A jogszabályok betartása alapkövetelmény, s az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásokat minden cég igyekszik betartani. Csakhogy, amint azt Havér Balázs, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesületet, a KÖVET-INEM Hungária igazgatóhelyettese hangsúlyozza: a környezettudatosság nem a jogszabályok betartásával egyenlő, hanem jóval több. Új szemlélet, más megközelítés. Amit ráadásul jobbára a piac kényszerít ki.

Üzleti szempontú tudatformálás

A környezettudatos vállalatirányítás azt jelenti, hogy a cégvezetés ismeri tevékenysége közvetett és közvetlen környezeti hatásait; igaz, azt még a szakértők is belátják, hogy az előbbieket szinte lehetetlen feltérképezni. Havér Balázs szerint mindenképpen a közvetlen hatások – vagyis a tevékenység során felmerülő, környezetet terhelő folyamatok – optimalizálása kell legyen az elsőrendű feladat, a fejlesztés szempontjainál a termék életciklusát is figyelembe véve.

A KÖVET-INEM feladata kettős: összefogja a már tudatos cégeket, különböző felmérésekkel, konferenciák szervezésével segíti a munkájukat, széles körben terjeszti a tapasztalatokat, a környezettudatos vállalatirányítás eszközrendszerét, és igyekszik bővíteni az ilyen vállalatok táborát.

Az igazgatóhelyettes állítja: a tudatformálás Magyarországon ma még elsősorban üzleti szempontú megközelítést igényel, semmint környezetvédelmiek előtérbe helyezését. Merthogy valóban sokba kerül a környezettudatosság, ám üzletileg előnyös, esetleg pénzben mérhető hozama is lehet. A környezetre való odafigyelés egyébként olyannyira pénzben mérhető, hogy néhány országban már a tőzsdei árfolyamoknál is figyelembe veszik a társaság környezeti teljesítményét. Bár mi még messze vagyunk ettől, ám a környezettudatos vállalatirányítás nálunk is egyre inkább hozzátartozik a vállalatok életéhez: nemcsak a jogszabályok szigorodása tolja őket errefelé, hanem egyre inkább a piac is, s a vállalat értékét mindenképpen befolyásolja piaci megítélése.

A külföldi cégeknek beszállítók egyre inkább érzik ezt, hiszen piaci lehetőséget jelent, ha környezetkímélő módon környezetbarát termékeket állítanak elő. De a fogyasztó keresi – a fejlett gazdaságú országokban mindenképp, s ma már talán Magyarországon is –, sőt előnyben részesíti az ilyen árucikkeket, még akkor is, ha az ökotermékek néha drágábbak; amit egyrészről az előállításukhoz szükséges fejlesztés költsége, a piaci bevezetés ára indokol, meg persze a divat is. Az újfajta előállítással viszont akár megtakarítást is elérhet a gyártó. Ilyen például az újrahasznosítható környezetbarát papír, amelynek gyártási folyamata egyszerűbb – kimarad belőle a klóros fehérítés –, a piacon mégis drágábban, vagy azonos áron beszerezhető, mint a fehérpapír; de az extraalacsony fogyasztású gépkocsi ára is vetekedik a magasabb kategóriásokéival. Az ár azonban sok esetben stratégiai kérdés: attól függ, hogy a gyártó profitszerzésre vagy imázsépítésre használja-e az ökoterméket.

Közvetlenül javítja a vállalat működési hatékonyságát, vagyis költségszintjét az optimalizált anyag- és energiafelhasználás is, ami ugyancsak hozzátartozik környezettudatossághoz. Ehhez sokszor elegendő a folyamatok alapos újragondolása – jegyzi meg Havér Balázs –, és nem igényel extraráfordítást. Ily módon még a nem régen létrehozott, abszolút modern cégeknél is elérhetők megtakarítások.

