti, bár a lakásméret és a telekommunikációs összeköttetés irántiakat megnöveli. A számítógépek legális forrásból és legális szoftverrel kerülnek az otthonokba, így e gazdasági szektor jelentős „kifehéredésére” lehet számítani. A személyi számítógépek terjedése növeli az elektronikus kereskedelem és az internetes szolgáltatások iránti igényeket.