Piac és Profit: – Ez évre milyen célokat tűzött ki Magyarország és az önök országa a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére? Mely területen tartják leginkább szükségesnek a kapcsolatok bővítését, elmélyítését?

Claus Juul Nielsen, dán nagykövet: – A dán–magyar diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok az utóbbi években nagyon jól alakultak. Nagy örömömre szolgál látni a két ország közötti jól megalapozott és egyre mélyülő együttműködést. Két fő célkitűzésünk van 2001-re. Az egyik, amely az elkövetkező néhány évnek is talán legfontosabb feladata, Magyarország segítése és támogatása az európai uniós csatlakozáshoz vezető úton, hogy a lehető legrövidebb időn belül teljes jogú taggá válhasson. A másik ugyancsak lényeges terület a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítése: a követség kereskedelmi osztályának célja, hogy idén az elmúlt évhez képest 30 százalékkal növekedjenek a magyar kereskedelmi kapcsolatokból származó bevételeink. Fontos feladatunk, hogy dán cégek számára megfelelő partnereket találjunk a magyar piacon.

Hannu Halinen finn nagykövet: – Finnország a jövőben is szeretne szoros kapcsolatot fenntartani Magyarországgal. Számos magas szintű diplomáciai esemény várható 2001-ben, mint például mindkét ország nemrégiben megválasztott elnökének látogatása vagy a miniszterelnökök találkozója. Finnország több területen is segíti Magyarország uniós csatlakozási folyamatait; itt megemlíteném az infrastruktúrát, a kutatás-fejlesztést, a környezetvédelem és mezőgazdaság ágazatokat, valamint a közigazgatás erősítését.

Arne Sivertsen, norvég nagykövet: – A norvég–magyar kétoldalú kapcsolatok kormányzati szinten szorosak, évente sok norvég turista is ellátogat Magyarországra, s körülbelül ötszáz norvég diák tanul itt. Norvégia és Magyarország azonban – annak ellenére, hogy néhány norvég vállalat aktívan jelen van a magyar piacon – nem elsőszámú kereskedelmi partnerei egymásnak. Az elkövetkező években nemcsak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővítése a feladat, hanem az ipari együttműködés és a befektetések megkönnyítése is, ezért a norvég kormány létrehozott egy befektetési alapot, amely kockázati tőkét nyújt azoknak a norvég vállalatoknak, amelyek a kelet-közép-európai országokban szeretnének befektetni. 2001-ben számos területen kívánjuk elősegíteni az üzleti kapcsolatok megerősödését, különös tekintettel a környezetvédelmi, az információtechnológiai és a védelmi ipari berendezésekre.

PP: – Az északi országokban igen erős az új gazdaság – az e-business, a telekommunikáció, az informatika – szerepe. Hogyan ítélik meg Magyarországot, a magyar piacot, az együttműködés lehetőségeit e téren?

Claus Juul Nielsen: – Magyarország élen jár a kelet-közép-európai országok között az információtechnológiai ágazatban. Sok új, fiatalok által létrehozott kisvállalkozás jelent és jelenik meg ebben a szektorban, ígéretes vállalatok közötti együttműködési lehetőséget kínálva a jövőben. A magyarországi kereskedelmi politikánkban kiemelten kezeljük ezt a területet más lényeges szektorok, mint a környezetvédelem vagy az élelmiszeripar mellett. Habár Dánia elsősorban a szoftveriparban jeleskedik, a két ország közötti kereskedelmi forgalomban az elmúlt évben az it-szektor a vártnál jobban teljesített: ez volt a harmadik legjövedelmezőbb ágazat 2000-ben, és ebben az ágazatban kötöttük a legtöbb üzletet. Ez a jövőre nézve optimizmusra ad okot.

Hannu Halinen: – Magyarország nagyon gyorsan halad előre a mobil információs társadalom irányába. Az informatikai kormánybiztos kinevezése, az informatikai kormánybiztosság létrehozása mutatja, hogy Magyarország hivatalosan is elkötelezte magát ebben az irányban. A Nokia, az Elcoteq és más finn cégek kövezik ki az utat ezen a területen egy szoros finn–magyar együttműködéshez.

Arne Sivertsen: – Norvégia egyike a világ legfejlettebb információs és kommunikációs technológiai felhasználóinak. A mai norvég ipar főleg kis- és középvállalkozásokból áll, ahol szakosodott kutatatók fejlett termékeket állítanak elő, és sok cég a megalakulása óta exportorientált. Magyarország jól ismert kreatív, magasan képzett szoftverfejlesztő mérnökeiről. Sok kis cég létezik, és biztos, hogy a szektorban jelentős növekedés lesz. Magyarországnak jó esélye van arra, hogy Kelet- Európa Szilikon-völgyévé váljon; a jól képzett munkaerő és az alacsony működési költségek ösztönzik a befektetőket. Norvégia legnagyobb telekommunikációs cége, a Telenor már jelen van a magyar piacon. A jövőben növelni kell az együttműködési lehetőségeket, például a szoftverfejlesztés kihelyezésével.

PP: – Hogyan látják az Európai Unió kibővítésének lehetőségét? Milyen előnyöket vagy nehézségeket hozhat az északi régió számára a csatlakozásra váró országok teljes jogú taggá válása?