Bűvös betűk: ISO és EMAS

Az, hogy mennyire környezettudatos egy vállalat, tanúsítványok megszerzésével tehető kézzelfoghatóvá. Amikor egy vállalat külső tanúsítást vagy hitelesítést kér, vállalja, hogy szakemberek helyszíni vizsgálatok, a dokumentumok tanulmányozása, illetve a dolgozókkal folytatott beszélgetések alapján megállapítják a normával való összhangot, az adatok helytállóságát, a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) hatásos működését, valamint a környezeti teljesítmény folyamatos javulását.

A vállalatok környezettudatos működését a világszerte alkalmazott ISO 14001, illetve az ISO-nál 8–10 pontban szigorúbb EMAS (Eco-Management and Audit Scheme – Ökomenedzsment és Auditálási Rendszer), az Európai Unió Környezet-irányítási és Auditálási Rendszere bizonyítja. Az ISO 14001-auditorok elsősorban irányítási szakértők; őket a Nemzeti Akkreditáló Testület minősíti, de sok nemzetközi tanúsító cég külföldi akkreditálás alapján folytatja tevékenységét. Az EMAS-hitelesítők egy személyben auditorok és környezeti szakértők, akik nemcsak a szabványok követelményeit ismerik pontosan, hanem az adott ágazat környezeti problémáit is. A hazai EMAS-hitelesítő szakértők kevesen vannak, és egyelőre külföldi anyaszervezetek megbízásában működnek.

A KÖVET-INEM igazgatóhelyettese szerint valószínűleg ez az oka annak, hogy amíg 540 vállalat rendelkezik ISO szerinti KIR-működtetési jelentéssel, az EMAS-tanúsítottak száma mindössze hat. (Az EMAS által akkreditált hitelesítők adatai a www.europa.eu.int/comm/environment/emas oldalon megtalálhatók; a KÖVET-INEM nyilvántartásában – www.kovet.hu – mindenki számára hozzáférhetők a hazánkban tanúsítást szerzett cégek adatai.)

Az ISO 14001-nek három fokozata van: az egyszerű nyilatkozat, a fontosabb vevők auditja, végül a független szervezet általi tanúsítás. Ez utóbbi a legelterjedtebb megoldás, és a külső szereplők számára is ez a leghitelesebb. Az ISO 14001-gyel már rendelkező cégeknek csak néhány pluszdolgot kell bizonyítaniuk az EMAS megszerzéséhez. Az unió szabványa nagyobb hangsúlyt helyez az érdekelt felek és a nyilvánosság hiteles tájékoztatására, a környezeti teljesítmény javulására, a teljes jogi megfelelőség bizonyítására, valamint a dolgozók aktív közreműködésére.

A tanúsítás nem védi a környezetet

Tévhit azt gondolni, hogy minősítést csak nagyobb cégek szerezhetnek; ezek a rendszerek minden olyan vállalat számára nyitottak, amelynek tevékenysége hat a környezetre. Az azonban igaz, hogy a bevezetésük humánerőforrást igényel, és ez egy nagyobb vállalat esetleg könnyebben tudja biztosítani.

A rendszer összetettségét jelzi, hogy a kiépítése kisebb cég esetében is minimum egy évet, nagyobbaknál viszont több mint másfél évet vesz igénybe; és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a KIR kiépítéséhez érdemes külső tanácsadó cég segítségét igénybe venni még akkor is, ha ezzel az amúgy sem olcsón megszerezhető tanúsítás még többe kerül. (Az EMAS, miután további követelményeket támaszt, valamivel magasabb áron szerezhető meg, mint az ISO.)

Külföldön már régóta piaci elvárás a minősítés, Magyarországon azonban még sokszor versenyelőnyt sem jelent. Ez persze az EU-csatlakozással változni fog, de érdemes lenne már korábban is feltérképezni a lehetőségeket és követelményeket.

A tanúsítás megszerzése azonban még nem fogja megóvni környezetünket. A zöld szervezetek éppen ezért kritizálják a környezetvédelmi szabványokat. Úgy vélik: a rendszer azt feltételezi, hogy a cégek nem környezetbarát módon működnek, a tanúsítás valójában csak azt jelenti, hogy tudják, mit kellene tenniük. Az alkalmazásról azonban nem szól a fáma.