A hazai vállalati szférát növekvő környezeti tudatosság jellemezte az elmúlt években, amit az elemzők elsősorban az ország európai uniós tagságának közeledésével, a szigorú szabályozások követésének kényszerével magyaráztak. A csatlakozás időpontjára a GKI Gazdaságkutató Rt. tavaly tavasszal publikált, a magyar cégek környezetvédelmi kiadásait felmérő tanulmánya azt jósolta, hogy a vizsgált vállalatok háromnegyede fog megfelelni a vonatkozó uniós jogszabályoknak. (Bővebben lásd: Mit tesznek a cégek? Piac és Profit, 2003. július–augusztus.) Ismeretes azonban, hogy az integrált szennyezésmegelőzési és -ellenőrzési irányelveknek (IPPC) való megfelelés eléréséhez – ami a környezetvédelmi tárca korábbi számításai alapján a magyar gazdasági szereplőktől 420-430 milliárd forint befektetést igényelne – az összes tagország már működő létesítményei 2007. október 30-ig kaptak halasztást. Becslések szerint az IPPC a hazai ipar 69 százalékát érintheti, azaz mintegy 35 – elsősorban ipari és néhány mezőgazdasági – szektor 1300–4500 vállalatánál fog átszervezést eredményezni. A nemteljesítőket sújtó szankciók jóval szigorúbbak az EU-n belül, mint a tagság előtt: bírságok helyett az érintett vállalatot akár be is zárhatják.

Költségkímélés

A környezettudatosság azonban jóval többet jelent a kötelező törvények betartásánál.

– Környezettudatos vállalatirányításról akkor beszélünk, ha úgy irányítjuk a vállalatunkat, hogy az kisebb terhet rójon a környezetre. Ez valóban túlmutat a nagyrészt jogszabályi követelményeken, a társadalmi felelősség vállalását jelenti – erősíti meg Tóth Gergely, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (Követ) ügyvezető igazgatója. Az 65 tagot számláló közhasznú szervezet több tucat olyan nemzetközileg ismert, önkéntesen alkalmazható környezettudatos eszközt terjeszt, amelyek alkalmazása az uniós országok bizonyos piacain nemcsak előnyt jelent, hanem egyenesen bennmaradási feltétel. A szervezet szerint emellett – szemben az uniós törvényeknek való megfeleléssel kapcsolatos kiadásokkal – számos önként vállalt környezeti intézkedés jelentős költségcsökkentést is eredményez a cég működésében.

A hazai gazdaságra vetítve az uniós megfelelés kapcsán felmerülő költségeknek akár a háromszorosa (8–12 év alatt 800–1200 milliárd forint) is megtakarítható ilyen intézkedésekkel, amelyeknek egyharmada külön beruházást sem igényel, csak folyamatok átszervezését.

A Követhez hasonló, megelőző jellegű környezetvédelmi befektetéseket támogató szervezetek a „csővégi megoldások” korlátaira igyekeznek felhívni a figyelmet.

– Sok cég továbbra is úgy működteti a technológiáját, ahogy eddig is, és csak a keletkezett szennyező anyaggal akar kezdeni valamit – veti fel a problémát Zilahy Gyula, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen működő Tisztább Termelés Magyarországi Központjának ügyvezető igazgatója. – Amit mi mondunk: sokkal hatékonyabb lenne a vállalat és a társadalom szempontjából is, ha nem a keletkezett szennyező anyagokkal foglalkoznánk, hanem megnéznénk, hogy miért keletkezett és hol. Tehát a termelési folyamatokat kellene egy kicsit átgondolni.

Szembenézve károkozásunkkal

Az elmúlt évek környezetvédelmi kiadásainak vizsgálatai már arról árulkodnak, hogy a beruházások nagy része valóban a kibocsátási paraméterek javítására irányul. Ennek előfeltétele, hogy a vállalat felmérje saját környezeti terhelését, ami alapján környezetvédelmi stratégiát készíthet. Az európai piacok felé nyitó szereplőktől azt is egyre inkább elvárják, hogy ezt a folyamatot az üzleti partnerek és a civil társadalom irányába kommunikálja. Nem véletlen, hogy a környezetközpontú irányítási rendszereknek (KIR) és ugyanúgy a környezeti jelentéseknek is feltűntek a nemzetközi szabványai.

Az egyedi fejlesztésű irányítási rendszerekkel szemben a nemzetközileg használatos KIR-ek – ISO 14001 és EMAS – előnye, hogy a cég működését könnyen összehangolhatóvá teszik szélesebb körű gazdasági és társadalmi folyamatokkal is. Mivel az EMAS csak az uniós tagországokban felállított szervekkel érvényesíthető, hazánkban egyelőre a – nem csak Európában honos – ISO 14001 az elterjedt.

Zilahy Gyula lapunknak azt jósolta, hogy Németországot leszámítva az EMAS – amelyet 2001-ben terjesztettek ki az ipari létesítményekről más ágazatokra is – az Európai Tanács támogatása ellenére sem lesz elterjedtebb földrészünkön az ISO-nál. Mások szerint a két rendszer a jövőben nem helyettesíti, hanem kiteljesíti egymást: az ISO bevezetése egy vállalatnál az első lépés lesz a jóval szigorúbb EMAS felé.

A közel azonos időben, az 1990-es évek elején indult két rendszer közti fő különbség az, hogy az EMAS esetében az érintett szervezetnek minden rá vonatkozó környezetvédelmi jogszabályt kötelező betartania, míg az ISO megelégszik a törvényeknek való megfelelés melletti elkötelezettsége demonstrálásával. Egy további fontos, csak az EMAS-ban megjelenő elem a kötelező környezeti nyilatkozat, amely már a környezettudatos vállalatirányítás egy újabb eszköze, a környezeti jelentés felé mutat.

Piaci előnyök

A korai, belső használatra készülő környezeti teljesítményértékelések még nem veszik figyelembe azt, hogy a környezeti működés áttekinthetővé tétele a külső felek számára milyen „marketingértékkel” bír. Márpedig a nemzetközi szabványok – elsősorban a Global Reporting Initiative (GRI) nevű szervezet által kidolgozott GRI Útmutató – elterjedése itt is erős piaci önszabályzó folyamatot indított el.

A tényleges piaci előnyt jelentő környezettudatos értékrend fogalma ennek ellenére még ma sem egyértelmű. A jelentésekkel elindult társadalmi párbeszéd során a civil társadalom ugyanis olyan, a klasszikus indikátorokkal nehezen mérhető szempontok beemeléséért is lobbizik, mint a termék társadalmi és környezeti hatásai. A Követ közlése szerint 30 körüli a száma azoknak a hazai cégeknek, amelyek kifejezetten a külső kommunikáció céljával létrehozott környezeti jelentést adtak ki. Három cég – a Budapest Erőmű Rt., a DENSO Gyártó Magyarország Kft. és a Mol Rt. – dokumentuma már a GRI Útmutató alapján kidolgozott fenntarthatósági jelentés volt, amely a környezeti teljesítményeken kívül az adott szervezet társadalmi és helyi gazdasági hatásait is felméri. A GRI szervezet április elején 415 ilyen jelentést tartott számon világszerte, az élen Japánnal (79) és az Egyesült Államokkal (54), Európában az Egyesült Királysággal (51).