A munkavállalók elégedettségét számos módon lehet növelni, erre jelent megoldást például a cafeteriarendszer, amely egy komplett juttatási csomagot takar. Minden ösztönzési rendszernek figyelembe kell vennie a dolgozók motivációit, hiszen mindegyiküknek mások a preferenciái. Érdemes lehetőséget nyújtani számukra, hogy a cég rendelkezésére álló költségkeret terhére maguk választhassák meg a nekik legmegfelelőbb juttatási formát.
A szabadon összeválogatható juttatások éves kerete 400 ezer forintig adómentes. A munkavállaló kaphat iskolakezdési támogatást, vagy munkáltatójának a befizetése önkéntes egészségpénztárban gyarapíthatja a számláját, de idetartozik az étkezési hozzájárulás és a bérlet vásárlása is. A különböző juttatások közötti arány szabadon megválasztható, de lehetőség van arra is, hogy az összeg egészét egyetlen fajtára használják fel. A munkavállalók szempontjából a rendszer népszerűsége az egyedi igények kihasználásának lehetőségével magyarázható.
Ki mit választ?2006-ban a felmérést végző cég által kibocsátott utalványok névértéke összesen 44 milliárd forint volt, és az utalványokat közel 860 ezer munkavállaló használta nap mint nap. A cég ajándékutalványait a tavalyihoz mérten (3 milliárd) idén várhatóan közel 60 százalékkal nagyobb mértékben veszik igénybe, így ezeknek a forgalma előre láthatólag 5 milliárd forint körül alakulhat majd.
A cafeteriarendszer juttatási elemei közül a hidegétkezési hozzájárulás a legelterjedtebb a cégek körében. Ezt követi a melegétkezési hozzájárulás, majd az üdülési csekk. Az idei felhasználási trendek szerint a melegétkezés támogatása a megkérdezett cégek körében jelenleg 65,32 százalék, és ez az arány jelentősen és folyamatosan - a cég becslései szerint akár 40 százalékkal is - nőhet. A felmérés szerint idén a megkérdezett cégek 5 százaléka tervezi a cafeteriarendszer bevezetését.
A fiatalabbak jellemzően az otthoni internetet, az egészségpénztári befizetést és az étkezési jegyet választják. A pályakezdők leggyakrabban balesetbiztosítást, illetve kisebb összegű nyugdíjpénztári hozzájárulást igényelnek. A középkorú munkavállalók már életbiztosítást és nagyobb összegű nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulást kérnek. A családosak legfőképpen a beiskolázási segélyt, valamint az étkezési jegyeket és az egészségpénztári hozzájárulást részesítik előnyben. A nyugdíjhoz közel állók nagy összegű nyugdíj- és egészségpénztári befizetés mellett teszik le voksukat.
A cafeteriarendszer alsó pénzügyi határa évi 60-70 ezer forint körül mozog a kisvállalkozások esetében, persze ez a cég méretétől és az egyedi döntési folyamatoktól függően szóródik. Közepes méretű cégek esetében az éves átlag elérheti a 150-200 ezer forintot is.
Nem költségesebb a rendszerSzámos munkaadó információ hiányában úgy véli, hogy a cafeteriarendszer költségesebb, mint az egyszerű béren kívüli juttatások, mivel a rendszerben felhasználható egyéni keret bruttó összeget jelent, az egyes juttatások után pedig adózniuk kell a munkavállalóknak. Ezek az elemek törvényileg viszont eltérő adózási kötelezettség alá esnek. A keretből igénybe vett összegből a nettó, kézhez kapott értékén felül az adót is levonják.
Elkerülhetetlen a cafeteria bevezetése előtt a hosszadalmas és precíz előkészítés a munkáltatói oldalon. A cégek tehát azért térnek át a cafetériára, mert jóval költséghatékonyabb, mint a hagyományos juttatási rendszer, ráadásul a rendszer, a hiedelmekkel ellentétben, nem vonz magával jóval több adminisztrációs feladatot.
A cafeteria előnye adózási szempontból, hogy számos olyan elemet tartalmaz, amely a bruttó fizetéssel összehasonlítva kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe. Éppen ezért a munkáltató is jelentős megtakarítást realizál, nem beszélve arról, hogy a cafeteria hatékony eszköze a motiválásnak, a versenyképesség megtartásának vagy a különböző bérrendszerek összehangolásának.