Claus Juul Nielsen: – 1995 óta Dánia külpolitikájának legfontosabb kérdése az unió kibővítésének támogatása. Országunk lakossága, a parlament és a kormány is egyaránt az unió mielőbbi kibővítése mellett voksol. Az elmúlt öt évben elemzéseket végeztünk, hogy a jelenlegi társult országok taggá válása milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járhat Dánia számára, és szinte csak kedvező eredményeket kaptunk. Természetesen az unió költségvetésén keresztül nekünk is pluszköltséget jelent az új országok belépése, de az előnyökért cserébe, ami a biztonság-, a kül- és a kereskedelempolitika terén várható, szívesen fizetünk. Az agrártermékek területén lesz néhány új versenytársunk, de farmereink nem aggódnak emiatt. A mielőbbi csatlakozás közös érdek. Talán csak a magyarországi környezetvédelmi szektor helyzete adhat okot aggodalomra. Itt nagy előrelépésre, sok anyagi és emberi ráfordításra van szükség.

Hannu Halinen: – A most lezárult nizzai csúcson az EU ismét deklarálta elkötelezettségét a kibővítés iránt. Az Európa Tanács döntésén alapuló bővítési folyamatokat Finnország támogatja. Az unió kibővítése előnyöket hozhat a skandináv régió számára azáltal, hogy újabb piacok megnyitását eredményezi, ami a kereskedelmi kapcsolatok bővülését jelentheti. Ezen felül egy kibővített Európai Uniónak stabilizáló hatása lehet a régió biztonságára is.

Arne Sivertsen: – A skandináv régió országai különböző megoldásokat választottak az Európai Uniót illetően: Dánia, Finnország és Svédország EU-tagok, Norvégia és Grönland nem. Norvégia unióhoz való viszonyának az Európai Gazdasági Térséget (EGT) létrehozó egyezmény a sarokköve (lásd keretes írásunkat – a szerk.), ezen keresztül része az EU egységes belső piacának. Én azt vallom, hogy egy kibővített unió hasznára válik a norvég–magyar üzleti kapcsolatoknak. Norvégia üdvözli az unió bővülését, mivel ez Európa egésze számára a stabilitást és a gazdasági haladást jelenti. Szívesen segítünk a tagjelölt országoknak, köztük Magyarországnak is a felkészülésben, a közeljövőben vitatunk meg egy akciótervet a magyar hatóságokkal.

PP: – Milyennek tartja Magyarország felkészültségét, felkészülését az EU-csatlakozásra?

Claus Juul Nielsen: – Magyarországon minden a legjobb úton halad. A közelmúltban zárult nizzai csúcs után már biztos, hogy az EU elkötelezte magát a bővülésre, és várhatóan 2003-ra megnyitja kapuit. Természetesen addig még nagyon sok a tennivaló. Az acquis nem tárgyalható, annak minden pontját át kell venni. A mostani csatlakozók helyzetét nehezíti, hogy az unió belső joganyaga komplexebb, bonyolultabb lett, és az átvételére is kevesebb idő áll rendelkezésre, mint a korábban csatlakozott országok esetében. Más területeken néhány pontban elképzelhető türelmi idő mindkét fél részéről, de én azt tanácsolnám, hogy Magyarország minél kevesebb szektorban és a lehető legrövidebb időre kérjen derogációt. Minél teljesebb körű kötelezettségvállalással csatlakozik, annál több előnye származhat az uniós tagságból. Persze ehhez nagyon felkészültnek kell lennie.

Hannu Halinen: – Magyarország figyelemreméltó előrelépéseket tett a Koppenhágai Egyezmény előírásainak teljesítésében. A tagjelölt országok esetében nagyon fontos az acquis communautaire, az egységes közösségi joganyag átvétele. Magyarország esetében néhány területen, például a környezetvédelemben vagy a közigazgatásban, szükségesnek látszik kiegészítő határozatok meghozatala. Szintén különös figyelmet kell fordítani a kisebbségi kérdésekre és a további jogharmonizációra is.

Arne Sivertsen: – Ahhoz nem fér kétség, hogy Magyarország élen jár a felkészülésben. Az EU Bizottság 2000 novemberében készített országjelentése Magyarországot kedvezően értékelte. A magyar politikai pártok egyetértenek az EU-csatlakozás kérdésében, és a társadalom jelentős hányada is támogatja azt. Magyarországon működik a piacgazdaság, és az ország jól halad az uniós tagságra való felkészülésben. Végezetül megjegyezném, hogy amikor Magyarország az EU teljes jogú tagjává válik – az unió szabályozása révén – automatikusan az EGT része is lesz.

*
Európai Gazdasági Térség
Európai Gazdasági Térség (EGT) létrehozásáról szóló szerződést 1992 májusában írta alá az akkori Európai Közösség (EK) 12 és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) 6 tagja (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc és Svédország). A megállapodással – amely 1994. január 1-jén lépett életbe (Svájcban népszavazás utasította el a részvételt) – a négy szabadságjogot (az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását) megvalósító közös piac jött létre. Az EGT keretében az EFTA-országok átvették az egységes belső piac jogi szabályainak mintegy 80 százalékát, és folyamatos az átvétel az EU-joganyag terén is. Az EGT a világgazdaság legnagyobb ipari szabadkereskedelmi övezete, a tagországok – jelenleg a 15 EU-tag, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein – az OECD külkereskedelméből több mint 60 százalékkal részesednek, világkereskedelmi súlyuk növekvő.